Vendéglősök Lapja, 1938 (54. évfolyam, 1-19. szám)
1938-12-05 / 19. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 193$. december 5. Takarék-Asztaltársaságok felszerelése i több mint 25 éve legolcsóbban kapható ói*ó«li MM Ä pap£a*l£aEletébeii ^radapest, HESS!..,, II®«-,<&■ 29. rK14»]le£«»xms 134>144 Telefon- Vagy postai megrendelések gyors elintézése. Betétkönyv, puha kötés ..................... P :—-04 Be tétkönyv, kemény kötés ............... P —;*06 Fő könyv, nagyalakú, 50 tagnak ., . . P 220 Napló, nagyalakú, 100 tagnak ......... P 3’60 Napló, kis alakú, 50 tagnak ............... P 1*20 Pé nztár (ellenőrző) könyv ....................P •—-90 Meghívó összejövetelre......................... P —‘01 Pén zesboríték végelszámoláshoz ........ P —-02 Te jnek, tejtermékeknek, tejbefőttnek, sajtnak és hasonló élelmiszereknek helyben fogyasztók részére kiszolgáltatásra szóló iparjogosítvényt a rendelet hatálybalépése után kiadni nem szabad. Aki az említett élelmiszereknek helyben fogyasztók részére kiszolgáltatásával kíván foglalkozni, a kávéházi iparra köteles iparengedélyt szerezni és üzletét csak iparengedélyének megfelelően szabad megjelölnie. Az előbbi bekezdésben említett élelmiszereknek helyben fogyasztás céljából kiszolgáltatására — a rendelet hatálybalépése előtt kiadott iparjogosít ványok hatályát a rendelet nem érinti. Az ily iparjogosítvány alapján fenntartott üzlet megjelölésére a „tejivócsarnok“, „tejivóüzlet“ megjelölést, az ipar jogosítvány hatályának megszűnéséig továbbra is szabad használni. Fogadó- (szálló-) ipar az az ipar, amelynek célja vendégeknek a szükséges bútorzattal és egyéb berendezési tárgyakkal ellátott szobákban keresetszerű elhelyezése és az ezzel kapcsolatos kiszolgálás nyújtása. Penzióipar az az ipar, amelyben a vendégeknek a szükséges bútorzattal és egyéb berendezési tárgyakkal ellátott szobát és kiszolgálást rendszerint csak ellátással együtt adnak. A penzióipar gyakorlója a vendégeknek ellátást csak a vendéglő- ipar vagy a kifőzőipar gyakorlására szóló ipar- engedély alapján adhat. Üzletének megjelölésére a szálló, szálloda, hotel szót, tekintet nélkül az iparengedély szövegéré, csak annak az iparosnak szabad használnia, aki iparát hallal, társalgóval, esetleg író- vagy zeneszobával, továbbá megfelelő számú fürdőszobával ellátott és berendezésüknél fogva a polgári jólét és az idegenforgalom fokozott igényeinek kielégítésére alkalmas helyiségben gyakorolja. Üzletének megjelölésére a nagyszálló, nagyszálloda, grandhotel szavakat, tekintet nélkül az iparengedély szövegére, csak annak az iparosnak szabad használnia, aki iparát portával, hallal, társalgóval, esetleg író- vagy zeneszobával, továbbá központi fűtéssel, hideg és meleg folyóvízzel, megfelelő számú fürdőszobával, felvonóval és telefonhálózattal ellátott, az idegenforgalom fokozott igényeinek kielégítésére alkalmas helyiségekben gyakorolja és Budapesten legalább 120, vidéken legalább 60 szobát tart a vendégek rendelkezésére. Annak az iparosnak, akinek iparengedélye a penzióipar gyakorlására szól, üzletének megjelölésére csak a penzió szót szabad használnia abban az esetben is, ha a helyiségek, amelyekben iparát A borász, szakács és cukrász legkisebb munkabére. A kereskedelem és közlekedésügyi miniszter megerősítette a fogadó (szálló, penzió), vendéglő, kifőző, korcsma, kávéház és kávémérő iparban Budapest székesfőváros, Budafok, Kispest, Pest- szenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest megyei városok területére kiterjedő hatállyal a legkisebb munkabérek megállapítására hivatott bizottságnak kiegészítő határozatát. Ennek értelmében : 1. A felszabadult borász vagy borászleány legkisebb hetibére Budapesten 6 pengő, a környéken 5-40 pengő. 2. Az alább felsorolt kávéházi alkalmazottak részére a legkisebb hetibérek a következők : Budapesten : másodszakács napibérosztályok szerint 50, 44 és 38 pengő, harmadszakács 40, 36 és 33, önálló szakácsnő 40, 30, 26 és 20, gazda- asszony, raktárosnő 28, 24 és 20, cukrász 30, 27, 25 és 22, kézilány, salátás 20, 19, 18 és 16 pengő. gyakorolja, egyébként megfelelnek az első bekezdésben megállapított követelményeknek. Annak az iparosnak, aki a fogadó- (szálló-) ipart olyan helyiségekben gyakorolja, amelyek nem felelnek meg az első bekezdésben megállapított követelményeknek, üzletének megjelölésére csak a fogadó szót szabad használnia. Annak az iparosnak, aki üzletét túlnyomóan találkahely céljaira farija fenn, üzletének megjelölésére — tekintet nélkül üzlethelyiségei berendezésére — csak a megszállóhely szót szabad használnia. Ha kétely merül fel abban a kérdésben, hogy valamely iparüzem tulajdonosa jogosan használja-e a fenti bekezdésekben megállapított megjelölések valamelyikét, az elsőfokú iparhatóság akár hivatalból, akár az érdekeltek kérelmére, a rendőrhatóságnak, valamint az illetékes kereskedelmi és iparkamarának és az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatalnak meghallgatása után véghatározattal határoz. Üzletének cégtábláján a vendéglős a „vendéglő“, a kávés a „kávéház“, a kávémérő a „kávémérés“, a korcsmáros a „korcsma“ megjelölést köteles alkalmazni. A felsorolt iparosoknak üzlethelyiségeik külső vagy belső megjelölésére, valamint üzleti hirdetéseikben, nyomtatványaikon stb. az említett megjelölés mellett csak olyan más megjelölést szabad használniok, amely az üzlet jellege tekintetében megtévesztésre nem ad alkalmat. A fogadó- (szálló-) ipart, valamint a kávéházi ipart az ezekre az iparokra szóló engedélyek alapján ugyanaz az iparos együttesen is gyakorolhatja. A penzióipar gyakorlására jogosított csak az a vendéglátó-, illetőleg kifőzőipar gyakorlására, a kávémérőipar gyakorlására jogosított csak a kifőzőipar gyakorlására kaphat iparengedélyt. A korcsmaipar gyakorlására jogosított az első és a második bekezdésben említett iparok egyikének gyakorlására sem kaphat iparengedélyt. A kávéházi ipar munkakörét megállapító rendelkezések annyiban módosulnak, hogy ennek az iparnak gyakorlója nem köteles helyiségeiben tekeasztalt a közönség rendelkezésére bocsátani. Az az iparos, aki a jelen rendelet hatálya alá tartozó iparok bármelyikét olyan terjedelemben kívánja gyakorolni, aminő terjedelemben való gyakorlásához a képesítés igazolása nem szükséges, ha iparüzletét maga vagy házastársa nem vezeti személyesen, iparát csak olyan üzletvezető alkalmazásával gyakorolhatja, aki a megszabott képesítést és ezenfelül a kérdéses ipar gyakorlásának összes egyéb feltételeit saját személyében igazolja. Budapest környékén : másodszakács 34'20, harmadszakács 28\80, önálló szakácsnő 23‘40 és 18*—, gazdaasszony, raktárosnő 18'—, cukrász 22-50 és 19-80, kézilány 16'20 és 14-40 pengő. 3. Amely üzemben a főpincér a maga teendőinek részben való ellátására fizetőpincér közreműködését veszi igénybe, a fizetőpincért a főpincér a saját keresetéből tartozik díjazni. 4. Az egyesített üzemekben, azaz, ha egy- kézben van a szálloda, étterem és kávéház, a létszám szerinti osztály megállapítása üzemenkint elkülönítve történik. 5. A kávéházi takarítónőkre nézve a bérmegállapító határozatban megállapított legkisebb munkabérek mellékkeresetnélküli szolgálat esetére vonatkoznak. 6. A bizottság a kávéházi telefonos részére nem állapít meg- legkisebb munkabért. Ez a határozat a közzétételt követő nyolcadik napon lép hatályba. A határozat. rendelkezéseinek megszegése az 1937 : XXI. t.-c. 16. §-ába ütköző kihágás. Mi ÚJSÁG? Visszacsatolt Felvidék egyre több gazdasági kapcsolatba kerül az anyaországgal. A budapesti kereskedelmi és iparkamara is teljes szervezetét e nagy feladat mielőbbi, zavartalan megoldására állította be. Igen értékesek a kereskedelmi és iparkamarának a megszállott területen érvényben volt gazdasági természetű joganyagnak, szociálpolitikai rendelkezéseknek összeállítása és a magyar helyzettel való párhuzamba állítása. Ez a nagyszerű munka a kormányintézkedések megtételét igen megkönnyíti. A visszacsatolt területekről már élénk érdeklődés nyilvánul meg a régi kapcsolatok felvételére. A magyar királyi honvéd vezérkar főnöke a felszabadult terület és az anyaország közötti személyforgalomra elrendelt korlátozásokat december 5-ével hatályon kívül helyezi. E naptól kezdve tehát az anyaországból a felszabadult területre és viszont utazni szándékozóknak utazási igazolvány kiadását nem kell kérni. Célszerű, ha a Felvidékre utazók saját érdekükben személyazonosság igazolására alkalmas okmányokkal rendelkeznek. A magyar királyi minisztérium 1938 november 26-án kelt 8530/1938. M. E. számú rendelete, amellyel a visszacsatolt területekkel lebonyolítandó áruforgalmat engedélyhez kötötték, 1938 december 5-ével hatályát veszti. A fenti időponttól kezdve tehát a visszacsatolt területekre, illetőleg onnan az ország egyéb részeibe. áruk külön engedély nélkül szállíthatók. Most, amikor a rendes forgalom megindul a visszatért országrészünkkel, szeretettel köszöntjük új honfitársainkat és köztük a felvidéki- vendéglátó ipart. A Budapesti Szállodások és vendéglősök Ipartest ülete vigalmiadó-közösséget léptet életbe most I január elsejétől kezdve a székesfőváros polgár- mesterének hozzájárulásával. Az ipartestület elnöksége felhívta a tagokat, hogy sürgősen jelentsék be az ipartestületnél, hogy a múlt évben mennyi vigalmiadót fizettek. Ez adatra szükség van, mert a tárgyalások a fővárossal ez ügyben már folynak. Kassán lesz a szállodai nagygyűlés. Mindenkép érthető, hogy a szállodások és vendéglősök soraiban is a legmélyebb szimpátia nyilvánul meg a visszacsatolt felvidéki terület iránt. Ennek az egyik jele az a javaslat, amely szerint a szállodások nagygyűlésüket a felszabadult Kassán tartsák meg. Természetes, hogy a javaslatot egyhangú helyeslés fogadta. Az összejövetelt január első napjaiban fogják megtartani. A Dreher-Haggeninacher Első Magyar Rész- vényserfőzde dr. Metzler Jenő elnöklete alatt rendes évi közgyűlést tartott, amelyen a zárszámadások megállapítása után 4'80 pengő osztalék kifizetését határozta el. Az igazgatóságba új tagul egyedi Aich Hűbériét választották meg. A szelvényeket december 2-től kezdve a Moktárnál és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál váltják be. TÖRLEY TAUSMAlJ'CftSINO-RÉSERVE Előfizetőinkhez azzal a kéréssel fordulunk, hogy az előfizetési díjakat kiadóhivatalunkba beküldeni szíveskedjenek.
