Vendéglősök Lapja, 1939 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1939-06-05 / 6. szám

VEiMlEGLŐSÖK LAPJA 1930. június 5. 2 Az iparügyi miniszter az ipartestületi tagok arcképes igazolványa tárgyában készült rendelet- tervezetet hozzászólás végett megküldötte a kereskedelmi és iparkamaráknak, valamint az Ipartestületek Országos Központjának. A tervezet szerint az ipartestületi tagokat és a felvidéki ipar társulatok képesítéshez kötött ipart űző tagjait — a jogi személyek és az önkéntes tagok kivételével — arcképes igazolvánnyal kell ellátni. Az arcképes igazolvány az arcképen felül tartalmazza : az iparos nevét, születési évét és helyét, lakóhelyét; az ipar jogosítványt kiállító hatóság megjelölését; az iparjogosítvány számát és keltét; az iparnak az iparjogosítvány szövegé­vel megegyező megjelölését; az igazolvány érvé­nyességi idejét. Az arcképes igazolványt az ipartestület elöl­járósága (felvidéki ipartársulat vezetősége) állítja ki. Az iparos ipara gyakorlása megkezdésének be­jelentésekor, ha pedig ebben az időpontban ipar­igazolványt még nem kapott, az iparigazolvány kézbesítésétől számított nyolc nap alatt köteles két 6 x6 cm nagyságú fényképet az ipartestülethez (felvidéki ipartársulathoz) benyújtani és egy­idejűleg az ipartestület (felvidéki ipartársulat) pénztárába a kiállítási költséget befizetni, ezen­felül viselnie kell az arcképes igazolvány bélyeg­illetékét. Az arcképes igazolvány kiállításától, meg­hosszabbítás esetében a meghosszabbítástól szá­mított egy évig érvényes, de már előbb is érvényét veszti, ha tulajdonosa meghal, iparjogosítvány hatálya vagy a közkereseti társaság tagjának, illetőleg a betéti társaság beltagjának az üzlet vezetésére jogosultsága megszűnik, avagy ha a tulajdonos az iparnak kiskorú javára űzésétől visszalép. Az arcképes igazolványt minden évben érvényességi idejének költségmentes meghosszab­bítása végett be kell mutatni. Az arcképes igazolvány adataiban bekövet­kezett változást — annak feltüntetése végett — az ipartestületnek, az arcképes igazolványt is be­nyújtva, nyolc nap alatt kell bejelenteni. Ha az ipartestület elöljárósága (felvidéki ipar- társulat vezetősége) az arcképes igazolvány kiállí­tását, a bejelentett változás feltüntetését, az arc­képes igazolvány érvényességi idejének meg­hosszabbítását megtagadja, vagy az arcképes­igazolványt érvénytelenné nyilvánítja, a meg nem elégedő érdekelt fél tizenöt nap alatt a fel­ügyelő hatósághoz fordulhat. A tervezet szerint az arcképes igazolvány jogosulatlan használata kihágás, az arcképes igazolvány kiváltásának vagy meghosszabbításá­nak elmulasztását az ipartestület (a felvidéki ipartársulat) fegyelmi úton bünteti. Arcképes igazolvány MI ÚJSÁG? Papp József ünneplése. Az 1P0K választmányi ülését május 14-én Balatonfüreden tartották meg. Ez, alkalommal a választmány elismerését és hálás köszönetét nyilvánította Papp Józsei kormány­főtanácsos elnöknek azért a rendkívüli fáradozá­saiért, hogy Balatonfüreden iparosgyógyházat létesített. Az árellenőrzés munkáját az eddiginél szélesebb alapra kívánja helyezni az árkormánybiztosság. Eddigi munkája a termelési, gyártási árvetésekre terjedt ki. Szükség mutatkozik azonban további árellenőrzésre is, mert a fogyasztói áraknál az ár­mérséklések alig, vagy egyáltalában nem tapasztal­hatók. Ez pedig éppen fogyasztók érdekében káros jelenség. Az árkormánybiztosság megfigyelési körébe vonja az áru útját, hogy megállapíthassa, vájjon mi az oka a fogyasztási cikkek magas árának. Mindenesetre figyelemmel kísérjük az árkormánybiztosság e nagyszabású munkáját és •érdeklődéssel várjuk a végső eredményt. Borpalota Részvénytársaság Budapest, VI., Király-utca 26. szám Telefon 11—40—44, 11-84-64 Ajánlja hordós és palackos borait Iparosok üdülése Balatonfüreden. Az Ipar­testületek Országos Központja közli az ipar­testület útján Budapest iparosaival, hogy május 15- től december 13-ig terjedő időben összesen hét csoportban, csoportonkint négy hHi időtartamra, igen kedvező üdülési lehetőségeket nyújt az újonnan megnyilt Balatonfüredi Üdülőtelepén. Az V—-VI. sz. csoportba csak a teljesen szegény­soré és előrehaladott betegségű iparosok, illetve családtagjaik utaltatnak be. Ezek ellátása és mindennemű (kivéve a vasúti utazás) költségeit az IPOK viseli. Az ebbe a csoportba jelentkezettek szegénységüket okvetlenül hatósági szegénységi bizonyítvánnyal kell, hogy igazolják. A többi csoportokban a teljes ellátás napi 3*20 P. Gyógydíj főidényben —-'50, elő- és utóidényben —’25 P naponta; fürdődíjak (természetesen szénsavas fürdő) július 16-tól augusztus 20-ig 3*— P, április 16- tól június 15-ig és augusztus 21-től szeptember 30-ig 2’50 P, október 1-től április 15-ig 2’— P. A csoportok négyhetesek, de lehet kéthetes be­utalást is kérni. A kéthetes csoportbeutalás azon­ban csak a hó 1-én és 15-én kezdődhet. Az IPOK a csoportbeosztáshoz szigorúan ragaszkodik, attól semmi körülmények között el nem tér. A beutalás iránti kérvényt az Ipartestületek Országos Köz­pontja elnökségéhez kell intézni, azonban benyúj­tani az ipartestületnél kell. Az egyes csoportokba történő felvételről az IPOK a kérelmezőt értesíti. A magyar bor ünnepe Kecskeméten végre­hajtóbizottsága, Kecskemét th. város közönsége, továbbá a Kecskeméti Szőlő-és Gyümölcstermelők Egyesülete közreműködésével 1939 június 18— 20-án Kecskeméten bor-, szőlő- és a borterme­léssel kapcsolatos ipari, háziipari .kiállítást és bor- vásárt rendez. A kiállítás célja : a homoki bor­vidékek borterményeinek kiállítása, a kiállítási anyag kölcsönös megismerése és végül a bor­termeléssel kapcsolatos ipari és háziipari eszközök bemutatása. A kiállítás helye Kecskeméten a Gazdasági Egyesület nagyterme (Bákóczi-út 7.) és a Városi Vigadó nagyterme, a körülötte lévő, körülbelül 1000 négyszögöl területű szabad térrel. A kiállításon résztvehetnek a különböző borvidé­kek területéről meghívott bortermelők, a bor­termeléssel kapcsolatban lévő ipari és háziipari vállalatok (jogi személyek és egyének), akik igazoltan bortermeléssel foglalkoznak, illetve ipar- engedéllyel rendelkeznek. A kiállított termények­nek és tárgyaknak a kiállításra alkalmas voltát a végrehajtóbizottság által kijelölendő szak- bizottság állapítja meg. Vendéglátóipari közgyűlés Székesfehérváron. A székesfehérvári és fejérmegyei vendéglősök, szállodások, kávésok és korcsmárosok ipartársu­lata május 25-én tartotta ötvenkettedik köz­gyűlését. A gyűlés előadója, Szőllősy Ferenc fő­titkár a vendéglátó iparok helyzetéről és aktuális kérdéseiről tartott kimerítő előadásában különösen az úgynevezett szociális rendeletek (munkaidő, munkabér, fizetett szabadság) hatásait isméi tette. A Budapest Fürdőváros Egyesület közgyűlésén vitéz József Ferenc dr. királyi herceg megnyitó- szavaiban a visszatért Felvidékkel kapcsolat­ban fejtegette a belfüldi vendégforgalom jelentő­ségét, majd arra mutatott rá, hogy a keleti népek­kel való kapcsolat kimélyítésére ugyancsak nagy szükség van az idegenforgalmi propaganda terén. A fürdőkórház mielőbbi megépítését sür­gette. Techert Gyula dr. főtitkár évi jelentésében kiemelte, hogy v. József Ferenc dr. km herceg az északi országokban tartott előadássorozatá­val milyen nagy szolgálatot tett a magyar fürdő­ügynek. Örömmel jelentette végül, hogy a Gyógy­helyi Bizottság elnöke értesítést kapott Kunder Antal kereskedelemügyi minisztertől, amely sze­rint a MÁV hétnapos budapesti tartózkodás után a külföldi fürdővendégek részére teljesen ingyenes visszautazást biztosít. Ezzel a kedvez­ménnyel minden bizonnyal erősen fellendül Buda­pest fürdőváros idegenforgalma. A közgyűlés három évre ismét vitéz József Ferenc dr. királyi herceget választotta elnökké. Alelnökök : Szvi- ezsényi Zoltán és Tasnády Sziics Andor ny. államtitkár, főtitkár Techert Gyula dr., Hallóssy István m. kir. kormányfőtanácsos, az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal vezetője, ,,a megnagyobbodott Magyarország új idegenfor­galmi célkitűzései“ címmel tartott érdekes elő­adást. A politikai helyzetek változásával a térkép is változik és változást szenved az idegenfor­galom is. Bécs idegenforgalmi jelentősége meg­szűnt és Budapesten kapott fontos szerepet az idegenforgalom terén. Főzőtanfolyam céljaira helyiséget keresek esetleg fel szereléssel bérelhet5en. Ajánlatokat: A budapesti szállodások és vendéglősök ipartestülete közölte tagjaival a kereskedelemügyi minisz­térium legutóbbi 30.931/1939. I. a. számú ren­deletét, amelyben a minisztérium kötelezte az ipartestületet arra, hogy a legkisebb munka­bérekre és a munkaidőre vonatkozó rendeletek be nem tartása következményeire figyelmeztesse tagjait. Az ipartestület felhívása a következő : E rendeletnek eleget téve, fölhívjuk tag­jainkat, hogy a fizetéses szabadságot biztosítsák arra jogos munkásaiknak, a legkisebb munka­béreket maradéktalanul adják meg és a 14 órás munkakeretben napi 10 órán túl, ugyancsak a rendeletben megállapított módon foglalkoztassák alkalmazottaikat. Az a tapasztalat, hogy a munkások egy része rosszhiszeműen visszaél a rendeletekkel, tes­tületünk munkaügyi bizottságát arra késztette, hogy új személyzeti borítékot készíttessen, ame­lyen az alkalmazási feltételek és tudnivalók az új rendeletek figyelembevételével szövegeztettek meg. Hogy munkásaink ne mondhassák a jövő­ben azt : „nem tudták, mit írattak velük alá“, azért az új személyzeti boríték tudnivalóit tar­talmazó nyomtatványt kap — átvételi elismer­vény ellenében — minden egyes alkalmazott, amely nyomtatvány szószerint egyezik a „sze­mélyzeti boríték“ szövegével. Fölhívjuk tagtársaink figyelmét új személy zeti borítékunkra, amely egyébként a munkások okmányainak őrzésére szolgál és saját érdekük­ben alkalmazzák azokat. A személyzeti borítékok darabja tagjainknak 6 fillér, nem tagoknak 10 fillér. A személyzeti borítékokat a pénz (és vidékre a postadíj) elő­zetes beküldése után testületünk irodája küldi szét. TÖRLEY TALISM AN ^CASIHO-RESERVE Fényes Fővárosi Nagycirkusz Előadások mindennap üsté 8 Világvárosi műsor

Next

/
Thumbnails
Contents