Vendéglősök Lapja, 1936 (52. évfolyam, 1-24. szám)

1936-11-05 / 21-22. szám

VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1936. november 5. 2 Milyen arányú az adózás ? Érdekes volt Fellner Frigyes dr. legutóbbi elő­adása arról, vájjon az egyes foglalkozási csoportok milyen arányban Veszik ki részüket a közteher­viselésből. Az előadás nyomán Fellner professzor részletes vizsgálat alá vette az egyes foglalkozási ágak 1932. évi részesedését az állami és önkormányzati egyenes adókban, a közvetett adókban és szociális adóter- hekben, továbbá az összes adójellegű közszolgálta­tásokban. Fellner professzor megállapította, hogy az egye­nesadók összegéből 118*5 millió pengő, vagyis 23*42 százalék a bányászat és ipar terhére esik, a mező- gazdaság 121*2 millió pengő, tehát 24*09 százalék Halálozás. Lippay István dr., az 1POK titkára, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara levelező tagja, az IPOSz tb. igazgatója, az Ipartestületek Lapja felelős szerkesztője, az OTI igazgatósági, a MABI közgyűlési tagja, az Országos Szociálpoli­tikai Társaság kormányzósági tagja, a józsefvárosi r. kát. egyházközség egyháztanácsának tagja, stb., stb., életének 50. évében váratlanul elhunyt. Mint az IPOSz-nak, majd az IPOK-nak kilenc éven keresztül volt egyik vezető tisztviselője bölcs tudásá­val, széleskörű tapasztalatával, megértő jóindulatá­val megbecsülhetetlen szolgálatot tett a magyar kéz­művesiparosságnak, melyhez érzéseinek és gondo­latainak minden szálával ragaszkodott. A magyar kézművesipar érdekeinek legharcosabb védője Volt, aki minden fórum előtt egyforma bátorsággal szállt síkra a kisipar védelmében. A budapesti szállodások és vendéglősök ipar- testülete legutóbbi gyűlésén Mcilosik Ferenc elnök kifejtette, hogy a vendéglátó ipar virágzása az idegen- forgalommal való kapcsolata miatt érdeke nem­csak a fővárosnak, hanem az egész országnak. Németh Aladár rámutatott a nyersanyagok és a vendéglősipar által használt ipari cikkek és anyagok árának az utóbbi időben történt gyors emelkedésére. Szerinte, ha a vendéglősök és szállodások idejében nem alkalmazkodnak ezekhez az árakhoz, akkor az egész vendéglátó ipart katasztrófa fenyegeti. Megemlítette, hogy a szőlősgazdák egyesülete novem­ber hónapban a technológia épületében kiállítást rendez és ezzel kapcsolatban borkimérésre akar berendezkedni. A felszólalók egész sora foglalt állást a legális és nagy terheket viselő vendéglős­ipar hátbatámadása ellen és kijelentették, hogy a jövőben nem vásárolnak olyan bortermelőtől, vagy kereskedőtől, akik ezen a módon és a termelői kimérések révén a vendéglősipar egzisztenciáját veszélyeztetik. Kimondották, hogy a tervezett bor­vásár ügyében küldöttségileg keresik fel a kereske­delmi és a pénzügyminisztert, valamint Szendy Károly polgármestert, akiktől a vendéglősipar érdekeinek megvédését kérik. A budapesti kávés ipartestület a kereskedelmi miniszterhez nemrégiben memorandumot intézett, amelyben kifejtette, hogy idegenforgalmi szempont­ból időszerű volna a vasárnapi szesztilalom fel­függesztése. Ugyanis a most érvényben lévő rendelet szerint a kávéházakban és egyéb étkeztető üzemek­ben vasárnapon tilos az égetett szeszes italok fel­szolgálása. Azonban nem tiltja meg a rendelet a boroknak, a sörnek, az íirmösnek és egyéb aperitív borok kiszolgáltatását. A fellendült fővárosi idegen- forgalom révén mind gyakrabban fordul elő, hogy a külföldi vendégek, főként az angolok és amerikaiak égetett szeszes italokat, jobbára barackpálinkát és Viskit szódával kérnek. Ezek az idegenek sehogy sem tudják megérteni, hogy ha bort, vagy egyéb italneműeket kaphatnak, miért tilos az ő meg­szokott italuk fogyasztása. A kereskedelemügyi terhet visel. A kereskedelem, közlekedés és hitel­forgalom csak 17*9millió pengővel (3*35%) szerepel a statisztikában. A közvetett adókból a legnagyobb hányadot az ipar viseli s utána a mezőgazdaság következik. Jel­lemző, hogy a szociális adóterhekből a gyáripar 34*5 millió pengőt, a kisipar 17 millió pengőt képvisel. Az összes adóterhekből legtöbbet a bányászat és ipar visel, majd utána a mezőgazdaság, a vagyonuk­ból élők, nyugdíjasok és a kereskedelem, közlekedés és hitelforgalom következnek. A mezőgazdaság teherviselőképességét erősen befolyásolja a kedvezőtlen áralakulás és ennek nyomába lépő jövedelemkiesés. miniszter a kávés ipartestület felterjesztésére adott válaszában közölte, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát felszólította, hogy tegyen felterjesz­tést, hogy az idegenek által frekventált fővárosi kávéházakban és egyéb vendéglátó üzemekben milyen fajta italokra lehet felfüggeszteni a vasár­napi szesztilalmat. A kamara elkészítette a javas­latát, amelyben taxatív felsorolással közölte, hogy melyik üzemekben indokolt a vasárnapi szesz- tilalom felfüggesztése. A kávésok azóta türelmet­lenül várják a kormányintézkedést. Mivel mind sűrűbben fordulnak elő az idegenek részéről a panaszos reklamációk, a budapesti kávésok ipar- testülete most újabb felterjesztéssel fordult a keres­kedelemügyi miniszterhez, amelyben előző kérelmé­nek soronkíviil való elintézését kívánja. Az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság bérbeadja az esztergomi Szent ístván Artézi Strandfürdőiéi epével kapcsolatos Fürdő-Szállodát. Bérleti ajánlatot kér azonnali, vagy 1937 ápr. l-én leendő átvételre. Ipari szakkönyvtár létesül. Hóman Bálint dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter most kiadott rendeletével az iparügyi miniszterrel karöltve „Ipari Szakkönyvtár“ létesítését rendelte el a segédi és mestervizsgálatra készülők részére. Ebben egyes ipari szakmák anyagtani, technológiai ismeret anyagát gyűjtik egybe és adják ki. A beszerzendő könyvek az iskola tulajdonát képezik, de azok a tanoncok részére kikölcsönözhetők. A minisztérium minden szakmától egy legfeljebb 96 oldalra terjedő kéziratot kér, amelyben az illető ipar technológiai ismertetését dolgozzák fel, minden kérdésben a leg­szükségesebb tudnivalókra szorítkozva. A könyvet a kultuszminisztérium saját költségén nyomatja ki és kemény kötésben, az előállítási költségekre való tekintet nélkül 50 fillérért bocsátja az iparosság rendelkezésére. A könyv kiadása egyben azt a célt is szolgálja, hogy az egész országban egységes legyen az iparoktatás és az iparkérdés. Az ipari technológiai szakkönyvökön kívül a minisztérium egyes iparosokra vonatkozó rendeleteket*, az ipar­törvényt, a betegsegélyezési illetményt és az ipari kalkulációt tartalmazó külön könyveket is kiad és úgy azokat, mint az ipari technológiával foglalkozó szakkönyveket a tanoncokat szerződtető iparos lesz köteles a tanoncszerződés megkötésekor a tanonc rendelkezésére bocsátani. A fővárosi kisiparosok hitelellátása. Szendy Károly polgármester pénzügyi bizottságában kije­lentette, hogy a bankszerű fedezettel nem bíró kisiparosok és kiskereskedők hitelakcióját ki fogják mélyíteni. Az eddigi 140 ezer pengős hitelkeretet rövidesen 250 ezer P-re emelik fel. — Elmondta a polgármester, hogy a Kisipari Hitelintézet az elmúlt esztendőben 2823 tételben 4*3 millió pengő újabb hitelt folyósított. Több, mint 1200 kisiparos és kis­kereskedő részesült kölcsönben. Egyesek többízben is igénybevették ezeket a hiteleket. Kétszáz hektoliternyi kb. 11 és íél fokos zöld-fehér óbor eladó kisebb tételekben is. Dr. Kováts-Szabó János, Fülöpszállás. Az ipari zártszámrendszer bevezetése ügyében, minthogy az új ipartörvény-novella ezt lehetővé teszi, Szendy Károly dr., Budapest székesfőváros polgármestere, a törvény szelleme értelmében át­irattal fordult a budapesti kereskedelmi és ipar­kamarához, valamint az érdekképviseletekhez, s közölte, hogy amennyiben az új ipartörvényben megjelölt iparok gyakorlására vonatkozó korláto­zások életbeléptetését az egészségtelen verseny ineggátlása céljából szükségesnek tartják, úgy ő hajlandó a szóbanforgó korlátozások életbeléptetésé­hez szükséges szabályrendeletet a közgyűlés elé terjeszteni. Elsősorban a fogadód-, vendéglős- és kávésiparban, ezenkívül több más kézművesipar­ban kéri a polgármester a szakvéleményt. A keres­kedelmi kamarának december 15-ig kell a kért véleményt a polgármesterhez juttatni. A munkaalkalmak szaporítása ügyében október 22-én a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában Éber Antal elnöklésével szakértekezlet volt. Főként azzal foglalkoztak, hogy milyen módon lehetne az építkezési tevékenységet élénkíteni és ezen keresztül a kézművesipart munka- és kereseti alkalomhoz juttatni. Ezenkívül az is tárgyalás anyagát képezte, hogy miként lehetne az öregségi biztosítás tőkéit az értékálló biztonság és a kellő gyümölcsözés szempontjainak érvényesítése mellett, fokozottabb mértékben az építkezéseknél felhasz­nálni. Éber Antal elnök vázolta az értekezlet anyagát, Moór Jenő titkár a rendkívüli ideiglenes házadó­mentesség ügyét és a háztatarozási rendelet meg­hosszabbítása körüli kívánságokat ismertette, míg Bertalan István dr. az OTI és MABI öregségi alapjainak állománya, felhasználható tőkéje és a lehetséges befektetési módok felől nyújtana mm világosítást. Több tag hozzászólalása után arra az elhatározásra jutott az értekezlet, hogy szorgal­mazni kell : 1. A rendkívüli ideiglenes házadómentes­ségről szóló rendelet hatályának meghosszabbítását és az építkezési igényeknek megfelelő célszerű kibővítését és módosítását. 2. A háztatarozási rendelet hatályának a meghosszabbítását és azon mindazoknak a változtatásoknak végrehajtását, amelyek ma megnehezítik a tatarozási kedvezmé­nyek igénybevételét. 3. Az OTI és MABI öregségi pénzéből a két intézet saját szükségletére Való építkezését (kórház, szanatórium stb.), LÁB köt­vények vásárlását, tisztviselői és munkásházak építését, hogy az intézeti tagok azokat saját tulaj­donokul megszerezhessék. 4. Addig, amíg a kisipar részére megfelelő hitelszerv létesülhet, termelési hitelek nyújtása, legalább az IOKSz és a Kisipari Hitelintézet részére célbetét, vagy más módon olyan tőke rendelkezésre bocsátását, amiből a mainál fokozottabb mértékben nyújthatnak kis­ipari hiteleket. Mindennemű hús- és zsiradékszükségletünket Lengyel hentesárű- gyár R.-T. üzleteiben vásároljuk! v-r—> Legjobb árú — olcsó árú! LENGYEL HENTES AB ÜGY AB R.-T. ?S?5pue!5'a IBII■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■*■■1 EIDS MI ÚJSÁG?

Next

/
Thumbnails
Contents