Vendéglősök Lapja, 1940 (56. évfolyam, 1-12. szám)

1940-12-05 / 12. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1940. december 5. kerülhet az étlapra. Ezenkívül úgy a fővárosban, mint a vidéken bevezetik a heti egytálételei napot. Az ilyen nap a hétnek arra a napjára esik, amelyen húsételt lehet kiszolgáltatni. Az egy­tálételből kétféle választék áll majd a fogyasztók rendelkezésére. A fővárosban a polgármester, a vidéken az alispán állapítja meg, hogy a hét melyik napján lesz a nyilvános étkezőhelyeken az egy tál étel. További korlátozás a vendéglői étkezés tekin­tetében nem lesz, de az illetékes tényezők felhívást intéznek a vendéglátó szakmához s a vendéglő­söket és a kávésokat felszólítják, hogy a zsírral és kenyérrel való takarékoskodás érdekében intéz­kedjenek. A tanszerződéi kötésének és a segédi vizsgálat tartásának ideje. A m. kir. iparügyi miniszternek 53400/1940. Ip. M. számú rendelete. Az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabá­lyozásáról szóló 1936 : VII. t.-c. 20. §-ában fog­lalt felhatalmazás alapján a belügy- és a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve, úgyis mint a kereskedelem- és közlekedésügyi minisz­tériumvezetésével megbízott miniszter, a követ­kezőket rendelem : 1. §. Tanszerződést kötni — a második és harmadik bekezdésben foglalt kivételeket nem tekintve — csak május, június, július, augusztus, szeptember és október hónapban szabad. Ha a tanonc alkalmazása helyén iparában a tanonciskolái oktatás nem szeptembertől júniusig tart, hanem úgynevezett sűrített tanonciskolái oktatás van, tanszerződést — a harmadik bekez­désben foglalt kivételeket nem tekintve — csak azokban a hónapokban szabad kötni, amelyekben tanonciskolái oktatás nincsen. A tanszerződést az évnek bármely szakában meg szabad kötni, ha a) a tanoncot oly községben kívánják alkal­mazni, amelyben alkalmazott tanoncok tanonc­iskolát (tanonctanfolyamot) nem látogatnak ; b) a tanoncul szerződtetni kívánt személy nagykorú ; c) a tanoncul szerződtetni kívánt személy már tanonc volt és tanviszonyának megszűnése óta két hónap nem telt el; d) kivételes méltányosságból a tanonciskola igazgatójának javaslatára az iparhatóság meg­engedi. 2. §. Az 1. §. első bekezdésében foglalt kor­látozás nem érinti az 1922 : XII. t.-c. 87. §-ának első bekezdésében foglalt azt a rendelkezést, hogy a tanszerződést a tanonc belépésének napjától számított négy hét alatt meg kell kötni. Csak oly időben szabad tehát tanoncot alkalmazásba venni, hogy a tanszerződést az 1. §. rendelkezé­sére figyelemmel is kellő időben még lehessen kötni. 3. §. Segédi vizsgálatot tartani — a második és a harmadik bekezdésben foglalt kivételeket nem tekintve — csak június hónap 16—30. nap­jain, továbbá július, augusztus, szeptember, októ­ber és november hónapban szabad. Az 1. §. második bekezdésében említett eset­ben segédi vizsgálatot — a jelen szakasz harma­dik bekezdésében foglalt kivételeket nem tekintve — csak azokban a hónapokban szabad tartani, amelyekben tanonciskolái oktatás nincsen. A segédi vizsgálatot az évnek bármely szaká­ban meg szabad tartani, ha öj a tanoncot a jelen rendelet hatálybalépése előtt szerződtették ; b) a tanonc olyan községben van alkalmazva, amelyben alkalmazott tanoncok tanonciskolát (tanonctanfolyamot) nem látogatnak ; c) 2l tanidő nem volt tizenöt hónapnál hosz- szabb ; d) olyan személy kéri segédi vizsgálatra bo­csátását, aki tanonc nem volt vagy tanonc volt ugyan, de a tanonciskola látogatása alól fel volt mentve ; e) a tanonc a tanonciskola igazgatójának bizo­nyítványával igazolja, hogy a tanonciskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte, vagy, hogy annyi ismerettel, amennyit ez az évfolyam nyújt, ren delkezik ; f) a tanoncot az 1922 : XII. t.-c. 102. §-ának első bekezdése alapján kell segédi vizsgálatra bocsátani; g) a jelentkező a segédi vizsgálat megismét­lését kéri. 4. §. A jelen rendelet az 1941. évi május hó 1. napján lép hatályba. Budapest, 1940. évi november hó 7-én. Dr. Varga József s. k. MI ÚJSÁG? Államtitkár lett Árkáy Ferenc dr. miniszteri osztályfőnök. A kereskedelmi és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi mi­niszter előterjesztésére a Kormányzó Ur Őfőmél- tósága Árkay Ferenc dr. miniszteri osztályfőnök­nek az államtitkári címet adományozta. Árkay Ferenc államtitkár 35 éve áll a kereskedelemügyi minisztérium szolgálatában és ezen idő alatt a minisztérium több osztályán teljesített szolgála­tot. Munkája alapján mindenütt a legnagyobb elismerést és szeretetet érdemelte ki. Kolozsvár idegenforgalma. A Baross Szövetség idegenforgalmi csoportjának ülésén Kelemen La­jos, a kolozsvári egyetemi könyvtár főigazgatója szabad előadást tartott Kolozsvár idegenforgalmi jelentőségéről és fejlődési lehetőségeiről. Vázolta Erdély fővárosának évszázados történelmét, majd rámutatott arra a sok műemlékre, értékre, ami vonzóvá teszi az idegenek előtt is Kolozsvár városát. A kincses város falai között minden kor építészeti stílusa képviselve van, a régi magyar kultúra számtalan más emléke is sok látnivalót nyújt a látogatók számára. Az Erdélyi Múzeumban és a Könyvtárban felbecsülhetetlen Ajánlja borait Cyöngyöstarjáni hegyközség Nagy Antal szőlőbirtokos a legolcsóbb álon. hegyközségi elnöktől Kérjen árajánlatot. Győn gyöstarján, Rákóczi-út 25 kincsek találhatók. Általában el lehet mondani, hogy a múlt gazdagságot adott Kolozsvárnak és most már a jelen feladata, hogy megfelelő szállo­dák és vendéglátó helyek építésével lehetővé tétessék az idegen számára, hogy akár heteket is eltölthessen Kolozsvár idegenforgalmi látványos­ságai és értékei között. Az előadásért dr. vitéz József Ferenc királyi herceg, a csoport elnöke mondott köszönetét. Kétszázmillió pengős alap a kézművesipar újjáépítésére. Laky Dezső, az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének elnöke a Kereszt Iparosok Országos Szövetségének társadalom- politikai ankétján előadást tartott a magyar kézműipar jövőjéről. Az iparosok küszöbönálló, HAUER REZSŐ cukrász Budapest, Vili., Rákóczi-út 49. Telefon: 142-504 kötelező aggkori biztosításáról szólva megállapí­totta, hogy ennek a kérdésnek törvényes rendezé­sével nemcsak nyugodtabb öregkort biztosít­hatunk a kisiparosoknak, hanem megakadályoz­zuk az ifjabb iparosnemzedék egészségtelen törek­vését is a nyugdíjas tisztviselőpályák felé. Egyben évi 15-—20 millió pengős, a várakozási idő tíz esztendejét számítva, 150—200 milliós olyan nagy alapot teremtünk, amelynek megfelelő fel- használásával a kézművesipar minden időszerű nagy kérdésének megoldásához hitelkeretet kap­hatunk. Negyvenéves jubileum. Podamer Ferenc, buda­foki pezsgőgyáros f. évi október hó 5-én ünnepelte 40 éves évfordulóját annak, hogy a pezsgőszakmát a lépett. A bensőséges ünnepélyen résztvettek szép számmal a rokonszakmák képviselői, a budafoki polgárság, a fogyasztóközönség, valamint a magyar szőlészeti és borászati felügyelői kar kiválóságai. Az egybegyült ünneplőközönség nevében dr. Terray Lajos m. kir. országos szol. és borászati főfelügyelő köszöntötte fel lendületes szavakban az ünnepeltet, felsorolván érdemeit, valamint azt, hogy a pezsgő­gyár, valamint a ház,'melyben lakik, mint keze munkájának gyümölcse, mind ezt az ünnepelt a semmiből teremtette. Ezután az ünnepelt be­mutatta pezsgőgyárát és raktárait az ünneplő közönségnek, mely alkalommal Fornády Elemér m. kir. szol. és bor. főfelügyelő, pincegazdasági igazgató értékes előadás kapcsán ismertette az egyes pezsgőfajtákat s azok előnyeit, melyeket az ünnepelt készít. Az ünneplő közönség a késő esti órákban oszlott széjjel. Záróra Budapesten % 1 órakor, vidéken y2l2 órakor lesz nyilvános éttermekben és kávéházak­ban a kiadandó rendelet szerint. Borpiac megélénkült. A borkereskedelem és a vendéglősipar megkezdte a borvásárlást. A kí­nálat pedig elég gyenge és ezért a borárak emel­kedése bekövetkezik. A bortermelők küldöttsége felkereste Waldbott Kelemen báró, a Szőlős­gazdák Egyesületének elnöke vezetésével Re- ményi-Schneller Lajos dr. pénzügyminisztert, hogy segítséget kérjenek az idei katasztrofális bortermés következtében bajbajutott szőlősgazdák részére. A pénzügyminiszter behatóan foglalkozott a bajbajutott szőlősgazdák átsegítésének lehető­ségeivel és azzal a kérdéssel, hogyan lehet a magyar nemzeti vagyont jelentő szőlőgazdaság fennállását a jövőre biztosítani. A pénzügyminisz­ter az itali célra szolgáló szesz egyedárusítási el­adási árát hektoliterfokónkint két pengővel fel­emelte. Az országos árkormánybiztos nyilatko­zata szerint a szeszkereskedők az áremelkedésnek megfelelő összeggel emelhetik a szabad forga; lomba került szesz árát. npYpi CM I DERECSKE! SÁNDOR I IU I CL Lili ! borközvetítö irodája, Balatonfüred Erdélyi kereskedelmi és iparkamarák. Közvet­lenül az erdélyi részek visszatérése után a kor­mány megbízásából dr. Radó Rezső a debreceni, dr. Tonneli Sándor a szegedi, valamint dr. Volczer Károly a budapesti kereskedelmi és iparkamarák titkárai Erdélybe utaztak, hogy az ottan működő kamarák szervezetét tanulmányozzák és azoknak átszervezésére meg tegyék a szükséges lépéseket. Mint értesülünk, az Erdélyben lévő kereskedelmi és iparkamarák átszervezése már jórészben be­fejeződött, úgy, hogy működésüket minden való­színűség szerint december elején megkezdhetik. A Balatoni Intéző Bizottság állandóan fog­lalkozik a balatonmenti lakosság idegenforgalmi nevelésével az iskolánkívüli népművelés során. Az az elképzelés vezeti, hogy a falu népét közelebb kell hozni az idegenforgalmi gondolatokhoz és alkalmassá tenni különböző közérdekű fejlesztési és beruházási kezdeményezéseket. Legfőképpen pedig nevelni kell a lakosságot a Balaton szerete- tére, a Balaton értékeinek megbecsülésére. Ezért a legcsinosabb falusi házak és a legvirágosabb iskolák részére díjakat tűztek ki, a falusi vendég­látás mesterségére többezer példányban kis út­mutató könyvecskéket adtak ki, az egyes falvak­ban pedig megszervezték a háztartási és gazdasági tanfolyamokat.

Next

/
Thumbnails
Contents