A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1914
1914-11-00 / 19268
Mintegy két hónapja működik a Krisztinaváros alsó területén segítő bizottságink avégből, hogy a hadbavonultak hátramaradott családjait otthonukban felkeresse, elhagyatottságukban istápolia, a hatóságot segítő intézkedéseiben támogassa, szóval a szükség bármely megnyilatkozásában segítsen. Szerény működésünket mégfelelő részvétel támogatta is; ámde minél tovább tart a háború, annál kiáltóbban tárulnak fel a nyomában járó bajok s minél inkább közeledünk a tél felé, annál nyomatékosabban érezzük, hogy a nyomornak száz és száz megnyilvánulása van s ha mi charitativ tevékenységünknek lehető teljességében meg akarunk felelni, mindig nagyobb és nagyobb teret kell működésünk körébe felölelni, de közönségünk emberszerető szívének is újabb és újabb áldozatokat kell hoznia. Ugyanannak a szükségszerűségnek kell itt is érvényesülnie, mint ami a most folyó élethalálharcban érvényesül: amint ugyanis a háborúba erőink végső megfeszítését kell bevinnünk, azonképen ebbe a harcunkba — melyet mi a gyámoltalanság, a szegénység, az ínség és a nyomor ellen vívunk — társadalmunk egész energiáját és összes tartalékait be kell fektetni. Mi, kik a harcba nem vonultunk, itt küzdünk nemzeti lételünk alapfeltételeiért. Azért bizalommal fordulunk az Alsó-Krisztinaváros hazafias közönségéhez: hogy alábbi kéréseinket megszívlelni szíveskedjék. Az Altó-Kritztinavároti segítő bizottság körzetéhez tartozik az I. kerületnek az a része, melyet a Várbástya déli oldala, a Várfok-utca, Vérmező- út, Krisztina-körút, a Déli Vasút pályateste, illetve az Avar-utca, Csend-utca, Hegy alj а-út, Czakó-utca, Szt. Gellért-utca, Szt. János-utca és Szt. János-tér határolnak. Mienk az ebben a körzetben a segélyért kiáltó szükség, de mienk minden segítő kar és szív is. Segítő munkálkodásunk főszervei a közgyámok, kik a hatóság és a támogatásra szorultak között az érintkezést közvetítik; felkeresik a gyámoltakat, kihallgatják panaszaikat és megállapítják azt, miben kellene segíteni. Közgyámjainkat, önkéntes jelentkezésük alapján, a kerületi elüljáró nevezi ki s tevékenységükben a hatóság részéről megfelelő támogatásban részesülnek. Segítő munkálkodásunk másik hatékony tényezője a mi kedves krisztinavárosi közönségünk jó szíve, mellyel pénzadományaival és természetben való aj ándékaival bizottságunkat felkeresi. A pénzadományokat az elüüáróság által ki- bocsájtott gyűjtő-íveken számoljuk el, melyek bizottságunk és a hatóság szigorú ellenőrzése alatt állanak; közgyámjaink kezén vannak ily ívek, de közvetlen bizottságunknál is teljesíthetők nyugta ellen befizetések. Pénzsegélyen kívül szívesen fogadunk természetbeni adományokat is, vonatkozzanak azok akár a hadbavonultak szükségleteinek a kielégítésére, minők a különféle kötött és szövött holmik, mint hósapkák, érmelegítők, térdmelegitők, alsóruhák stb., akár pedig az itt levő gyámoltjaink ellátására és kisegítésére valók, minők bárminemű alsó- és felső ruhák, cipők stb. Ez utóbbiak között nagyon szívesen veszünk fiú- és leánygyermekruha darabokat és cipőket is, mert tapasztalataink szerint erre nagy szükség van, annál is inkább, mert az iskolaszék — mely a törvénynél fogva elsősorban gondoskodik az iskolás gyermek felruháztatásáról — a mostoha gazdasági viszonyoknál fogva, szintén nem képes abban a mértékben ezen kötelezettségének megfelelni, mint más években tehette. A ruházatra szoruló gyermekek felruháztatásához azonban készpénz is kell, s ezen célt kívánja szolgálni főtisztelendő Hock János országgyűlési képviselő úr nemes elhatározása, ki az I. kerület közérdekének előrevitelét mindig nemesen vállalta, s aki a krisztinavárosi templomban f. hó 6-án pénteken d. u. V.6 órakor szent beszédet tart, mely alkalommal a Felső-Krisztinaváros és Alsó-Krisztinaváros hölgyei — mert ezt az akciót dr. Ripka Ferenc úrnak, a Felső-Krisztinavárosi segélyző bizottság elnökének a kezdeményezésére együttesen csinálják, —- a Krisztinaváros arra szoruló gyermekeinek a felruházására gyűjteni fognak. Jöjjön el mindenki erre, s gyámo- lítsa filléreivel a kitűzött nemes célt. Ugyancsak a Felső-Krisztinavárosi segélyző- bizottsággal együttesen Népkonyhát és Melegedő szobát is fogunk megnyitni a hidegebb idő beálltával. Ezt a két intézményünket is ajánljuk nemesszívü közönségünk figyelmébe; úgy készpénz adományt, mint természetbelieket e célra is köszönettel fogadunk. Bizottságunk minden nap este 6—7 óra között a Krisztina-téri elemi iskolában I. em. 8. ajtószám alatt hivatalos órát tart, ahol minden tudakozódásra felvilágosítást adunk, pénzt és természetbeli adományokat átveszünk, s a segélyre jelentkezők kérését s a közgyámok jelentéseit átvesszük. Azonkívül minden szerdán este d. u. 6 órakor a Krisztina-téri elemi iskola tornatermében közgyámi értekezletet tartunk, amelyen behatóan megbeszéljük tapasztalatainkat és megállapítjuk azt, hogy mit kell továbbra tennünk. Ezen értekezleteinken szívesen látjuk hölgyeinket és urainkat, még ha nem is volnának közgyámok, ha munkálkodásunkban részt venni kívánnak, s ezen kívánságukat cselekedetekkel is támogatják. Jöjjön mindenki közénk, ki jói akar polgártársaival tenni, még ha csak szemernyi is az, mit adhat, vagy tehet; a jótékonyság gyakorlásában nincs kisember s lehet, hogy aki keveset ad, többet ad, mint a gazdag, — mert talán mindenét odaadta. Kelt Budapesten, 1914. november havában. Az Alsó-Krisztinavárosi Segítő Bizottság-: Dr Löwengard János, jegyző. Dr. Szebeny Antal, elnök. Kérelem!