Vendéglősök Lapja, 1939 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1939-11-05 / 11. szám

55. ÉVFOLYAM 11. SZÁM l»SO. NOVEMBER 5 M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta 5-én. Flő fizetési díj félévre 8 pengő, egész évre IS pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér liasábmilliméterenkint AJLAPÍTOTTA : IHÁSZ OTOttGT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Teletonszam: 13—22—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT lO ÓRÁTÓL. 13 ÓRÁI« A fővárosi új költségvetés tárgyalása megkezdődött. A hiányta­lan és egyensúlyban lévő költségvetést Szendy Károly polgármester nagy és tar- tartalmas beszéd kíséretében terjesztette elő és ismertette a székesfővárosi pénz­ügyi bizottságban. Budapest székes-főváros rohamosan fejlődik. A fejlődésére jótékony hatást gyakorol a Felvidék és Kárpátalja visz- szatérése. A főváros statisztikai adatai megállapítják, hogy e vidékek vissza­csatolása óta, aránylag igen rövid idő alatt felvették természetes kapcsolatai­kat a székesfővárossal. A főváros gaz­dasági fellendülésével kapcsolatosan igé­nyei évről-évre szaporodnak és ennek megfelelően a költségvetés keretei is nagyobbodnak. Az új költségvetés sokat fordít köz­munkákra, közszállításokra és szociális igények kielégítésére. A mai viszonyok között adatai reálisak és a közóhajnak megfelelnek. A helyes mértéktartás és gondos előrelátás jellemzi az egész költ­ségvetést. A főváros törvényhatósági bi­zottsága rövidesen megszavazza párt­különbség nélkül, mert minden tekin­tetben kielégíti a hozzáfűzött kívánal­makat. A vendéglátó ipar megnyugvással értesült a költségvetésről. Reméli ugyanis hogy a főváros sok milliós kiadásaiból a gazdasági élet vérkeringésébe jelen­tékeny összeg jut és így a vendéglátó ipar üzemeibe is kerül abból valami. Ugyanilyen reményekkel tekint a ven­déglátó ipar az új állami költségvetés felé. Egyben szívleljük meg a költség­vetés beterjesztésekor a pénzügyminisz­ter úr által mondottakat. Különösen pedig ezeket a kijelentéseit : Termelésünket át kelt állítani, külö­nösen az állattenyésztés fejlesztése, a takarmányféleségek, a kukorica- és ipari termelések irányában. Ezek jobban ex­í'ejlcsztése érdekében az Országos Idegenfor­galmi Hivatal memorandumot terjesztett a minisztérium elé. Ezt a memorandumot a belügyminisztérium hozzászólás végett ki­adta a Városok Szövetségének. A válasziratban a Városok Szövetsége mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy a szö­vetség már korábban felvetette a belső ide­genforgalom megszervezésének szükségessé­gét és e tárgyban már hónapokkal ezelőtt felterjesztést intézett a kormányhoz. A Városok Szövetsége annakidején azt ja­vasolta, hogy minden városban és minden olyan helyen, amely idegenforgalmi szem­pontból jelentőséggel bír, szervezzenek helyi idegenforgalmi bizottságokat, ezeknek a he­lyi bizottságoknak összefogó központi szerve lenne a Városok Szövetsége. Javasolta, fek­tessék fel az ország idegenforgalmi kataszte­rét, idegenforgalmi térképét. Indítványozta, hogy idegenforgalmi szempontból az egyes városokat és közületeket osztályozzák. E ka­tegorizálás szerint megállapítanák azokat a helyeket, amelyeknek már van figyelemre­méltó vendégforgalmuk, külön osztályoznák az idegenforgalmi szempontból fejlődésképes helyeket, külön kategóriába kerülnének a gyógy -és üdülőhelyek és külön osztályba azok a figyelemreméltó helyek, amelyeket csak nagyobb áldozatokkal és hosszú, kitartó munkával lehet fejleszteni idegenforgalmi helyekké. Többek között azt is javasolta a szövetség, hogy fokozott hatósági megtorlás­ban részesítsék az olyan jelenségeket, ame­lyek az idegenforgalom jóhírnevét veszélyez­tetik. portálhatok és termelésük nem jár olyan veszteséggel, mint a búzatermelés. Egyéb­ként mezőgazdasági helyzetünk javult, ipari termelésünk is emelkedett, de lénye­gesen kell még fejleszteni iparunkat. A mi népsűrűségünk mellett erőteljes iparosodásra van szükség. Az idegenforgalmi kiadások fedezetének módját illetően a szövetségnek az volt az ál­láspontja, hogy tegyék lehetővé a városok­nak, hogy költségvetéseikbe megfelelő össze­get irányíthassanak elő idegenforgalmi pro­paganda céljára. Mindezeket a javaslatokat a Városok Szö­vetsége ma is fenntartja és örömmel veszi tudomásai, hogy az Országos Magyar Ide­genforgalmi Hivatal is részletes memorandu­mot dolgozott ki a belső idegenforgalom fej­lesztése ügyében. Nagy általánosságban a szövetség magáévá is teszi a memorandum­ban foglaltakat. Szükségesnek tartja azon­ban, hogy a belső idegenforgalom fellendíté­sének nagy munkáját szerves, céltudatos, tervszerű és főleg szakszerű munkával alul­ról felfelé kell kiépíteni. Éppen ezért előbb az adatfeltárást kell elvégezni, a helyi bizottsá­gokat kell megalakítani. Helyesnek tartja a szövetség idegenforgalmat fejlesztő pénzalap létesítését is, melyhez valamennyi miniszté­rium arányosan járulna hozzá. Meéfonto­landó az is, hogy az alap esetleg önmaga is teremthessen magának bevételi forrásokat olyan elhanyagolt idegenforgalmi lehetősé­gek kiaknázásával, amelyekre a mostani vi­szonyok között a magántőke nem vállalkozik. Százezer pengő a Rómaipart rendezésére. A főváros ideiglenesen rendezi a Rómaipartot és pedig úgy, hogy ez az ideiglenes rendezés szerves része lesz a későbbi végleges megoldásnak. Erre a célra a főváros 100.000 pengő költséget irányzott elő. Ezzel végre eleget tesznek a hétvégi csónakosok és weekendezők régi óhajának. A belső idegenforgalom Telefoni 1-484-62 BlldapeSt-Köbánya, Előd ucca 8. szám. Alaplttatott I869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen sajáf érdekében árajánlatét.

Next

/
Thumbnails
Contents