Vendéglősök Lapja, 1937 (53. évfolyam, 1-24. szám)
1937-12-05 / 23-24. szám
53. ÉVFOLYAM Á M. iQDft KOTT^NTI I STATISZTIKAI hivatal 33—34. sa^ilwa Ö 1ST y v tá r a 1037. DECEMBER 5. r rí mm (TESIDÉ6L0<, KKÁLli«'»., KATÉHIPARI ÉS KÖ2GAZDASÁOI SZAKLAP) M. kir. postatakarokponztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta 5-<;n. Előfizetési díj félévre 8 pengő, egész évre S3 pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 filler, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliméterenkint ALAPÍlOn* : IHÁSZ «TAROT Szerkesztőség es kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Teletonszáin: 1—322—81 HIVATALOS é K Á K: DÉLELŐTT 1© ÓRÁTÓL DÉLLTAN 1 ŐltÁIO A vendéglátó ipar gazdasági válsága több mint 10 év óta egyre tart. Ma még kilátás sincs arra, hogy ennek a fontos és nemzethű iparos osztálynak a gazdasági helyzete javuljon. Mindezt legjobban bizonyítja az a szomorú statisztika, amely szerint az elmúlt 10 év alatt a fővárosban a vendéglők száma 1700- ról 800-ra csökkent. Ugyanígy fogyott meg a vidéki vendéglők száma is. Tehát a vendéglők az utóbbi 10 év alatt a felére csökkentek. A vendéglői üzemek további elnéptelenedése pedig a tapasztalat szerint nem szűnik. Ennek folytán pedig a vendéglői alkalmazott munkanélküliek száma folyton növekszik. A vendéglősipar gazdasági leromlásának okai közismertek : a termelői borkimérések és a kifőzések nagymérvű elszaporodása, a vendéglői közönség általános elszegényedése és a rendkívül súlyos közterhek. A vendéglősök érdekképviseletei és a szaksajtó állandóan rámutatnak ezekre az ipari bajokra, de a gazdasági javulás még mindig késik. Legutóbb a Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipartestükre közgyűlést tartott a kifőzök tervbevett megrendszabályozása ügyében. A közgyűlés rámutatott arra, hogy idegenforgalmi érdekekből is meg kell védeni a magyar vendéglátó ipart és ezért a kifőző ipart a házi ipar keretébe kell helyezni, kimondta a közgyűlés, hogy küldöttségileg kérik fel a Kereskedelmi Minisztert arra, hogy rendeletileg mondja ki azt, hogy a kifőző csak előfizetők részére dolgozhat a törvényesen megállapított étlapkorlátozások mellett. Megállapította még a közgyűlés, hogy ha a vendéglátóipar nem részesül kellő védelemben, úgy rövidesen összeroppan és elpusztul. A vendéglátó iparnak ez az újabb megmozdulása közérdeket képez, mert a sok ezer családnak gazdasági megmentése az adóalanyok megvédését szolgálja és ezáltal az egész gazdasági életre hat ki. A vendéglők régi törzslátogatóikat és forgalmukat csak akkor fogják visszaszerezni, ha a középosztály helyzete javulni fog. A bevezetése érdekében megállapodás létesült a vendéglősök és bortermelők között. Ennek alapján a Budapesti Szállodás és Vendéglős Ipartestület elnöke érdekes körlevelet intézett az ipartestület tagjaihoz. Felhívja a fővárosi vendéglősöket és étteremtulajdonosokat, hogy ezentúl a kiváló és változatos borokból iktassanak a menük közé úgynevezett boros menüket. A menü árába ez a borszolgáltatás már legyen beszámítva. Az ipartestület elnöke körlevelében rámutat arra, hogy országos érdek fűződik ahhoz, hogy a magyar bortermelés rentábilis legyen. A vendéglősiparnak elsőrendű érdeke az, hogy a bortermést lehetőleg teljes mértékben elfogyasszák. Utal a körlevél arra is, hogy a borfogyasztás emelése érdekében a boros menü bevezetését maga a kormányhatóság is pártolja. Az új menürendszerben a bor kiszolgáltatása nem kötelező, de megállapodás jött létre, hogy nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is bevezetik a borral pótolt menü rendszerét. A másik fontos megállapodás az, hogy közösen kérik, hogy a vendéglőkben a zene ne 1 óráig, hanem 2 óráig szólhasson. Kérik továbbá a záróra díjtalan meghosszabbítását éjjeli 3 óráig. Végül megegyeztek a bortermelők és a vendéglősök a korcsmái hitel kiterjesztéséről. Most vendéglői vagy korcsmái hitel esetén csakis 5 pengős tartozásig nyújtanak a bíróságok védelmet, a jövőben ezt a határt fel akarják emelni. Nagyon érdekes tárgyalások indultak, hogy külföldi mintára bevezetik a borpropagandát és ennek keretében a vendéglősök vállalnák, hogy bizonyos napokon szükségleti cikkek mostani drágasága, fő képen pedig a cipő- és a ruházati anyagok drágulása emészti fel most a középosztály keresetének nagyobb részét, így a vendéglői étkezésre már nem telik. Reméljük, hogy a köztisztviselői fizetések rendezésével a vendéglátóipar helyzete némileg javul majd. Itt volna már ennek az ideje ! olcsóbban adnák a bort, sőt a termelők által rendelkezésre bocsátott készletekből ingyenbort szolgálnak ki vendégeiknek. Az ingyenbor kiszolgáltatását illetőleg a vendéglősök nem tettek kötelező ígéretet, ennek a propagandának a megoldására további tárgyalások szükségesek. A propaganda költségeit az állam folyósítaná. Fabinyi pénzügyminiszter nyilatkozott a parlamentben és kilátásba helyezte, hogy a borpropagandát anyagilag támogatja. Termelői körökben úgy tudják, hogy mintegy 300.000 pengős hozzájárulásról volna szó, ezt az összeget használnák fel mindenféle borfogyasztási propaganda költségeinek fedezésére és ebbe illesztenék bele esetleg az ingyenbor kiszolgálásának fedezetét is. Mindezekből látható, hogy a felsőbb fórumok megmozdultak a vendéglátóipar érdekében. A szeszkérdés körül húzódó vitának vet véget az új szesztörvény, amely a földművelésügyi minisztériumban elkészült. A mezőgazdasági és ipari szeszgyárak közötti harcot az új szesz, törvény tervezete kiküszöböli, mert mind a két félnek a működési körét megállapítja. A szesztörvény reformjának többek között az lesz a legfőbb eredménye. Az új törvénytervezet a hét folyamán kerül csak az érdekképviseletekhez az észrevételek megtétele végett. A szesztörvénnye kapcsolatosan a részletekre még visszatérünk. POPPER BORPINCÉSZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Telefoni 1-484-62 Alapíttatott 1869. évben. S3udapest-Kőbánya9 Előd ucca 8. szám. Az 1922.évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot. Boros menü
