Vendéglősök Lapja, 1936 (52. évfolyam, 1-24. szám)
1936-03-05 / 5-6. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1036. március 5. ségeit mutatja annak a rettenetes nyomorúságnak, amelyben a mi kisiparos osztályunk él. A statisztikai hivatal által közzétett kimutatás szerint egy-egy kisipari tizem átlagos évi termelési értéke 4800 pengőt tesz ki. Ha abból a rendkívüli optimisztikus vélekedésből indulunk ki, hogy a termelési érték 15%-a maradna meg mint tiszta kereset — ami valóban csak a legnagyobb optimizmussal állítható —, akkor az annyit jelentene, hogy egy-egy kisiparos átlagos évi tiszta keresete 720 pengőt tesz ki ugyanakkor, mikor egy gyáripari munkásnak ugyancsak a statisztikai hivatal adatai szerint közzétett keresete 1122 pengőt tesz ki. A termelési érték 4800 pengő, ami azt jelenti, hogy A múlt évben rendeletet adott ki a budapesti rendőrfőkapitányság, mely az automata-biliárdasztalok felállítását és üzemben tartását engedély váltásának kötelezettségéhez kötötte. E rendelet hatálya csak a fővárosra és a környező helységekre terjedt ki. Most a m. kir. belügyminiszter 184.300— 1935. B. M. szám alatt folyó évi január hó 28-án kiadott rendeletével a bejelentési kötelezettséget az egész országra kiterjesztette, majd pedig a 168.950— 1936. B. M. szám alatt február hó 14-én kiadott körrendeletében megállapította az asztalok felállítására és üzembentartására vonatkozó hatósági engedélyek illetékének nagyságát. A rendelet a következő rendelkezéseket tartalmazza : * 2 3 * 5 Eladó Kecskeméten a Beretvás-szál/oda étterem és kávéház egyemeletes épülete Az egyedüli nagyobb szálloda a városban. Feltételek megtudhatók Kecskeméten a Népbanknál vagy vitézdr. Mato/csy Károly főorvosnál ,,1. §. A 64.573—1901. B. M. számú rendelet rendelkezéseit — értelemszerűen — az automata billiárd-asztalokra is alkalmazni kell. Azokat tehát nyilvános helyen csak a rendőrhatóság előzetes engedélyével szabad felállítani és üzemben tartani. 2. §. Nyilvános helyen vagy helyiségben felállított automata billiárd-asztalon 18. életévet be nem töltött egyénnek a játékot megengedni tilos. 3. §. Kizáróan automata billiárd-asztalokkal berendezett helyiségbe 18. életévet be nem töltött egyént beböcsátani nem szabad. , 4. §. Automata billiárd-asztalon reggel 8 órától a nyilvános étkező vagy szórakozó helyiségre megállapított záróráig, külön e célra berendezett helyiségben pedig éjfél után 1 óráig szabad játszani. 5. §. Aki a rendelet 2., 3. és 4. §-aiban foglalt rendőri rendelkezéseket vagy tilalmakat megszegi, illetve kijátsza, kihágást követ el és az 1928. évi X. t.-c. 5. §-a szerint 200 pengőig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő. Azt pedig, aki nyilvános helyen vagy helyiségben automata billiárd-asztalt előzetes rendőrhatóaz önálló iparos munkájának értéke nyer ebben a 720 pengőben fedezetet. Dr. Éber Antal felszólalásában a továbbiakban a társadalombiztosítás kérdéseivel foglalkozik, rávilágít arra, hogy úgy az önálló iparűzők szempontjából, mint a biztosítottak szempontjából az aggkori, rokkantsági, árvasági és özvegységi stb. biztosítás messziről sem szolgálja azokat az érdekeket, amelyeket a törvény benyújtása alkalmából megvédeni kívánt. Befejezésképpen felszólaló az árrontás kérdésével foglalkozik és bebizonyítja, hogy a kézművesiparosságnak lényegesen erőteljesebb támogatására lenne szüksége, mint amennyiben ezidőszerint részesül. sági engedély nélkül állít fel és tart üzemben, a 64.573—1901. B. M. számú rendelet értelmében — az 1879. évi XL. t.-c. 76. §-a alapján — 600 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel kell büntetni. 6. §. E kihágások elbírálása első és másodfokon az 1929. évi XXX. t.-c. 59. §-ában megjelölt közigazgatási hatóságok, mint rendőri büntető bíróságok, a m. kir. rendőrség működési területén pedig annak hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a m. kir. belügyminiszter bíráskodik. 7. §. Ez a rendelet 1936. évi február hó 15. napján lép hatályba.“ A másik, fontos körrendeletét a m. kir. belügyminiszter az alispánokhoz és rendőrfőkapitányságokhoz intézte, hogy azzal az illetékek esetleges helytelen felszámítását megelőzze s az egyöntetű eljárást biztosítsa. A Nemzetközi Vásár• Bornemisza Géza iparügyi miniszter felhívta az idei májusi Nemzetközi Vásár elnökségét, hogy a magyar kézmű-, házi- és kisipari remekeinek bemutatására külön reprezentatív pavillont építtessen. Ebben a pavillonban az egyes tárgyak csak külön zsűri döntése alapján kerülhetnek kiállításra. A pavilion szervezését és az ezzel kapcsolatos irányítást maga az iparügyi miniszter vállalta. A Vásárra egyébként alig néhány hét alatt 1300 kiállító jelentkezett. A Vásár vezetősége máris területbővítést kért a székesfővárostól és az építkezéseket a tavalyinál korábban indítja meg. Külön pavillonban mutatják be a legmodernebb műszaki tudományoknak a magyar ipar szolgálatában kifejtett működését. Különösen a gyárak laboratóriumainak és kísérleti osztályainak a nagy- közönség előtt eddig láthatatlan munkáját fogják érdekes bemutatásokkal, előadásokkal demonstrálni. A magvar nagyipari vállalatokon kívül meghívta a vásár ebben a csoportban való részvételre az állami és fővárosi anyagvizsgáló és egyéb, az ipari termelés szolgálatában álló tudományos intézeteket. Itt említjük meg, hogy a külföldről jelentkező nagyszámú vásárlátogatók számára Európának úgyszólván valamennyi országában sikerült igen jelentékeny utazási kedvezményt biztosítani. A márkázás igen fontos a forgalomba kerülő terményeknél. A magyar mezőgazdasági termények márkázása tekintetében kevés eredményt tudunk felmutatni, mert ezideig az csak a vajra és zsírra terjedt ki. A márkázás kiterjesztése az értékesítés munkáját is nagymértékben megkönnyíti, különösen a külföldi piacokon. A földmívelésügyi minisztérium legújabb rendelete a tojás súly szerint való eladásának elrendelésével a minőségi termelés fokozását kívánja szolgálni, ami a termelőnek is elsőrendű érdeke. Ml ÚJSÁG? A Budapesti Kávés iparíestület a minap tartotta közgyűlését. Mészáros Győző elnök megnyitó beszédében üdvözölte a hatóságok és a íársipartestületek megjelent képviselőit. Beszámolt azokról a súlyos viszonyokról, amelyek közé a kávésipar, különösen a minden tisztes számvetést és gazdaságos üzletvitelt nélkülöző árrombolás miatt jutott. Élesen kikelt azok ellen a jelenségek ellen, amelyek különböző attrakciók, énekes- és táncos mutatványok bevezetésével a kávésiparban mutatkoznak és csaknem a tisztességtelen verseny határán járnak, amikor megnehezítik azoknak az iparűzőknek a munkáját, akik minden köz- és magánkötelezettségüknek pontosan eleget akarnak tenni és minimális polgári haszonra törekednek. A háború előtt a budapesti ötszáz kávéház közül alig tíz százalék volt a zenés kávéház, ma pedig a kétszázhúsz kávéháznak csaknem hetven százaléka zenés kávéház, amelynek tetemes rezsijét alig bírják el. Mészáros elnök közölte a közgyűléssel, hogy az új ipartörvény életbeléptetése és a kereskedelmi miniszternek az a leirata, amelyben a legkisebb munkabérek és munkaidő tekintetében indokolt felterjesztésre utasítja az ipartestületet, egyelőre várakozó álláspontra készteti az ipartestület vezetőségét. Az új törvény és a kötelező munkabérfizetés olyan nagyjelentőségű lehet az egész kávésiparban, hogy e kérdések elintézése eiőtt sem a kötelező irányárak, sem pedig az árrombolókkal szemben követendő eljárás tárgyában nem hozhatnak határozatot. Ezekkel a tárgyakkal majd rendkívüli közgyűlésen foglalkoznak. Dr. Havas főtitkár ismertette az ipartestület évi jelentését. A dr. Hernády iparhatósági biztos vezetése alatt megtartott tisztújítás eredményeképen közfelkiáltással negyedízben megválasztott elnöknek jelentették ki Mészáros Győzőt. Ugyancsak egyhangúan megválasztották alelnökké Gál Arnol- dot, Szabó Sámuelt és dr. Strausz Vilmost, továbbá Propper Márton pénztárost, valamint a hat elől- járósági tagot és ugyanannyi póttagot. Az ipar- testületi szék elnökévé Bandi Józsefet, alelnökké Zoltán Bélát választották. Zeidler Sándor a Baross Szövetség elnöki tanácsát, Malosik Ferenc a vendé- lős ipartestület, Spelter Henrik a cukrászipartestület és Wirth Zsigmond a kávémérők ipartársulata nevében köszöntötte az új elnökséget és bejelentették, hogy a vendéglátó iparok támogatják a kávésipart az árrombolás ellen folytatott küzdelmében. Ifj. Temple Rezsőt egy évre szerződtették az ipartestület ügyészi állására. Moór Jenő, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara titkára üdvözölte Mészáros Győzőt abból az alkalomból is, hogy az árrombolás ellen a legerélyesebb harcot indította meg. Lisszauer Gyula adott kifejezést a kiskávésok kívánságainak, amely arra irányul, hogy az ipartestület elnöksége a legsürgősebben tűzze napirendre az árrombolás kérdését, mert a kiskávésok tönkremennek a lehetetlenül alacsony kávéházi árak miatt. Reiner István, Spatz Béla, majd Katona István hívta fel az elnökség figyelmét egyes tisztességtelen versenyre alkalmas jelenségekre. Grosz Ödön terjesztett elő ezután több indítványt. A Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipartestü- lete jelentése az elmúlt évről a most lefolyt közgyűlés elé került. E szerint az iparvédő munka során megszervezték az ú. n. ,,repülőbizottságot“ és e bizottság TÖRLEY TAUÍMRRCASIHORÉSERVE Mindennemű hús- és zsíradékszükségletünket Lengyel hentesáru- gyár R.-T. üzleteiben vásároljuk! «------- Legjobb árú — olcsó árú! le ngyel hentesarugyAr r.-t. SS: Automatasbilliárdok rendőrhatósági engedélyezése. Vendéglöhelyiség berendezve, nagy kerthelyiséggel, 2 fedett tekepályával, gyönyörű helyen azonnal kiadó. Bővebbet Budapest, XI., Süveg-utca 7. sz.
