A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1915
1915-11-01 / 12282
HIRDETÉS a kültelki fogyasztási adók fizetése tárgyában. A székesfővárosnak a vámvonalon kívül fekvő területe az 1892. évi XV. t.-c. értelmében a fogyasztási adók tekintetében külön beszedési kört alkot, amelyre vonatkozólag a fogyasztási adótörvények egyes rendelkezéseit a kér. elöljáróság e hirdetés újtán a külterületen lakó közönségnek — saját érdekében leendő miheztartás végett — ezennel tudomásul hozza. 1. Mindazok, akik fogyasztási adójukra nézve a kerületi elüljáróságnál egyezségre nem léptek, tartoznak a beszedési körbe beszállított szőlőcefrét, bormustot, bort, illetőleg gyümölcsbort a beszállítás ideje előtt 6 órával a beraktározás idejét, az adótárgy nemét és mennyiségét szóval vagy írásban a kerületi elüljáróságnál jelenteni. A hivatalos eljárás bevégzése előtt a kerületi elöljáróság beleegyezése nélkül nem szabad az adótárgyakat az épületbe berakni vagy elhelyezni. A bejelentési kötelezettség alól csak azok a felek mentetnek fel, akik az illető adónemre nézve az elüljáróságnál egyezséget kötöttek. 2. A főváros belterületéről, illetőleg zárt területéről kiszállított bort és szeszesitalokat a beszedési körbe való szállítás után a kerületi elüljáróságnál azonnal jelenteni kell és meg kell adózni, tekintet nélkül arra, hogy azok a főváros belterületén már megadózva lettek. 3. Azok a magánfelek, akik háziszükségletükre szánt bor- és szeszmennyiségre egyezségre léptek, a kerületi elüljáróságnál azonnal jelenteni tartoznak, ha bort vagy szeszt bárkinek is eladnak vagy elajándékoznak. 4. A főváros külterületén csak élő sertések tarthatók adómentesen. Ezek a sertések azonban a magánfelek által adómentesen csak házi szükségletük fedezésére vághatok le. Ha a magánfelek ezen ölt sertésekből bárkinek csak egy részt is eladnak vagy elajándékoznak, az egész leölt sertés után járó fogyasztási adót megfizetni tartoznak. Ellenben, ha valaki leölt állapotban hoz egész sertéseket a székesfővárosi tanács engedélye alapján a főváros külterületére, a fogyasztási adót minden esetben meg kell fizetni. 5. Csupán azok a cikkek nem esnek fogyasztási adó alá, melyeket a lakosok a kültelki üzletekből szereznek be. 6. Borkereskedőkkel és szeszesitalok nagyban való elárusítóival, továbbá pezsgőgyárosokkal és szeszfőzőkkel, nemkülönben korcsmárosokkal, kik borkereskedést nagyban is űznek, csak az esetben köthető egyezség, ha az általuk a nyilt területen lakóknak elárusított vagy elárusítandó bort, illetőleg szeszmennyiségeket, a vevők neveit és lakhelyeit havonként egy kimutatásba foglalva, a kerületi elüljáróságok- nak megküldik, mire nézve kötelező nyilatkozatot adnak, mely nyilatkozatban az a kikötés is bennfoglaltatik, hogy a fogyasztási adóellenőröknek jogukban áll ezeket a beküldött kimutatásokat egyes esetekben az üzleti könyvekkel egybe- hasonlítaniok. Budapest, 1915. évi november hó 7. Nyilt területen levő üzletek tulajdonosaival, kiknek házukon kívül bor- vagy szeszpincéjük s abban bor- vagy szeszlerakatuk van, ezen lerakatukra nézve külön egyeszséget kell kötni. Ha pedig ily üzlettulajdonos a bor- vagy szeszkereskedést nagyban űzi, oly elbánásban részesül, mint a borkereskedő. 8. Tranzitó pincetulajdonosok, akik a beltelken, vagy nyilt területen laknak, valamint magánfelek, akiknek pincéjük van, avagy ilyent bérelnek s abban borlerakatuk van, a bor kezelése körül fogyasztott mennyiségek után adóztatnak meg. Ha azonban a beraktározott készletből a nyilt területen bárkinek és bármily mennyiségben bort eladnak, vagy elajándékoznak, kötelesek az átvevő nevét, pontos lakását és az általa átvett bormennyiséget szóval vagy írásban a kerületi elöljáróságnak jelenteni. 9. Szőlőbirtokosok kötelesek a szüret befejeztével a termésmennyiséget, esetleg az abból eladott részt az átvevő megnevezésével a kerületi elüljáróságnál szóval vagy írásban jelenteni. 10. Henteseket, akiknek a nyilt területen üzletük nincs, házi szükségletükre felhasznált hús után meg kell adózni, illetőleg azt átalányban is fizethetik. 11. Azok a húsárúsok, akik a kültelki piacokon vidékről származó kész húsneműeket árusítanak és erre nézve az elüljáróságnál egyezséget nem kötöttek, húskészleteiket az elüljáróságnál az adó lerovása végett jelenteni kötelesek. 12. Minden ház- és pincetulajdonos, aki borpincét, illetőleg szeszpincét bérbe ad, köteles a pincebérlő nevét és lakását a kerületi elüljáróságnál azonnal jelenteni. A bérletre vonatkozó minden változást szintén jelenteni kell. 13. Magánfelek és nyaralók, akik az egész évi vagy a nyaralásidény alatti bor-, hús-, és pálinkaszükségletüket átalányban óhajtják fizetni, ebbeli szándékukat kötelesek a kerületi elüljáróságnál jelenteni. Kötelesek e célból az évente november havában (a nyaralóknak esetröl-esetre) kiküldött vallomási íveket pontosan kitölteni és oly irányban, hogy mennyi az évi vagy idényszükségletük bor-, hús- és pálinkában s hogy azon cikkeket honnan szerzik be ? Ha a beszerzést nyilt területen lévő üzletesektöl eszközük, fel kell tüntetni az üzletes nevét és üzlethelyét. Amennyiben azonban a beszerzés a főváros zárt területéről vagy vidékről eszközöltetik, jelenteni kell, hogy azon cikkek után fogyasztási adót tételesen a beszerzés alkalmával azonnal avagy átalányban óhajtják fizetni. Az évközben a külterületre költözött lakókra nézve a bejelentés szintén kötelező. l-én. A kerületi elöljáróság. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA — 1915. —
