Vendéglősök Lapja, 1938 (54. évfolyam, 1-19. szám)
1938-03-05 / 5-6. szám
54. ÉVFOLYAM 5—«. SZÁM 1038. MÁRCIUS 5. (TESIDÉfiLŐv SZÁLLÓ-, KAVÉÜIPAKI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKLAP) M. bir. postatakarékpénztár csekkszánia 45.255 Megjelenik havonta 5-én. Előfizetési díj félévre S pengő, egész évre 13 pengő Hirdetési díj sző v eg old a 1 o n 50 filler, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliméterenkint ALAPÍTOTTA: ihász otOrot Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonszám: 13—22—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT ÍO ÓRÁTÓL. 13 ÓRÁIG A vízumkényszer megszüntetése iránt a vendéglátó ipar érdekképviseletei és az idegenforgalmat intéző hivatalok vezetői már több ízben felszólaltak. Sőt a minisztériumhoz ez irányban előterjesztéssel éltek. A sajtó is állandóan rámutat arra a nagy köz- gazdasági érdekre, amely a vizűm eltörlését kívánatossá teszi. Néhány állammal sikerült is e kérdésben megegyeznie a magyar kormánynak és kölcsönösen megszüntették a vízumot. De a legtöbb ország ragaszkodik a vízumkényszerhez nyilván a vizumdíjakból befolyó jövedelem miatt: Pedig az idegenforgalom emelkedéséből bizonyára megtérülnének az elmaradt vizumdíjak. A budapesti szállodások és vendéglősök ipartestülete az elmúlt 1937-ik évről szóló jelentésében a viszonosság nélküli vízumkényszer eltörlését és a vasúti személytarifa leszállítását kéri. A jelentés rámutat arra, hogy a vizűm eltörlését az egész magyar gazdasági élet követeli és régen várja. A szállodásoknak és vendéglősöknek az a meggyőződésük, hogy nemcsak gazdasági, hanem nemzeti szempontból is nagy eredménye lenne a vizűm megszüntetésének. Rámutatnak arra, hogy mióta Angliával szemben eltörölték a vízumot, az Angliával való forgalom csaknem -ötven százalékkal emelkedett. Az ipartestületi közgyűlésen a jelentés ismertetése során több felszólaló hangoztatta, hogy ne büntessék meg az idegent azért, mert Magyarországra jön és itt akarja pénzét elkölteni. Legutóbb Hallósy István, a Nemzetközi Vásár igazgatója előadást tartott arról, hogy lehetséges-e Budapesten a téli idegenforgalom. Ebben az előadásban elsősorban árengedményeket kért a téli idegenek részére. Minimális költség mellett maximális ellenértéket az idegenforgalmi iparoktól, vagyis a vendéglátó ipartól is. Az útiköltség csökkentése lehetővé tenné, hogy a téli látogatók itt tartózkodásuk alatt 35—50 %-os utazási kedvezményben részesüljenek, ami igen sokat lendítene a téli idegenforgalmunkon. Nélkülözhetetlennek tartja, hogy télen ne legyen vizűm, vagy egy pengőnél ne kerüljön többe a magyar vizűm. megállapítja, hogy az államkincstár kedvező helyzete egyes adónemek mérséklését tette lehetővé, sajnos, azonban ez igen kezdetleges mértékben történt, iparunknak alig jutott valami. Ugyancsak az államkincstár javuló helyzete folytán megtörtént az első lépés a tömegek fogyasztó- képességének emelésére, amikor az állami és hatósági tisztviselők legutóbbi fizetésredukciójának hatályonkívüli helyezésével ezek anyagi helyzete megjavíttatott. Igaz, hogy ez az intézkedés csak az év végén, helyesebben 1938. évi január 1-én lépett életbe és hatásait a gazdasági élet még nem érezhette meg, de ezt az intézkedést jobb idők előszelének tekintjük, melynek a jövőben folytatása lesz és amelynek közvetett hatásait mi is meg fogjuk érezni. Ehhez járul az ország agrárlakosságának javuló gazdasági helyzete, mely a föld terményeinek a világpiaci árakat elérő, sőt sokszor meghaladó ára folytán munkájának tisztes hasznát megkapta. Idegenforgalmunk fejlődését a nemzetközi politikai viszonyok, az országok hosszú sorában keresztülvitt pénzleértékelések és devizakorlátozások bénították. Míg az előző években Magyar- ország és fővárosunk idegenforgalmának egyik jelentős vonzóereje az itteni olcsóság volt, ma e téren igen erős versennyel kell küzdenünk. Ez az oka annak, hogy a tömegutazások száma megcsappant, viszont annál örvendetesebb, hogy a jobban szituált, fogyasztóképes külföldiek ide- áramlása folytán az idegenforgalom statisztikai adatai mégis némi emelkedést mutatnak. KétségTehát a szakkörök a vizűm eltörlését idegenforgalmi szempontból nélkülözhetetlennek tartják. Ez az oka annak, hogy a mezőgazdasági és ipari nemzetközi vásárok alkalmával a vízumot rendszerint elengedik. A vendéglátó ipar a vizűm megszüntetésének vagy csökkentésének a kérdését nemcsak saját üzleti érdekből, de közérdekből is az illetékes hatóságok figyelmébe ajánlja ! télén, hogy az 1938. évben megtartandó Eucharisztikus Világkongresszus és Szent István év módot és alkalmat fog adni arra, hogy óriási tömegek ismerjék és szeressék meg hazánkat és fővárosunkat, ami a további jövő idegenforgalmának alakulására nézve széles perspektívákat nyit meg. Iparunk helyzete e javulást mutató tendenciák ellenére sem lett jobb. Az eredmény legfeljebb az, hogy nem rosszabbodott. Ha bruttó bevételeink végső összegükben az előző évhez képest néhány százalékkal emelkedtek is, ez nem jelenti iparunk anyagi helyzetének jobbrafordulását, hanem azt, hogy a nyersanyagok árai olyan mértékben emelkedtek, hogy ez emelkedéseknek legalább egy részét át kellett a közönségre hárítanunk. Jelentésünkben évről-évre szóvátesszük az iparunkban oly súlyos következményekkel járó döm- pinget. Az év közepén megjelent az árrombolás miatt előterjesztett panaszok feletti döntő bizottságok működését szabályozó rendelet. Végrehajtására, helyesebben a bizottság működésére eddig nem került sor. Meg kell jegyeznünk és talán némi javulásnak tekinthetjük, hogy az előző években kialakult árak általában érvényben maradtak, illetőleg nem sülyedtek tovább, tehát az alsó határt már elértük. Az 1936. évben érvénybelépett százalékrendszer az elmúlt év folyamán természetesen az egész vonalon érvényben volt. A rendelet konzekvenciái teljes mértékben igazolták iparunk előzetes aggodalmait. A Budapesti Kávésok Ipartestületének múlt évi jelentése POPPER BORPINCÉSZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Telefoni U484-62 Budapest-Kőbánya. Előd ucca 8. szám. Aiapíttatott i869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.
