Vendéglősök Lapja, 1937 (53. évfolyam, 1-24. szám)
1937-08-05 / 15-16. szám
53. ÉVFOLYAM 15—16. SZÁM ami: 8T‘ ív ' ÁAi1^j103'7. AUOIJSZTIJS 5. (VETOÉCLŐ-, ÍZÁLLÓ-, KÍYÉÍIPARI Éí KÖZRAZDAíÁLI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszánia 15.255 Megrjelenik havonta 5-én. Előfizetési díj félévre 8 pen só', esrész évre 13 pengő Hirdetési díj szövegold álon 50 filler, hirdetési oldalon 40 fillér liasáhmilliméterenkint ALAPÍTOTTA : IHÁSZ «ITÖRCtY Szerkesztőség es kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonszám: 1—322—81 HIVATALOS Olt ÁH: DÉLELŐTT ÍO ÓKÁTŐL DÉLETÍK 1 ÓRÁID, B£*TOaantSK Vyári vendéglők kinn a budai hegyekben, a ligetben, a Duna partjain és a Margitszigeten a legjobb üdülőhelyek mindazok számára, akik a nyarat itthon töltik a fővárosban. A pesti polgár alig várja ilyenkor a tikkasztó melegben az estét, hogy a tiszta, hűs levegőre, a zöldrácsos és virágos kerti vendéglőbe, a Gundelba, a Zöldfába, avagy a Pacsirtába rándulhasson ki, mert ott jégbe- hűtött sörrel, borral, kitűnő magyar vacsorával és pompás cigányzenével várja a legfigyelmesebb gazda, a zöldbeli vendéglős, meg az udvarias, fürge kiszolgáló személyzete. E vendéglők kerti kuglizójában különösen a Pacsirtában, fenn a Kútvölgyön víg társaság két pártja versenyez esténkint egymással, hogy melyik nyeri meg a kriegszpartit. Majd zsinórt dobnak, hogy egyenkint mérkőzzenek a kitűzött díjakért. A nap legjobb játékosa az, aki egy dobásra kilenc bábut üt. De ugyancsak ráfizet erre a dicsőségre, mert tíz üveg sört, vagy tíz liter bort kell fizetnie a kuglizótársaságnak. Közben a cigány rázendít a szép magyar nótákra. Csupa Pósa szövegű Dankó-nótát játszik, mert észreveszi, hogy a régi Pósa- asztal több tagja, akiket jól ismer, érkezett a kerti helyiségbe. „Daru madár gyere velem, szállj előttem daru, szállj. Hulló csillag a szerelem, fáj a lelkem, nagyon fáj“. Énekli halk hangon az egyik vendég. Majd azt, hogy „Egy csillag se ragyog fenn az égen, ha nem szeretsz, mért nem mondtad régen“. Ezután vígabb nóta következik : „Eresz alatt csüng a pirospaprika, haragszik a feleségem Pannika“ és a „Szőke kis lány csitt, csitt, csitt“.A szebbnél szebb nóta ugyancsak hozzájárul a jó hangulathoz. Vili, a csallóközi cigányprímás pedig boldogon mondogatja muzsikálás közben : „Hej a háború előtt Pozsonyban, meg j Fiúméban húztam ezeket a nótákat. Akkor j volt ám csak igazán szép a magyar világ“, j A budai kisvendéglő és a ligeti vendéglő első- ! rendű öröme volt mindig a magyar fővárosnak. Jó híre messze elterjedt és az itt megforduló idegen is szívesen keresi fel. Mindegyik vendéglő valamiről nevezetes. Az egyik a nagyszerűen sütött libáról, a másik az erdélyi érdekes és tanulságos képet nyújt a kézműiparosság gazdasági helyzetéről, az ipartestületi intézményről, az ipartörvény novellájának végrehajtásáról és az ipari közigazgatásról. Majd ismerteti a jövő teendőit: a munkaalkalmakat, a termelés és értékesítés kérdéseit, a minimális munkabérek és munkaidő szabályozását, valamint az iparosság közterheit és a továbbképzés fontosságát. Kiemeli a jelentés, hogy kézművesiparunk ma már a javulás határozottabb jeleit mutatja, mint az előző évben. Megállapítja azonban, hogy az általános gazdasági javulás mértékét a kézművesipar, sajnos, nem tudta elérni. Megnyugtatób- bak a fővárosi ipartestületek adatai a gazdasági helyzetről, annál sötétebb képet kapunk még mindig főleg a falusi és a kisvárosi iparosság viszonyairól. Megállapítja a jelentés, hogy amíg az ipari közBorRiviteKiraR ez év első felében úgy hordós-, mint palackborkivitelünk valamennyi viszonylatban emelkedett és különösen a hordós kivitelnél mennyiségileg több mint kétszeresét érte el a múlt évi megfelelő időszakének. Legjelentősebb az emelkedés a nyugati államok felé és ezek között is Svájcba, ahová ezidén tizenhétszer többet vittünk ki, mint a múlt évben. A belgiumi és franciaországi kivitel a múlt évi számba sem vehető kivitellel szemben megnövekedett. A palackborkivitel úgy mennyiségileg, mint értékszerűleg alig változott. vargabélesről, a harmadik a Somlyói borról. A külföldiek érdeklődése a kisvendéglők iránt idegenforgalmi szempontból sokat jelent. Mindezeknél fogva becsüljük meg azokat nemcsak azért, mert jól ellátják az itthon nyaralókat, hanem azért is, mert külföldön jó hírnevet szereznek a magyar konyhának és a magyar bornak. igazgatás terén elsősorban az iparügyi minisztérium céltudatos és tevrszerű kisipari politikájának eredményeként a kézmüvesiparnak számos régi kívánsága teljesült és sok panasza orvoslást nyert, addig gazdasági téren, így a gazdasági szervezés, a termelés, értékesítés, munkaalkalmak, hitelügy terén még igen sok fontos feladat vár sürgős megoldásra. Kiemeli a jelentés, hogy ezenkívül különös súlyt fektet az iparügyi minisztérium a szociális kérdések megoldására. Az évi jelentés adataiból meggyőződhetünk arról, hogy az Ipartestületek Országos Központja milyen eredményes munkát teljesített a magyar iparosság boldogulásának érdekében. Ezzel a nagyszerű munkásságával pedig hathatósan előmozdította az egyetemes nemzetvédelmet. Ez a kivitel azonban nem elég. Kicsi volt tavaly, több az idén, de mi ez a mi feleslegeinkhez képest. Mindent el kell követnünk bortermelésünk arányaihoz mért piacok megszerzése érdekében. Az úgynevezett járulékos kivitelnek kijáró támogatást biztosítani kell a bor számára is, még ha nem is jár számottevő valutanyereséggel. Jól tudjuk, hogy az olyan áru kivitele nyeri el a nagy támogatást, amely külföldi kamatfizetés és ipari nyersanyag céljára valutát hoz haza, de nagy érdek a szőlőtermelés is, egymillió lélek létérdeke fűződik ehhez a termeléshez, ezért is kell áldozatot hozni. Az Ipartestületek Országos Központjának évi jelentése POPPER BORPINCESZET RESZVENYTARSASAG Telefon: (-484-62 Budapest-Kőbánya*, Előd ucca 8. szám. ASapíttatott 1869. évben. . W . W.l . • WT'VH x --J v — — Az 1922. évi országos szőlő-és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.
