Vendéglősök Lapja, 1937 (53. évfolyam, 1-24. szám)
1937-11-05 / 21-22. szám
53. ÉVFOLYAM 21—22. §KÁM 5 STATISZTIKÁI HIVATAL i BŐN V V T !. •> . 1»37. NOVEMBER 5. 9 9 9 ■ ■ (VEIDÉOLŐ-, SZÁLLÓ-, KAVÉHIPABI ÉS KÖZGAZDANACil SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszánia 46.255 Megjelenik havonta 5-én. Elütizetésl díj félévre 8 pengő, egész évre 13 pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 filler, hirdetési oldalon 40 fillér hasabmilliméterenkint ALAPÍTOTTA : IHÁSZ OTÖRGT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonszám: 1—322—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT ÍO ÓRÁTÓL »ÉLETÍN 1 ÓRÁIG). Középlejáratú ipari hitel bevezetését tervezi a kormány, hogy ezzel az anyagi bajba jutott iparosság sorsán segítsen. Ugyanis Bornemisza Géza ipari miniszter a legutóbb kilátásba helyezte, hogy az iparosságnak középlejáratú termelési hitelt szándékoznak nyújtani, hogy ezzel az iparos a több helyen lévő kölcsöneit konvertálja és adósságaitól olcsó kamatozás mellett szabadulhasson. Az új termelési hitel bevezetésének részletei még nem kerültek nyilvánosságra, de a hírek szerint a kölcsön több évre szólna és ezer-kétezer pengős összegekben kerül majd kiosztásra. A lényege az, hogy külön bankfedezet nélkül folyósítanák, igen kedvező fizetési feltételek mellett. Ez a kölcsön kifejezetten termelési célokat szolgálna. A statisztikai adatok ugyanis meggyőzték az ipari minisztériumot arról, hogy a kisipar nem tudja a versenyt felvenni a gyáriparral, ami végeredményben a kisipar teljes elsorvadására vezet, ha sürgősen nem segítenek előnyös kölcsönnel az iparosságon. Érdekes és a mai viszonyokra jellemző, hogy magának az államnak kell a hitelnyújtással az iparosság segítségére jönnie, mert a magánbankok csak olyan súlyos feltételek mellett hajlandók esetleg abban részt venni, amit az iparosság nem bír el. A vendéglátó ipar ugyancsak sokat szenved a magánkölcsönök súlyos feltételei miatt, amit legjobban igazol a sok vendéglői üzem beszüntetése és a vendéglősök napirenden lévő anyagi összeroppanása, ami nem egy esetben, sajnos, még öngyilkossághoz is vezetett. Valóban itt volna az ideje, hogy a gazdaadósságok rendezése után a vendéglátó- iparon is segítsenek, ha mással nem, de legalább előnyös kölcsönnyújtással. Hiszen a vendéglátóiparra kivetett sokféle adón keresztül többszörösen megtérülne a kedvezményes hitelakció költsége. A vendéglősipar a mai nehéz helyzetében igazán köszönettel venné az ipari miniszter úr által kilátásba helyezett ipari hitelt és bizton reméli, hogy a vendéglátóipar, mint az idegenforgalom és közélelmezés fontos tényezője, valamint egyik legtöbb közterhet viselő ipar, nem marad az állam mostoha gyermeke és rajta éppenúgy, mint a többi iparágon, mielőbb segítenek a kedvező kölcsönnel, hogy a végső összeomlástól idejekorán megmenekülhessen. Az alföldi állami borpincék ünnepélyes külsőségek között nyíltak meg. Az ünnepség fényét és jelentőségét Darányi Kálmán miniszterelnök megjelenése és a pincéket megnyitó nagyjelentőségű beszéde tette nevezetessé. Dr. Kiss Endre polgármesternek, báró Waldboti Kelemennek, a Szőlősgazdák Országos Egyesületének és dr. Szabó Ivánnak, a kecskeméti szőlősgazdák egyesülete elnökének köszöntése után a miniszterelnök emelkedett szólásra. Mindenekelőtt megköszönte az üdvözléseket, amely után többek között a következőket mondta : — Amikor az agrárválság az egész világon elterpeszkedett s a maga súlyos terhét rányomta a mi országunkra is, a magyar kormányoknak keresni kellett az utakat és módokat, hogy miként lehet ebből a nehéz helyzetből az országot kivezetni. Bizonyos sorrendet kellett megállapítani, mert csekélyek a rendelkezésre álló anyagi eszközök, s keresvén a sorrendet, elsősorban a búzakérdést kellett megoldani. Az én kormányomnak jutott az a feladat, hogy megkezdje annak a kérdésnek megoldását, amit a szőlő- és borgazdálkodás válságának nevezünk. Amikor munkatársaimmal, Marschall Ferenc államtitkárral és Zombory Bertalan miniszteri tanácsossal, a kérdésekről tárgyaltunk, tudtuk azt, hogy a szőlősgazdák, munkások, a szőlő- és borgazdasággal kapcsolatos ipari ágakban foglalkoztatott iparosok és munkások száma majdnem megközelíti az egymilliót, vagyis, hogy az ország lakosságának majdnem kilencedrésze van közvetlenül vagy közvetve érdekelve ebben a kérdésben. Rájöttünk arra, hogy olyan megoldást kell találnunk, amelynek terhében az állam egészének, a polgárság minden rétegének is részt kell vennie, mert nagyfontosságú nemzeti ügyről is szó van. Amikor a rendelkezésre álló aránylag nem nagy eszközök ismeretében azt vizsgáltuk, hogy mily módon lehetne mégis komoly eredményt elérni, arra a meggyőződésre jutottunk, hogy lényeges segítséget az árszínvonal felemelése nélkül nem lehet nyújtani. Az áralakulást a kereslet és kínálat szabályai határozzák meg és már kis felesleg is alkalmas az árak leverésére, különösen a szőlőnél és a bornál. Törekvésünk tehát arra irányul, hogy igyekezzünk a felesleget a piacról elvonni s hasonló más eszközökkel is biztosítsuk azt, hogy nagyobb és jobb termés esetén a gazda ne kényszerüljön keserves munkájának gyümölcsét elkótyavetyélni. Ez az elgondolás érlelte meg azt az elhatározást, hogy mindenekelőtt olyan borpincéket, raktárakat létesítünk, ahol a termelők boraikat elhelyezhetik s nem kényszerülnek arra, hogy szüret után levert áron azonnal piacra dobják termésüket. Az újonnan létesített borpincéket — folytatta ezután szavait a miniszterelnök — a folyó évben biztosított összes férőhely több mint 200.000 hektolitert tesz ki. Az új borpincék az ország arra leginkább rászorult szőlőtermő gócpontjaiban létesültek, más helyeken pincebérletek útján, állami tulajdonban lévő pincék felszerelésével, a már meglévő állami közpincék befogadóképességének emelésével, végül kölcsönhordóknak beszerzésével s az arra rászorultak között való kiosztásával igyekezett a kormány a hordóhiány enyhítéséről gondoskodni. A hordóhiány enyhítéséről azonban nemcsak a borpincék megépítése és hordók beszerzése útján gondoskodott a kormány, de lehetővé tette a magángazdaságok részére is POPPER BORPINCÉSZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Telefons 1-484-62 Budapest-Kőbánya, Előd ucca 8. szám.] Aiapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.
