Vendéglősök Lapja, 1937 (53. évfolyam, 1-24. szám)

1937-07-05 / 13-14. szám

53. ÉVFOL1AU 13—14. SZÁM lí>37. JÚLIUS 5. am***’,.* I Á M X f *7$j: . tál f xasjU (TEÜIÍDÉGLŐ-, SZÁLLÓ-, KATÉHIPARI ÉS KÖZGAZDASAGI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta 5-én. Előfizetési díj félévre 8 pengő, egrész évre ÍZ pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér liasábniilliméterenkint ALAPÍTOTTA : IHÁSZ 6TÖ86T Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Teleíonszám: 1—322—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT ÍO ÓRÁTÓL DÉLIITÁA 1 ÓRÁID. Az aratás megindult Halla Aurél államtitkár nyilatkozata az egész országban. Az aranykalászos tájakon felcsendült az aratók dala. A kérges magyar kéz jó kedvvel kaszálja az Isten áldását, a várvavárt termést, A falusi nép apraja- nagyja sietősen dolgozik, hogy mielőbb csűrbe, majd magtárba kerüljön az új ke­nyérnek való. Az időjárás kedvez e nagy munkának és a várható eredmény kielégítő­nek mondható. A búza és a többi termény ára lassan emelkedik. Ebből kitetszőleg az értékesítési kilátások és lehetőségek jobbak, mint máskor. Az illetékes minisztérium máris folya­matba tette Ausztriával, Olaszországgal és Svájccal a tárgyalásokat a búza kivitele és legkisebb árának megállapítása iránt. A hírek szerint az idén két pengővel magasabb lesz a búza ára. Az bizonyos, hogy a kormány által kötendő megállapodás fogja biztosítani a magyar gazdának a búza világpiaci árát, amit még elősegít a búzatermés nemzetközi alakulása. A vendéglátó ipar megnyugvással látja a búza árának emelkedését, mert ebből a gazdasági élet általános javulását várja. Reméli, hogy a mi drága aranyvalutánk, a magyar búza megsegíti a vendéglátó ipart is. Az idegenforgalom fellendülése mellett csak a jó termés és annak megfelelő értékesí­tése segíthet rajtunk. Most pedig szeretettel köszöntjük az arató népet, mert az ő verejtékes munkája nyomán lendül fel kereskedelmünk és ipa­runk. Mondjuk el ilyenkor a költővel : „Mikor reng a búza, gondoljatok rája, hogy az a szegény nép két keze munkája ! Asztaloto­kon a mindennapi kenyér az ő verítéke, ha barna, ha fehér ! Becsüljétek meg ezt a verí­téket ! Süvegeijétek meg a jó magyar né­pet !“ az iparszabadságról és az iparos boldogulásának gazdasági tényezőiről az Uj Magyarság június 20-i számában igen alaposan világította meg e kérdése­ket. Az érdekes nyilatkozat a többi között így szól: Az ipari képesítés bizonyos szakismeretek meg­szerzését és igazolását teszi kötelezővé, de ez elvileg mégsem korlát, mert a képesítést magát mindenki megszerezheti és hogy megszerezhesse, atekintetben történtek és történnek intézkedések. Akik az ipar­szabadságot féltik, nem is ebben látják a veszélyt, hanem abban — s itt az 1936/VII. törvénycikk jelentősége —, hogy a képesítéshez kötött ipar üzését a törvény kizárólag a képesített iparosnak biztosítja. Az 1884/XVI1. törvény is képesítéshez kötött bizonyos iparágakat, de megengedte, hogy bárki alkalmazhasson képesített üzletvezetőt és annak felelőssége mellett iparosodjék. Aki tehát tanult, képesítést szerzett, az általában csak alkalmazott marad, míg akinek pénze volt az iparüzletet folyta­tásához, az képzettség nélkül élvezte az iparűzés előnyeit. Ezt az állapotot szünteti meg az 1936/VII. törvény, közigazgatási úton biztosítva az iparosnak a megszerzett képesítés kihasználásának jogát. Hangsúlyozom, hogy közigazgatásilag, mert ez annyit jelent, hogy ezen szerződésileg sem lehet változ­tatni, tehát az iparos jogköre még a maga esetleges gyöngesége mellett is lehetőleg biztosítást nyert. Érdemes tehát a képesítés megszerzéséért fáradni, küzdeni, tanulni. Az iparűzésnek szakképzettséghez való köz- igazgatási hozzákötése magábanvéve még termé­szetesen nem elegendő a kézművesiparos boldogulá­sához. A munkakör közigazgatási biztosításán és a saját egyéniségén kívül az iparos boldogulásának három további tényezője van. Ezek: 1. munka-, illetve vállalkozási alkalom, vagy ami ezzel tulajdonkép egyet jelent: megfelelő fogyasztókor, piac ; 2. hitel; 3. nyersanyag. A kisiparosságnak, illetve kézművesiparosság­nak azonban éppen e tényezők tekintetében van súlyos panasza. A magyar társadalom fogyasztó­képessége aggasztó mértékben csökkent, nincs piac. A kormány ezen a közszállítások megfelelő szabályozásával és közmunkákkal igyekszik segíteni. De nincs az iparosnak hitele sem, amelynek igénybe­vételével iparát folytathatná. A kormány állított ipari hitelintézeteket és gondoskodott egyéb hitel­forrásokról, persze csak a lehetőség határain belül. De ha minden jogosult hiteligény kielégíthető volna, akkor is hátra van még a nyersanyagkérdés. Itt rejlik tulajdonkíép az iparosság bajainak legfőbb oka. Az ipari nyersanyag jórészt a pénztőke hatalmában van. E téren kell olyan megoldást találni, amely a kézművesiparosság helyzetet megkönnyítheti. Ebben az irányban történtek is egyes kísérletek s több olyan gondolat merült fel, amely alkalmasnak mutatkozik a helyzet javítására. A kormány állan­dóan foglalkozik e kérdéssel. Megnyitották az új idegenvezetői tanfolyamok. Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal kereté­ben megszervezett idegenvezetői tanfolyam idei új évfolyamát ünnepélyesen nyitotta meg Bogsch Aladár, az idegenforgalmi Hivatal alelnöke. A három- hónapos tanfolyamra idén 45 jelöltet vettek fel, aki­ket ezúttal nemcsak a főváros nevezetességeinek ismeretére oktatnak, hanem a népművészetnek és népviseletnek az idegeneket érdeklő vonatkozásaira is. A hallgatókat elviszik az ország nevezetesebb idegenforgalmi központjaiba és ott a helyszínen ismertetik meg velük az idegenforgalmi szempontból érdekes és fontos látnivalókat és nevezetességeket. Az első ilyen gyakorlati célú állomás Kalocsa volt, ahol a népviselet színpompája, a népművészet sok­oldalúsága és eredetisége nagy idegenforgalmi vonzó­erőt jelentenek. A Rohringer Endre dr. vezetésével érkező idegenvezető jelölteket a város nevében Mocsy István dr. főjegyző fogadta és kalauzolta. Megtekintették az érseki palotát, a könyvtár ritka­ságait, a Népművészeti Házat, amelyet a múlt évben építtetett az Idegenforgalmi Hivatal. Itt Gábor Lajos festőművész, a ház igazgatója szolgált szakszerű magyarázatokkal. POPPER BORPINCESZET RESZVENYTARSASAG Telefoni 1-484-62 Budapest-Kőbánya» Előd ueca 8. szám. Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.

Next

/
Thumbnails
Contents