Vendéglősök Lapja, 1937 (53. évfolyam, 1-24. szám)

1937-09-05 / 17-18. szám

53. ÉVFOLYAM 17—18. SZ i (VATAL ri ■ Á rt a. T l»»í. SíEl'TEMBER 5. (VESDÉOLŐ-, NKÁLLÓ-, KATÉilPABI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta 5-én. Előfizetési díj félévre 8 pengő, egész évre 13 pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér liasábmilliméterenkint ALAPÍTOTTA : IHÁSZ «YÖBOT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLA-UTCA 3. SZÁM Teleíonszám: 1—322—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT 1« ÓRÁTÓL DÉLUTÁN 1 ÓRÁID. Ipa voskongvesszus A főváros élelmezése egyik igen fontos feladata a székesfőváros tör­vényhatóságának és a főváros polgármesterének. Millió lakosság részére naponta elegendő és jó minőségű tej, kenyér, hús és egyéb élelmi cikk álljon rendelkezésre ! S mindezen nélkülözhetet­len élelmiszer közegészségügyi ellenőrzése és árai kialakulásának az irányításán olyan kifogás­talan és pontos legyen, hogy abból a lakosságra semmiféle közegészségügyi és szociális avagy gazda­sági baj ne származzék ! A főváros vezetősége e fontos hivatásának pedig csak akkor tehet igazán eleget, ha a köz- élelmezésre vonatkozó minden adat rendelkezésére áll. Annak idején mi is sürgettük a piackutató intézmény felállítását, mert anélkül igen körüly ményes és hosszadalmas az élelmezés kérdéséré szolgáló megbízható adatok beszerzése. A polgármester úr és a közélelmezési ügyeket intéző Rosta tanácsnok úr az ügyhöz méltó buzgósággal és szaktudással intézik a főváros élelmezésének fontos kérdését és most életbe léptették a várva várt piackutató szervet. A vendéglátóipar, mint közélelmezéssel fog­lalkozó iparág megnyugvással fogadja az új intézményt annál is inkább, mert annak vezetését Ulyefalvy Lajosra, a székesfőváros statisztikai hivatalának igazgatójára bízták, akinek közismert tudása biztosíték arra, hogy a piackutató a hozzá­fűzött várakozásnak megfelel. A piackutató hivatal bizonyára megfigyeli a fontosabb termelőhelyeket, a külföldre irányuló exportot, az élelmiszer forgalmát, a termelői és nagykereskedői árak alakulását, a közvetítők szerepét, a fuvardíjakat, adókat és a fővárosi élelmiszerüzem hatását az irányárakra, hogy mindezekből az adatokból kitűnjék, van-e elegendő és megfelelő élelmicikk és mi okozza azok eset­leges drágaságát, szükséges-e valamely irányban a hatósági beavatkozás, illetőleg a minisztérium informálása. Mindezek a fontos statisztikai adatok tehát nemcsak tudományos célt szolgálnak, hanem elsőrangú szociális és közgazdasági érdeket. A vendéglátó ipar az új hivatal működésétől sokat vár. Leginkább azt, hogy megakadályozza majd az élelmiszerek gyakori és indokolatlan drágaságát! volt Nagykanizsán augusztus hó 28. és 29-én Tóth Pál elnöklése mellett, amelyen már a megnyitás alkalmával megjelent Bornemisza miniszter is báró dr. Kruchina Károly miniszteri osztályfőnök és dr. Gyulay Ákos osztálytanácsos kíséretében. Az elnöki megnyitó után felszólalt igen érdekesen és nagy tetszés között a miniszter. Ismertette mindazt, amit a kormány az elmúlt év során az iparosság felsegítésére megvalósított. Kiemelte, hogy ipari politikánkkal arra kell törekedni, hogy minél több önálló egzisztenciát teremtsünk, minél több életképes üzemmel gyarapítsuk a gazdasági életet, mert ezeknek tulajdonosai és elégedett alkalma­zottai oszlopai a fennálló társadalmi rendnek. A kézműiparostársadalomnak megvan a lét- jogosultsága gazdasági, társadalmi és nemzetpolitikai szempontból. Kötelességünk tehát a mai nehéz, súlyos helyzeten átsegíteni és a jövőt biztosítani számukra. Ha azokat a problémákat nézzük, amelyek ma a kézmüiparostársadalmat foglalkoz­tatják és keressük azokat az eszközöket, amelyekkel ezek a problémák a legjobban megvalósíthatók, elsősorban a szervezeti kérdésekre kell rámutatnunk. A kézművestársadalomnak évszázadokon keresztül tökéletesen kiépített védőbástyája volt a céhrend­szer. A régi rendszert felújítani nem lehet, van azonban helyette korszerűbb, modern szervezet, amelynek csúcsszervezete már évek óta működik az IPOK-ban. Most annak szüksége mutatkozik, hogy olyan végleges alapokra fektessük ezt a szer­vezetet, hogy a legkisebb községekben működő iparos is valamely életképes ipartestülethez tarto­zónak vallja magát, amely megvédi és a céhektől átveszi azt a feladatot is, hogy emelje az iparosság erkölcsi színvonalát és visszaszerezze számára azt a megbecsülést, amelyben a múltban részesült. Elsőrangú érdeke tehát az iparosságnak, hogy szerepük betöltésére az ipartestületek alkalmasak is legyenek. Ezt a célt szolgálta az ipartestületek megfelelő összevonása és ha ennek során egy-két csak nevében élt ipartestület áldozatul is esett, nem vesztesége az iparostársadalomnak. Az említett célt szolgálja az ipartestületi jegyzői tanfolyam is, amelyet a jövőben is folytatunk, hogy az iparos­társadalom minden kérdésében hozzáértő és jártas testületi jegyzői kar legyen szószólója ennek a társadalmi rétegnek. Majd az iparosság szellemi színvonalának emelé­séről, a munkabér- és a kontárkérdésről beszélt. A miniszter végül a legsürgősebb gazdasági kérdések megoldásáról szólt, így a kisipari hitel­kérdésről, a munkaalkalmak teremtéséről és az OT1 új balesetbiztosítási táblázatának a közeli napokban való megjelenéséről és felhívta az érdek- képviseleteket, hogy ennek sérelmes rendelkezéseire vonatkozóan konkrét adatokat gyűjtsenek össze. Münnich Aladár gazdasági cselédházak építé­séről, Kovatsek Ferenc a LÁB kölcsönkeret fel­emeléséről, Führer László az iparosság törvény­hozási képviseletéről, dr. Georgevits Béla munka- alkalmak létesítéséről terjesztettek elő határozati javaslatot. Vágó Jenő a ruházati ipar munkadíjainak a köz­szállításoknál való megállapítását kifogásolta. Dr. Boros András javasolta, hogy a hatvan évnél idősebb iparosokat mentesítsék a kereseti és jövedelmi adó fizetése alól. Győrbíró István az iparosadósságok rendezésének kérdésében terjesztett elő határozati javaslatot. Fridrich F. Géza az árrombolás megfékezéséről beszélt. Sóthy Zoltán OTI kérdésekkel foglalkozott. Szappanos Sándor (Kecskemét) a kontárkérdés tár­gyában terjesztett elő javaslatot. Pallay István (Székesfehérvár) a mestervizsgával kapcsolatos kér­dések rendezését követelte. Haas Imre indítványát, amely szerint hatvan szobáig csak képesített szál­lodás folytathasson szállodásipart, elfogadták. A határozati javaslatok befejezése után az ipar­ügyi minisztérium nevében báró Kruchina Károly osztályfőnök nyilatkozott a felmerült kívánságokról. A minisztérium gondoskodni kíván a kisiparosság hitelellátásának fokozásáról, de kéri, hogy az egyes városok és közületek is járuljanak hozzá a fedezetnélküli hitelkeret gyarapításához. A kongresszus végén ifj. Tóth Pál mondott záró­beszédet. POPPER BORPINCESZET RESZVENYTARSASAG Telefoni 1-484-62 Budapest-Kőbánya, Előd ucca 8« szám. Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot. ■nan ■a

Next

/
Thumbnails
Contents