Vendéglősök Lapja, 1940 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1940-09-05 / 9. szám
I 1940. szeptember 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 Gyöngyöstarjáni Hegyközség ajánlja borait a legolcsóbb áron. Kérjen árajánlatot. Nagy Antal szőlőbirtokos hegyközségi elnöktől Gyöngyöstarján, Rákóczi-út 25. év hasonló időszakában 24.934 idegen 83.203 éjjelt töltött el a fővárosban. Budapestre érkezett idegenek közül 14.110-en érkeztek Csonka-Magyar- ország területéről, 1079-en az elszakított területekről és mindössze 2319-en a külföld egyéb országaiból. Németországból 1210, Olaszországból 185, Jugoszláviából 167, Romániából 91, Bulgáriából 90, Svájcból 35, az Egyesült Államokból 32 személy látogatta meg a magyar fővárost. Borpiac. A borpiac nagyon szilárd. A kereslet a kereskedelem részéről tovább tart, a termelők azonban meglévő borkészleteiket nem szívesen bocsátják áruba. A kedvezőtlen, esős időjárás is befolyásolja a termelőket, mert a sok eső miatt a megmaradt csekély szőlő további fejlődése is veszélyeztetve van. Kereskedelmi árut fokra való tekintet nélkül 70 filléren alul nem igen lehet vásárolni, de még ezen az áron sem szívesen válnak meg a gazdák a bortól. A minőségi borvidékeken is van kereslet, a borárak 1 •— pengő körül mozognak. Tokaj hegyalján még magasabbak. A már hagyományossá lett Balatoni Boriiét ünnepségei változatos programmal játszódnak le idén is Balatonfüreden. Ez alkalommal nemcsak a balatonmelléki gazdáknak áll módjukban páratlan zamatú boraikat bemutatni, hanem a Balaton- vidék népművészete is bemutatkozik az ország közönségének. Az érdekes borhét keretében felvonul a Balaton gyönyörű népművészete is hímzéseivel, cserepeivel, fafaragásaival. Népies szüreti felvonulások, táncbemutatók és társadalmi események szerepelnek a változatos programmon, amely szeptember elsején kezdődött Balatonfüreden nagyszámú meghívott előkelőség jelenlétében az ünnepélyes megnyitással és nyolcadikéig tart. Az ország minden részéből 50 százalékos utazási kedvezmény teszi lehetővé az ünnepségek meglátogatását. Adatgyűjtés az iparosokról. Az Ipartestületek Országos Központja kérelmet terjesztett az illetékes kormányzati tényezők elé,.hogy az év végén, december 31-én tartandó népszámlálás alkalmával a kézművesiparosokról külön adatokat gyüjt- : senek. Az IPOK szerint nélkülözhetetlen az iparosok szakképzettségére vonatkozó kérdőpontok felvétele, így, hogy végzett-e az iparos szakiskolát, szaktanfolyamot és tett-e mestervizsgát. Gazdasági és szociális szempontból tudni kellene, hogy az iparosok gyermekei közül hány dolgozik szülői műhelyében, illetve hány gyermek maradt meg az iparospályán, továbbá, hogy az iparos házastársa is résztvesz-e az iparűzésben. Az önálló iparosok öregségi biztosításának törvényes szabályozásával kapcsolatban szükségesnek tartja annak megállapítását, hogy hány iparosnak van élet- biztosítása, tűz- és betöréselleni biztosítása. Ismerni kellene a munkagépeknél a lóerők számát. Végül fontos volna annak a megállapítása is, hogy exportál-e az iparos és milyen értékben, milyen piacokra. Szikvízkiliágások meggátlása ügyében a kerületi elöljárók előterjesztést tettek a polgármesternek. Előadták, hogy a szikvíz előállításáról és forgalombahozataláról szóló kereskedelmi miniszteri rendelet rendelkezéseinek pontos betartását a Az élelmiszerárusítás rendészete és a hamisítások. összeállította és magyarázatokkal ellátta: Tusnádi Élthes Gyula dr. egyetemi m. tanár, a Kihágási Tanács büntetőbírája. Ára famentes papíron, vászonkötésben 12 pengő és a postaköltség. Meg* rendelhető a szerzőnél: Budapest, XI. kerület, Fadruszsutca 4., IV. 2. VI. kerületi elöljáró a közélelmezési felügyelőkkel ellenőrizteti. Az ellenőrzés a tisztviselők egyéb munkái elvégzése mellett, mellékesen történik, tehát másoldalú elfoglaltságuk miatt nem fejthetnek ki olyan erős tevékenységet, mint amilyent az ügy természete megkíván. Ugyanis a legtöbb kihágást a szikvízvállalacok azzal kövedk el, hogy a használat közben a vendéglőkben elcserélt idegen szikvízüvegeket nem küldik vissza, illetve nem cserélik be a cserecsarnokban saját üvegeikre, hanem azokat újra megtöltve hozzák forgalomba, amit az érvényben lévő rendeletek tiltanak. A főváros területén jelenleg mintegy 40 szikvízgyártó üzem dolgozik, amelyeknek egy évi áruforgalma körülbelül 32 millió palackban, körülbelül 22 millió liter szikvíz. Természetesen ilyen nagy forgalmat hatékonyan ellenőriztetni olyan tisztviselőkkel, akik más munkával amúgyis túl vannak halmozva, lehetetlen, ezért megfelelő eredményt csak úgy lehetne elérni, ha a főváros területén lévő szikvízgyártó-üzemek és kihordó-kocsik ellenőrzését központosítanák. Az elöljárók értekezlete azt javasolta a polgármesternek, bízza meg a VI. kerületi elöljárót a főváros egész területére terjedő hatállyal a szikvízellenőrzéssel, miután ez az elöljáróság elegendő segéderővel és eszközzel rendelkezik és e téren megfelelő gyakorlata is van. Rec epteket kívá= natra ingyen kük dünk. Konyhákhoz megbízottunkat Levesekbe,főzelék gyanánt, ismertetés, esetleg köreteknek, töltelékekbe, próbafőzés miatt lecsóba, paradicsomosán, kötelezettség finom tésztának stb. célra, nélkül kiküldjük Gyártja: István Malom, Debrecen. Képviselet: Molnár és Kozma, Budapest, Ráday-u. 3. Tel: 384-318 „BURIS“ búzagyöngy ízletes, tápláló, olcsó! Pihenőnapon végzett munka. Egy vendéglőben alkalmazott kézilány szabadnapokkal kapcsolatos kereseti igényét a munkaadója ellen indított perben az elsőfokú bíróság elutasította. Ezt a döntést a budapesti kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság 15. Pf. 2.673/1940/8. számú, végső fokon hozott ítéletével a következők szerint változtatta meg : A kir. törvényszék megítélendőnek talált 32 szabadnapra 32 pengő járandóságot felperes részére — napi egy pengő bért véve alapul —, mert a 34.500/1938. K. K. M. számú rendelet (K. É. 1938. évf., 967. oldal) szerint a munkaadó köteles az ezen rendeletben felsorolt személyzetnek hetenkint 24 órás szabadnapot adni. A rendelet szerint az alperesi üzemnél a pihenőnapot megváltani nem lehet. A kir. törvényszék megítélése szerint, amennyiben a munkavállaló a pihenőnapon nem kapja meg, akár a munkaadó ténye, akár a saját elhatározásából is a szabadnapot, az ezen idő alatt végzett munka meghaladja azt a munkaidőt, amire a hivatkozott rendelet értelmében a munkavállaló kötelezve van, illetőleg amit a munkaadó a rendelet alapján jogszerűen követelhet. Ebben a vonatkozásban tehát a munkaadó még azt sem hozhatja fel sikeresen, hogy a munkavállaló^ saját elhatározásából nem vette igénybe a neki'járó pihenőnapot, mert a rendelet 9. §-ának 1. bekezdése parancsolólag rendelkezik éspedig a munkaadóval szemben. A munkaadó és a munkavállaló közötti függőségi viszony indokolja azt, hogy a törvényhozó a rendelkezést ilyen parancsoló tartalommal hozta meg, ellenkező esetben éppen az a helyzet állana elő, hogy a függőségi viszony folytán alárendelt helyzetben levő munkavállaló ezen állapotát a munkaadó korlátozás és anyagi következmények nélkül kihasználhatná. A rendelet tartalmából kitűnik az, hogy a kegkisebb munkabért megállapító rendelkezések alapján fizetendő bérek ellenértékét csak az a munka képezheti, amit a munkavállaló a legkisebb munkabéreket megállapító rendeletben meghatározott munkaidő alatt végez. Ezért mondja ki a rendelet 5. §-a, használjunk! Az aknaszlatinai m. kir. Sóbányahivatal kezelésében levő „Lajossósfiirdf vendéglő és annak korlátlan italmerési joga 1940. október hó Ktől számított egy év tartamra bérbeadó. A bérletre vonatkozó zárt írásbeli ajánlatok az aknaszlatinai m. kir. Sóbányahivatalhoz adandók be, ahol személyesen vagy felkérésre posta útján a bérleti feltételek is megtudhatók. Az ajánlatbeadási határidő 1940. szeptember 10. hogy túlmunkának kell tekinteni mindazt a munkát, amit a munkavállaló a meghatározott munkaidőn túl végzett. A dolog természetéből folyik pedig az, amit egyébként a rendelet 9. §-ának 2. bekezdésében, illetve 5. §-ában foglalt rendelkezések is alátámasztanak, ami szerint azt a munkát, amit a munkavállaló a pihenő napjain végzett, csak túlmunkának lehet és kell minősíteni. Ezt a rendelet 9. §-ának 3. bekezdése szerinti módon kell díjazni. Háromszázezer vendége volt az idei Szent István-ünnepségeknek. Az idei év rendkívüli viszonyai és az idegenforgalmat megnehezítő különböző akadályok ellenére a most lezajlott Szent István-heti ünnepségekre igen nagy számban érkeztek utasok Budapestre. A budapesti pályaudvarokra érkező utasok száma a legerősebb forgalmú napokon, az augusztus 17-től 20-ig terjedő időben a múlt évi utasmennyiséggel szemben még bizonyos emelkedést is mutat. A múlt évi 292.040 utassal szemben ugyanis most 294.000 utas érkezett az említett napokon a budapesti nagy pályaudvarokra. A MÁV az idei rendkívüli viszonyok mellett is megfelelő felkészültséggel és minden fennakadás nélkül bonyolította le a Szent István forgalmat. Az eseményekben gazdag Szent István-ünnepségek vasárnap, augusztus 25-én értek véget. * Az árkormánybizlos a következő rendeleteket adta ki: A pezsgőgyárak áremelését 12.192/1940. Á. K. szám alatt engedélyezte. A megállapított a^párakhoz a 3300/1940. M. E. számú rendelet alapján 25%-os fényűzési forgalmiadó hozzászámítható. A vendéglátóipar részére kiállított számlákban az engedélyezett alapártöbblet külön tételben tüntetendő fel és ez az összeg a tovább- eladók által csak a reá eső fényűzési forgalmi- adóval növelt összegben hárítható át a fogyasztóközönségre. A szikvíz gyári árával együtt a vevőre áthárítható gyógyhelyi illeték összegét az árkormánybiztos úr a 14.821/1940. Á. K. számú rendeletében leterenkint 1 fillérben, félliteres vagy ennél kisebb palackok esetén pedig palac- konkint 0*5 fillérben állapította meg. A brandy (konyak) gyárak részére az árkormánybiztos úr a 15.345/1940. Á. K. számú rendeletével megengedte, hogy az olcsóbb minőségű (6—8 P/hal- fok) brandy (konyak) 1939 augusztus 26-i rögzített árát abszolút 1-kint (hl-fok) U85 P-vel felemelhessék. A gyárak az engedélyezett felárat és az 1 %-os forgalmiadókülönbözetet külön tételként tartoznak feltüntetni. A vendéglátóipar a fogyasztóközönségre csak az engedélyezett felárat háríthatja át. Hauer Rezső cukrász Budapest, Vili., Rákóczi út 49. szám Telefonszfcm : József 1—425—04
