A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1915
1915-02-01 / 6388
a jövedelemadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. A hadsegélyezés céljaira a jövedelemadónak ideiglenes és részleges életbeléptetéséről szóló 1914. évi XLVI. t.-c. I. §-ában foglalt rendelkezés alapján mindenki, akinek összjövedelme az 1914. évben a 20.000 koronát meghaladta, ezen öt, illetve a vele közös háztartásban levőket megillető összjövedelméről, származzék az akár a magyar szent korona országainak területéről, akár a külföldről 1915. évi február hó 28-ig bezárólag vallomást adni tartozik. A vallomás az előirt vallomási íven adandó. HIRDETÉS 1. Az 1909. évi X. t.-c. 9. §-a szerint adóköteles jövedelemnek tekintendő az adókötelesnek bármely forrásból eredő és akár tényleg befolyó, akár őt megillető pénzbeli vagy értékkel bíró egyéb bevétele, amelyhez a saját házában, vagy illetménykép, avagy ingyen bírt lakásának haszonértéke, továbbá akár a sajátjából fölhasznált, akár illetménykép vagy ingyen kapott gazdasági, üzleti és más cikkeknek pénzértéke is hozzászámítandó. Ennek a nyers bevételnek a törvény szerint megengedett levonások után fönmaradó része alkotja az adóköteles tiszta jövedelmet. Arra nézve, hogy a bármely forrásból eredő bevétel alatt mi értendő, kijelentetik, hogy a meghatározás nemcsak az 1909. évi X. t.-c. 10. és 15. §-aiban fölsorolt jövedelem forrásokból származó bevételekre vonatkozik, hanem mindazt a bevételt is magában foglalja, melyet az adózó — az említett forrásokon kívül — bárhonnét tulajdonul kézhez vett. 2. A vallomást annál a községi elüljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) kell benyújtani, amelynek területén a természetes személy állandóan lakik vagy tartózkodik. A vallomás lezárt borítékban is beadható, ez esetben azonban a nevet és a lakást a címlapon pontosan ki kell tüntetni Az adóköteles állandó lakóhelyének azt a községet (várost) kell tekinteni, ahol viszonyainak megfelelően berendezett lakása van. Csak időleges és átmeneti tartózkodásra berendezett megszállóhely lakásul nem tekinthető. Ehhez képest azok az adókötelesek, akik szórakozás végett, vagy üzleti, illetőleg egyéb okokból (pl. mert védkötelezettségüknek másutt tesznde eleget, vagy tanintézeti hallgatók, vagy üzletük másutt van, mirt ahol laknak) az évnek egy részét állandó lakóhelyükön kivit töltik, mindenkor állandó lakóhelyükön adnak vallomást. Több lakóhely esetén, vagyis ha ugyanazon adókötelesne: két vagy több községben van az előző bekezdésben foglat meghatározásnak megfelelő állandó lakóhelye, a szóbajöhett községek közül az adóköteles vallomását annál a községi elül járóságnál (városi adóhivatalnál, székesfővárosi adóhivata kerületi osztályánál) tartozik benyújtani, ahol jövedelemadójá tárgyaltatni akarja. Az adókivetés helyének ekként történt meg választását köteles a fél a vallomási ívbe annak legutolsc tételénél is beírni és arról, hogy az adókivetés helyéül mélyít községet választotta, 1915. éwi február végéig az állandé lakóhely szempontjából szóbajöhető községek mindegyikének elöljáróságát (városi adóhivatal, székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályát) szóban vagy írásban értesíteni. 3. Az adóköteles jogi személyek nevében igazgatóságuk, illetőleg törvényes képviseletük székhelyén adandó a vallomás. 4. A külföldön lakó azok a magyar állampolgárok, akiknek az ország területén sem lakóhelyük, sem tartózkodási helyük nincs, jövedelmi vallomásukat itteni utolsó lakóhelyükön kötelesek benyújtani. Ha pedig ilyen lakóhely nem ismeretes, a vallomási ív bármelyik községi elüljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) beadható, amelynek területén a jövedelmi forrás létezik. 5. Az országban nem lakó külföldiek abban a községben (városban) adnak vallomást, ahol az ingatlan, az ipari vagy kereskedelmi vállalat vagy telep fekszik, a követelés zálogjoga biztosítva van, illetőleg a vagyonjog létezik. Több ilyen jövedelem- forrás esetén a vallomási Iv bármelyik községi elüljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivtal kerületi osztályánál) beadható, amelynek területén a jövedelmi forrás létezik. 6. A külföldön lakó azok a magyar állampolgárok, akiknek I az ország területén sem lakóhelyük, sem tartózkodási helyük | Kelt Budapesten, 1915. február hó l-én. nincs (4. pont), valamint az országban nem lakó külföldiek (5. pont) vallomásukat a székesfővárosi adófölügyelőnél (központi osztály) is beadhatják, aki azt szükség esetén az illetékes pénzügyigazgatósághoz haladéktalanul továbbítja. 7. Az ingyen kiszolgáltatandó vallomási ív a félnek hivatalból kézbesítve nem lesz, hanem azt az adóköteles a községi elüljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) maga vagy megbízottja veszi át. 8. Ha a vallomásadásra kötelezett a vallomási ívet kiállítani nem tudná, a községi elüljáróság (városi adóhivatal, a székesfővárosi adóhival kerületi osztálya) köteles a tollba mondott vallomás alapján a vallomási ívet díjtalanul kitölteni s ennek megtörténtét hivatalból bizonyítani. 9. A vallomást nem önjogú (gyámolt vagy gondnokolt), valamint jogi személyek nevében a törvényes képviselő (gyám, gondnok, igazgató, stb.) adja, aki ezeknek érdekeit a továbbiakban felelősség mellett szintén képviseli. A szolgálatban álló kiskorúak azonban, ha kinevezésszerű rendelvénnyel (szerződéssel vagy más módon) biztosított szolgálati illetményük van és ennek betudásával összes jövedelmük a 20.000 koronát meghaladja, vallomásukat önmaguk adják. 10. A vallomásadásra kötelezettek vallomásukat meghatalmazottjaik útján is benyújthatják, a meghatalmazott ténykedéséért azonban a meghatalmazó anyagilag felelős. A meghatalmazottak e minőségüket hivatalos fölszólításra igazolni tartoznak. A meghatalmazás bélyegmentes. A vagyon kezelésével vagy gondozásával megbízottat külön meghatalmazás nélkül is meghatalmazottnak kell tekinteni. IJ. Aki vallomását az előirt határidőben, vagyis 1915. évi február 28-ig be nem adja, a kivetés során megállapíttatott adónak 1%-át, ha pedig a pénzügy- igazgatóság (adófölügyelő) részéről a vallomás beadása végett hozzá intézett fölhívásnak meg nem nem felel, a megállapított adónak további 4%-át fizeti pótlék fejében. 12. A vallomás átadójának kivonatára a vallomás benyújtásáról hivatalos elismervényt kell adni. Ha pedig a vallomási ív boríték alatt nyújtatott be, ez a körülmény a hivatalos elismervényben külön is megemlítendő. 13. Ha a vallomásadásra kötelezett hadbavonult és olyan meghatalmazottja, aki az 1909. évi X. t.-c. 73. §-ához képest a vallomási ívet helyette és nevében kiállíthatná és aláírhatná, nincsen, a községi elöljáróság (városi adóhivatal, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztálya) a val'omási ívet hivatalból fekteti föl és annak első lapján a név- és foglalkozásra és a lakóhelyre vonatkozó rovatokat kitölti; azután pedig a vallomás elmaradásának fentebb említett indokát a vallomási ív végén pecsét alatt igazolni köteles. Ebben az esetben az adópótlék alkalmazásának (11. pont) helye nincs. 14. Az 1909. évi X. t.-c. 71. §-a szerint jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a vallomásadásra kötelezett, ha a jövedelemre vonatkozó vallomásában, vagy illetékes helyről hozzá intézett kérdésekre adott írásbeli vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában, vagy jogorvoslatának indokolásában tudva valótlan és szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas, illetőleg adóköteles jövedelemforrást szándékosan elhallgat. Büntetlen marad azonban a tettes, ha a följelentés megtörténte vagy a vizsgálat megindítása előtt nyilatkozatát illetékes helyen kijavítja vagy kiegészíti, illetőleg az elhallgatott jövedelmet bevallja. A székesfőváros tanácsa. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA — 1915. -
