Vendéglősök Lapja, 1936 (52. évfolyam, 1-24. szám)
1936-02-05 / 3-4. szám
53. ÉVFOLYAM 3—4. SZÁM 1036. FEBRUÁR 5 (VEXDÉGLŐ-, SZÁLLÓ-, KAVÉSIPABI ÉS KOZGAKDASÍftl SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztsír csekkszáma 45.255 Megjeleuik havonta 6-én. Előfizetési díj félévre H pengjf, egész évre 13 pengő Hirdetőét díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér Iiasábmilliméterenkint ALAPÍTOTTA IHÁSZ «TÖBHT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonsáéin: Automata 32—2—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT ÍO ÓRÁTÓL DÉLUTÁN 1 ÓRÁI«. A Külkereskedelem gazdasági életünkben nagy szerepet játszik, mert mezőgazdasági és ipari termékeink exportja révén jutunk azokhoz a nyersanyagokhoz, amelyeknek importálásával gazdasági termelésünket tápláljuk. Az export és import statisztikai adatai szerint az elmúlt 1935. évben külkereskedelmünk örvendetesen javult. Pedig a rossz termés miatt rendkívüli behozatalra szorultunk. Csupán tengeriből 30 millió pengő értéküt s ezenkívül takarmányt is importáltunk. Németországba 109 millió és Ausztriába 86 millió pengő értékben exportáltunk. Viszont Németországból 90 millió és Ausztriából 76 millió pengő értékű árút szállítottunk be. E két állam után export tekintetében Olaszország és Anglia, míg import szempontjából Románia, Jugoszlávia, Olaszország, Anglia, Csehszlovákia és Svájc következnek. Külkereskedelmünk együttes összege 1935. évben 857 1 millió pengő volt. Ez pedig 10CF5 millió többlet az 1934. évihez mérten. Múlt évi kiviteli többletünk 60-4 millió, míg az előző évi 59‘3 millió pengő volt. Külkereskedelmi mérlegünk tehát aktív és javuló tendenciát mutat. Ez a kormány helyes intézkedéseinek köszönhető. A külkereskedelmi többlet mindenesetre a gazdasági életünk fejlődését szolgálja. Ez pedig végeredményében kihat iparunkra, a vendéglátóipar forgalmának a biztosítására és fejlesztésére is. A vendéglátóipar ezért érdeklődéssel és bizalommal tekint fel Winchkler kereskedelemügyi miniszter úrra, aki eddigi körültekintő és nagy szaktudást bizonyító működésével külkereskedelmünk aktivitását eredményezte. A legutóbbi németországi útja is ezt szolgálta és bizonyára sikeresen. A statisztikai adatokból azt látjuk, hogy Németország az utóbbi években mezőgazdasági terményeinknek a legfontosabb piaca és hogy viszont az onnét behozott árúk és nyersanyagok nagysága a régi németmagyar gazdasági barátság felújítása mellett szól. A vendéglátóipar ehhez még azt a megközgyűlést tartott, amelyen Gyulay Tibor dr. főtitkár felolvasta a kereskedelmi miniszternek a kamara elnökségét: Éber Antal elnök, Székács Antal és Nagy Antal alelnököket állásukban megerősítő leiratát. Éber Antal elnöki enunciációjában mindenekelőtt megemlékezett a kamarát ért legutóbbi veszteségekről : Korányi Frigyes báró, Reiss Jenő dr., Beimel Sándor, maróti Fürst László, Haverland Antal és Kovács Hermann kamarai tagok, illetőleg levelező tagok elhúnytáról, ugyancsak meleg szavakban búcsúztatta el Fodor Dezsőt, a miskolci kamra elhúnyt elnökét. Ezután üdvözölte Barczy- Barczen Gábor kamarai tagot, aki mint a főváros új felsőházi tagja foglalja el a helyét a törvényhozásban. Az elnök annak a reményének adott kifejezést, hogy Barczy-Barczen Gábor a kereskedelem érdekeit a felsőházban is azzal a tudással és bátorsággal fogja képviselni, mint azt eddig tette a kamarában és a kereskedelem szervezeteiben. Majd megemlékezett Szegő Ernő dr. kamarai titkárnak 25 éves szolgálati jubileumáról, jellemezvén a jubiláns főtisztviselő nagyértékű működését. . Az elnöki bejelentések után Éber Antal újból megköszönte a kamarai tagok bizalmát és a főváros tisztviselőinek : Felkay Ferenc tanácsnoknak és Pertik Béla dr. főjegyzőnek a kamarai választások során kifejtett tárgyilagos és pártatlan tevékenységét, miután elnöki megnyitóbeszédét mondotta el. Kifejtette, hogy működését ezentúl is a gazdasági liberalizmus elvei fogják irányítani. Továbbra is küzdeni fog a szabadkereskedelem mellett és a protekcionizmus ellen, amely arra sem hivatkoz- hatik, hogy munkanélküliségnek volna orvosszere. A statisztika mutatja, hogy a gyáripari termelésnek — egyébként természetes és helyes — racionalizálása folytán a termelési érték emelkedésével nem jár karöltve a foglalkoztatott munkások számának állapítást is fűzi, hogy idegenforgalmunk jelentékeny része ugyancsak Németországból irányul felénk. Ez okoknál fogva a német külkereskedelmi kapcsolatokat a vendéglátó- ipar szempontjából helyeseknek és célravezetőknek véljük. és a munkabér keresetének arányos emelkedése. Azt sem fogadja el, mintha emelkedő készárúbehozatal nehezítené fokozódó mezőgazdasági kivitelünknek megfelelő áron Való lebonyolítását. Dánia az angol szén fokozott importja ellenében kivételes előnyt biztosított mezőgazdasági exportjának az angol piacon. Csak a nemzetközi munkamegosztás képes a gazdasági válságnak és a mi válságunknak is véget vetni. Fokozott eréllyel fogja vezetni a harcot a kereskedelem szabadsága érdekében. A szövetkezeti exporttevékenység nem érdeke és nem is óhajtása a mezőgazdasági termelésnek, akik legkisebb jelét sem adták annak, mintha az újdonsült és gazdasági értelemben illegitim exportőrökben jobban bíznának, mint a régi bevált, szakavatott kereskedőkben. Veszélyesnek tartja, ha az állami eszközökkel szanált szövetkezetek kellő szervezet és szakismeret nélkül rávetik magukat az exportkereskedelemre. A Veszteség megint az államra és így az adózókra fog hárulni. Fia a mai államközi szerződésekkel bekerített területen nem is érvényesülhet a kereskedelmi tudás, összeköttetés és ügyesség, mint azelőtt, de a kereskede'em joggal követelheti, hogy ezen a megszűkült területen működésének területei épségben maradjanak és így nyerjen némi kórpótlást a valódi kereskedelmi tevékenység megbénításáért. A kereskedelem és a kisipar további kívánsága, hogy a detailkereskedelemmel versenyben álló nagyüzemek, részvénytársasági árúházak, gyáripari detailkereskedők, nagy szövetkezetek és közüzemek éppúgy a forgalom után megbecsült jöve- de’em után adózzanak, mint az egyéni kiskereskedők és iparosok, nem pedig a mérlegben kimutatott tisztanyereség után. A kisipar fellendítését szociális szempontból a kamara egyik legfontosabb feladatának tartja. Ezért sürgeti, hogy az állam és a közületek azokat a A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ■n Popper Múr és Lipét r.-l„ bornaoykereskedés Telefoni 48-4-62 Bufflapest-KŐbáliya, Előd ucca 8. szám. Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő-és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.
