A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1915

1915-07-20 / 3403

A rokkantak,

valamint az elesett, eltűnt vagy elhalt katonák hátrahagyottainak segélyezéséről.

Az 1915/16. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1915. évi XV. t.-c.-nek 7-ik szakasza a következőket tartalmazza:

A minisztérium felhatalmaztatik, hogy a háború alatt vagy annak következtében rokkanttá vált s a katonaságnál a legénység állományába tartozott magyar állampolgárokat, valamint a háború alatt vagy annak következtében elesett, eltűnt vagy meghalt s a katonaságnál a legénység állományába tartozott magyar állampolgárok hátrahagyottait, ha hitelt érdemlőleg bebizonyítják, hogy a segélyre reászorultak, — amennyiben ez a kérdés időközben törvényhozási úton máskép nem rendeztetnék, — mindaddig amíg a háború tart s a háború befejezése után is hat hónapon át, a törvényszerű katonai ellátásokon felül, az alábbiak szerint megállapított s előzetes havi részletekben fizetendő ideiglenes segélyekben részesíthesse.

A fentemlített rokkantak, illetőleg hátrahagyottak — tekintet nélkül a rokkantnak, illetőleg elesettnek, eltűntnek vagy meghaltnak katonai rendfokozatára — a következő ideiglenes segélyeket kapják:

1. évi 60 K segélyt az a rokkant, akinek keresőképessége korábbi foglalkozásában legalább 20, de kevesebb mint 5O°|0-kal csökkent;

2. évi 120 K segélyt az a rokkant, akinek keresőképessége korábbi foglalkozásában 50—lOOyig csökkent;

3. évi 180 K segélyt az a rokkant, aki bármilyen munkára képtelen ;

4. évi 60 K segélyt az I., 2. vagy 3. pont szerint segélyben részesülő rokkantnak törvényes felesége;

5. évi 36 K segélyt az I. vagy 2. pont szerint és évi 60 K segélyt a 3. pont szerint segélyben részesülő rokkantnak minden gyermeke, ha házasságon kívül született is, és pedig a figyermekek a tizenhatodik, a leánygyermekek a tizennegyedik életév betöltéséig;

6. évi 60 K segélyt az I., 2. vagy 3. pont szerint segélyben részesülő rokkantnak édesapja, anyja, nagyapja és nagyanyja, ezeknek a családtagoknak a segélye azonban együttvéve évi 120 koronánál több nem lehet;

7. évi 120 K segélyt az elesettnek (eltűntnek, meghaltnak) az özvegye;

8. évi 12 K segélyt az elesettnek (eltűntnek, meghaltnak) minden törvényes vagy törvényesített atyátlan árvája és pedig a fiárvák a tizenhatodik, a leányárvák a tizennegyedik életév betöltéséig;

9. évi 36 K segélyt az elesettnek (eltűntnek, meghaltnak) törvényes vagy törvényesített szülőtlen árvája, ha csak egy ilyen árva maradt hátra; egyenkint évi 30 K segélyt, ha két ilyen árva, egyenkint évi 24 K segélyt, ha három ilyen árva és egyenkint évi 18 K segélyt, ha négy vagy több ilyen árva maradt hátra és pedig a férfiárvák a tizenhatodik, a leányárvák a tizennegyedik életév betöltéséig;

10. évi 60 K segélyt az elesettnek (eltűntnek, meghaltnak) minden házasságon kívül született árvája abban az esetben, ha az elesettnek (eltűntnek, meghaltnak) özvegye katonai özvegyi nyugdíjat és a 7. pont szerint segélyt kap és pedig a fiárvák a tizenhatodik, a leányárvák a tizennegyedik életév betöltéséig;

11. évi 108 K segélyt az elesettnek (eltűntnek, meghaltnak) házasságon kívül született és a 10. pont alá nem eső olyan árvája, akit az elesett (eltűnt, meghalt) tartott el, ha csak egy ilyen árva maradt hátra; egyenkint évi 102 K segélyt, ha két ilyen árva, egyenkint évi 96 K segélyt, ha három ilyen árva és egyenkint évi 90 K segélyt, ha négy vagy több ilyen árva maradt hátra és pedig a fiárvák a tizenhatodik, a leányárvák a tizennegyedik életév betöltéséig;

12. évi 60 K segélyt az elesettnek (eltűntnek, meghaltnak) édesapja, anyja, nagyapja és nagyanyja, ezeknek a családtagoknak a segélye azonban együttvéve évi 120 koronánál több nem lehet.

A 4., 5. és 6. pontok alatt felsorolt családtagok segélyét a rokkantnak, a 8., 10. és 12. pontok alatt felsoroltakét pedig az özvegynek kezeihez kell fizetni.

Családtagok gyanánt — a katonai ellátási törvények értelmében nevelési járulékra igénnyel bíró gyermeken kívül — csak azok vehetők számba, akiket a rokkant vagy elesett (eltűnt, meghalt) tartott el s akiket a segélyezés idejében a segély felvételére jogosult tart el.

Ha a 12. pont alatt felsoroltakat nem az özvegy tartja el, de előzőleg az elesett (eltűnt, meghalt) tartotta el, a segély saját kezükhöz fizetendő.

A fentiek szerint a rokkant, illetve az özvegy kezeihez együttvéve fizetendő ideiglenes segélyeknek egy évi összege, a törvényszerű katonai ellátásnak egy évi összegével együtt, ideértve az 1887: XX. törvénycikk 24. §-a alapján az özvegy részére esetleg megállapított évi 96 korona segélyt is, de a sebesülési pótdíj nélkül, semmiesetre sem haladhatja meg a rokkantnak, illetve az elesettnek (eltűntnek meghaltnak) korábbi foglalkozásában elért legutóbbi átlagos egy évi keresetét. Amennyiben ez az eset előállana, az ideiglenes segélyeket megfelelően le kell szállítani.

Az ideiglenes segélyek azoknál a családoknál, amelyek az 1882: XI., 1912 : LXVIII, vagy 1914 : XLV. törvénycikk alapján segélyben részesültek, az ennek a segélynek a teljes megszűnését követő hó elsejétől kezdve, azoknál a családoknál pedig, amelyek eddig nem részesültek az idézett törvénycikkek alapján segélyben, attól az időponttól kezdve járnak, amelytől kezdve a törvényszerű katonai ellátások megállapittattak.

Az 1882 : XI., 1912 : LXVIII, vagy 1914 : XLV. törvénycikk alapján utalványozott segélyeket azoknál a családoknál, amelyeknél a rokkant részére 1915. évi május hó elsejét megelőző időpottól kezdve, illetőleg az elesettnek (eltűntnek, meghaltnak) hátrahagyottai részére 1914. évi december hó elsejét megelőző időponttól kezdve állapíttattak meg a törvényszerű katonai ellátások, amennyiben ez ideig még nem történt volna meg, 1915. évi április hó végével teljes összegükben meg kell szüntetni.

A minisztérium felhatalmaztatik, hogy a felmerülő beigazolt szükséghez képest s amennyiben ez a rokkant eddigi életmódjának megfelelő megélhetésének biztosítása érdekében szükséges, a jelen szakasz előző pontjaiban meghatározott mértéken túlmenő államsegélyt is engedélyezhessen a teljesen munkaképtelen rokkantnak olyképen, hogy a rokkant összjövedelme 600 koronát elérjen.

Eszerint ideiglenes évi segélyt kaphat:

A) az, aki a háború alatt vagy annak következtében rokkanttá vált és pedig: a) a saját személyét illetőleg, b) törvényes felesége után, c) törvényes vagy törvényesített édes gyermeke után, d) házasságon kívül született édes gyermeke után, e) édesapja, anyja, nagyapja és nagyanyja után (utóbbi három után akkor is, ha a rokkant házasságon kívül született):

B) a háború alatt vagy annak következtében elesettnek, eltűntnek vagy meghaltnak: a) özvegye,' b) törvényes vagy .törvényesített árvája j(édes gyermeke), c) házasságon kívül született árvája (édes gyermeke), d) édesapja, anyja, nagyapja és nagyanyja (utóbbi három akkor is, ha az elesett, eltűnt vagy meghalt házasságon kívül született),

de valamennyi csak akkor:

ha a rokkant magyar állampolgár, illetőleg ha az elesett, eltűnt vagy meghalt magyar állampolgár volt, továbbá

ha a rokkant, illetőleg ha az elesett, eltűnt vagy meghalt a katonaságnál a legénység tényleges vagy nem tényleges állományába tartozott, vagy ha az 1912: LXVIII, törvénycikk alapján hadi célokra szükséges személyes szolgálatok teljesítésére volt bevonva és

ha a segélyre tényleg rá van szorulva.

Ezeken felül az A) pontnak b), c), d) és a) alpontjai alatt említett családtagok után, valamint a B) pontnak a), b) és c) alpontjai alatt említett családtagok részére — kivéve a katonai ellátási törvények értelmében nevelési járulékot élvező árvákat — csak akkor lehet az ideiglenes évi segélyt engedélyezni,

ha az illető családtagot egészen vagy részben a rokkant, illetőleg az elesett, eltűnt vagy meghalt tartotta el és

ha az illető családtagot az ideiglenes évi segélyre való jelentkezés idejében a segély felvételére a 31. és 32. §-ok értelmében jogosult tartja el.

A B) pontok d) alpontja alatt említett családtagok részére pedig csak akkor lehet az ideiglenes évi segélyt engedélyezni, ha az illető családtagot egészen vagy részben az elesett, eltűnt vagy meghalt tartotta el.

Felhívom ennélfogva az ideiglenes évi segélyre igényt tartó rokkantakat, illetőleg az elesett, eltűnt vagy meghalt katonák ideiglenes évi segélyre igényt tartó hátrahagyottait, hogy igényeik érvényesítése végett a kerületi elüljáróságnál a hivatalos órák alatt okmányaikkal együtt jelentkezzenek.

A kerületi elöljáróság minden egyes jelentkezőről összeirási ivet állít ki és a segélyezés iránt szükséges minden további intézkedést megtesz.

Megjegyzem, hogy a rokkantnak, illetőleg az elesettnek, eltűntnek vagy meghaltnak családja részére az 1882: XI., 1912: LXVIII., vagy 1914. XLV. t.-c. alapján utalványozott és a m. kir. honvédelmi miniszternek 1915. évi február hó 7-én kelt 25.900. sz., illetőleg 1915. évi február hó 26-án kelt 45.500. számú körrendeletéi alapján egészben vagy részben tovább kifizetett segélyek 1915. évi július hó végével teljesen megszűnnek. Budapest, 1915. évi július hó 20-án.

BÁRCZY

Budapest székesfőváros DO IQ á I* ITIC ste V*

HÁZINYOMDÁJA — 1915. — “ M