Vendéglősök Lapja, 1937 (53. évfolyam, 1-24. szám)
1937-05-05 / 9-10. szám
53. ÉVFOLYAM 0—10. SZÁM 1037. MÁJUS 5 $ AM.KER. V^TTC^TT T i STATISZTIKAI HIVATAL j I Tf <S NY V TÁRAI (VEIiDÉCiLŐ-, SZÁLLÓ-, KÁVÉ »IPARI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta 5-én. Előfizetési díj félévre 8 pengő, egész évre 13 pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliméterenkint AJLAPÍTOTTA : IHÁSZ GTÖRGI Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLA-ÜTCA 3. SZÁM Teleíonszám: 1—322—81 HIVATALOS ŐRÁK: DÉLELŐTT ÍO ÓDÁTÓL DÉLUTÁN 1 ÓRÁI6 A főváros élelmezési kérdése az ulobbi időben az élelmiszerek tartós drágasága folytán komoly feladat elé állította a főváros közigazgatását. Kitűnik ez a közélelmezési bizottság legutóbbi ülésén elhangzott általános panaszból, amely szerint az élelmiszerek drágasága már úgyszólván elviselhetetlen és sürgősen intézkednie kell a polgármesteri hivatalnak aziránt, hogy megállapítsák, mi okozza ezt a drágaságot és tulajdonképen ki a drágító. Milliós lakosságú fővárosunkban igazán fontos kérdés az élelmicikkek árának kialakulása, mert hisz a létfenntartási költségek nagyobb részét az élelmezési költségek képezik. Egy év óta a statisztika szerint a legfontosabb élelmiszerek drágulása a következő : a hús ára 25—50 százalékos, a liszt ára 20—25 és a zsír ára 15—20 százalékos. Néhány cikket kivéve, a többi élelmiszerek ára ugyancsak jelentékenyen emelkedett. A vendéglátó ipart is közelről érdekli ez a kérdés, mert a drágulás következtében üzletének egyébként is gyenge forgalma még jobban gyengült. Ez pedig anyagi károsodással jár. Megállapíthatjuk, hogy a szóban forgó drágaság a többi között egyik oka a vendéglői ipar pangásának ! Rosta tanácsnok a közélelmezési bizottság tagjait megnyugtatta, hogy végre megkezdi működését rövidesen a piackutató intézet és a főváros évi hatvanezer pengőt irányított elő erre a célra. A piackutatást a fővárosi statisztikai hivatal végzi, ahol külön osztályt állítanak fel e célra. Itt összeírják az árakat. Megállapítják az élelmicikkek felhozatalának költségeit. Ki- jegyzik a vágóhidak és tejvállalatok adatait. Az élelmezési piac kínálatát és keresletét megfigyelik. Szóval pontosan megállapítják, hogy a főváros határán belül miért és miként emelkednek az élelmiszerek árai. Mindezeket az adatokat azután letárgyalás végett a közélelmezési bizottságba hozzák, hogy a főváros törvényhatósága a megfelelő intézkedést megtehesse, illetőleg a minisztériumhoz előterjesztéssel éljen a szükséges intézkedések kieszközlése végett. Kiemelte Rosta tanácsnok, hogy a piackutató intézmény senki ellen se irányul és az árak kialakulását a legtárgyilagosabban állapítják meg, hogy az illetékes hatóságok megismerhessék a drágaság okait és annak enyhítésére megtehessék a szükséges intézkedéseket. tárgyalása során a képviselőház pénzügyi bizottságában érdekes felszólalások hangzottak el. Az egyes képviselők a minimális munkabér és a maximális munkaidő, valamint a családi bérrendszer és a fizetéses szabadság bevezetését, mások a munkaszabadság biztosítását és az ipartelepek decentralizálását, valamint a kisipari adó csökkentését kívánták. Bornemisza miniszter válaszolt ezután részletesen a felszólalásokra. Az árrombolás megakadályozására készült tervezet már az érdekeltségek előtt fekszik. Állandóan napirenden van a fővárosi áramellátás és a vidéki villamosítás kérdése. A fizetéses szabadság és a családi munkabér megvalósítása nem fogja sújtani a gyengébb kisiparosréteget, a gyáriparnál pedig a hatmillió pengős teher a kétmilliárdot kitevő termelés mellett csak tizedszázalékokban jelentkezik. Az átlagos munkabérkvóta tizenöt százalék, de helyenkint eléri a 30—35%-ot is. A munkabér és munkaidő rendezése terén a kormány fokozatosan halad tovább s programmjába iktatta a magánalkalmazottak helyzetének rendezését is. A magyar szénnek gázgyártásra való felhasználása megoldott kérdés. Megindultak a bányatörvény előkészítő munkálatai, a munkabérre vonatkozó és egyéb elavult rendelkezéseket még rendeletileg módosítják. Az ipartestületi székházkölcsönök annuitásából a tárca három százalékot vállal, ahol pedig túlságos eladósodottság van, ott sikerült a törlesztési időt meghosszabbítani. Az iparban a nagyobb- fokú decentralizációt a foglalkoztatási lehetőség kérdése is előírja, természetesen a nehézségekkel A vendéglátó ipar, mint a főváros élelmezését részben ellátó fontos szervezet, mindezideig hiába küzdött az indokolatlan élelmiszerdrágaság ellen, mert nélkülözte a megfelelő hatósági támogatást, ezért a főváros piackutató intézményét megnyugvással fogadja, mert reméli, hogy annak közreműködésével sikerül majd a nagyközönség legfontosabb szociális érdekének, az élelmezés kérdésének megnyugtató rendezése, illetőleg az élelmicikkek árának helyes megállapítása. aaBSBBaaaBBBBassaBas<SB*s<rjj3asBflsaBBBBBBBBBBflBBBBBBB számolni kell. A szünetelő építési tevékenység meg fog indulni több tárca beruházási programmja nyomán. A családi munkabért véleménye szerint a közvetlen fizetések alapján nem lehet megvalósítani, mert így szabadulni igyekeznének a sokgyermekes munkásoktól, ezért helyesebbnek látszik a kiegyenlítő pénztár létesítése, amelybe a munkaadók a kifizetett munkabérek arányában teljesítenének befizetéseket, függetlenül saját alkalmazottaik családi viszonyaitól, a szétosztást azután a pénztár végezné. Több iparágban sikerült megfelelő szintre emelni a beldolgozó kisiparosok béreit. Számottevő könnyítések történtek a kisiparosság adóterhein, az OTI- hátralékok rendezése befejezést nyert. Rendezik az iparosság javára az ipar és a kereskedelem, valamint a kisipar és a gyáripar között felmerült határkérdéseket. A kisiparosságnak a közszállításokban való részvétele állandóan fokozódik, az lOKSz útján lebonyolított kisipari közszállítások már kétmillióra emelkedtek ezidén. A kisiparosság aggkori biztosítására vonatkozólag még nem alakult ki egyöntetű álláspont. A gyáripar fejlett technikai termelési eszközeire szükség van, a szociális határkérdéseket viszont mindenkor a kisipar javára döntik el. A gyárak létesítésébe súlyos tőkéket kell befektetni, az adó- kedvezmények tehát tulajdonképen ezeket a tőkéket serkentik a vállalkozásra, bár megengedi, hogy a mai, kifejlett belső piac idején már túlzottak a gyáripari adókedvezmények, amelynek legnagyobb része egyébként egy-két év múlva amúgyis lejár. Iparügyi költségvetés POPPER BORPINCESZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Telefoni 1-484-62 Budapest-Kőbányai Előd ucca 8. szám. Aiapfttatott i860. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.
