Vendéglősök Lapja, 1936 (52. évfolyam, 1-24. szám)
1936-07-05 / 13-14. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1936. július 5. Az Ipartestületek Országos Szövetsége közgyűlést tartott, amelyen a fővárosi és különösen a vidéki ipartestületek több mint 400 kiküldöttel képviseltették magukat. Ifj. Tóth Pál ügyvezető-elnök nyitotta meg a gyűlést és üdvözölte az iparügyi minisztérium képviseletében megjelent Fluck István dr. miniszteri titkárt, Nagy Antalt, az IPOK és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara képviselőjét, HaUswirth Ödönt, az Országos Iparegyesület alelnökét, Bittner János felsőházi tagot, valamint Schmidt Lajos országgyűlési képviselőt. Megnyitóbeszédében utalt arra, hogy az iparügyi minisztérium az iparosság legégetőbb problémáinak megoldását szeretettel igyekszik előbbrevinni, amit az iparosság nagy hálával ismer el. Dobsa László dr., az IPOK igazgatója ismertette ezután a július 16-án életbelépő új ipartörvény- novella végrehajtási utasításának tervezetét, valamint azokat a kívánságokat, amelyekkel az iparosság a készülő rendelettel kapcsolatban felterjesztettek. Megállapította, hogy a minisztérium által az érdekképviseleteknek megküldött tervezet a kívánságokat csak igen kis részben honorálta. Javasolta, hogy a közgyűlés fejezze ki köszönetét a minisztériumnak azért a fáradságos és terjedelmes munkáért, amelyet a tervezet elkészítésével kifejtett, egyben azonban foglaljon állást egyes kívánságoknak a végrehajtási utasításba való felvétele érdekében. Ilyenek az 1925. május 1-e óta kiadott iparigazolványok felülvizsgálata, a közkereseti társascégeknél a kilépő társtag pótlására adott 6 hónapi határidőnek eltörlése, a kezelés, karbantartás és javítás fogalmának tüzetesebb meghatározása a munkaegyesítés és házilagos elvégzés szempontjából ; a klubok, bankok és áruházak iparűzésének szabályozása és a házfelügyelők iparűzésének jogköre. Kiemelte a a burkolat fogalmának meghatározásánál a kádáripart ért sérelmet, mert a hordót a rendelet nem szállítóeszköznek, hanem burkolatnak minősíti, ezáltal ennek készítését a szeszgyárak és sörfőzdék számára szabaddá teszi, amellyel a nemrég még viruló kádáripart halálra ítéli. Füredy Lajos mondott ezután nagy beszédet, amelyben elítélte a társadalombiztosítás mai rend- j szerét, tiltakozott a súlyos terhek ellen, amelyek I nem állnak arányban a szolgáltatásokkal és az ipar I teherbíróképességével. Határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben az OTI gyökeres reformját, a túltengő adminisztráció leépítését és a lerovásnál a bélyegrendszer bevezetését sürgette. Követelte azt is, hogy a bevezetendő reformok során gondoskodás történjék az iparosság betegségi és öregségi biztosításáról is. Végül megállapította, hogy a társadalom- biztosítás nem rendészeti, hanem ipari kérdés és ezért kéri, hogy az OTI-ügyeket he a belügyi, hanem az iparügyi miniszter hatáskörébe utalják. Kovaloczky Rezső dr., az IPOK titkára a gazdaadósságok mintájára az iparosadósságok rendezésének ügyét ismertette. Utalt arra, hogy az iparos- exisztanciák a gazdasági válság hatása alatt önhibájukon kívül ezrével pusztultak el, de az OHE megállapítása szerint mégis aránylag kevés az iparos- inzolvencia, aminek oka abban keresendő, hogy az iparost könnyen elaárverezik és kis vagyona a hiénák kezére kerül, mert nincs anyagi ereje igénybevenni a magánegyezséget, vagy a költséges kényszeregyezségi eljárás törvényes lehetőségét. Határozati javaslatában kéri tehát az iparosárverések eddigi rendszerének megszüntetését, a magánegyezségi és kényszeregyezségi eljárásnak az iparosok részére költség- mentessé tételét, a fennálló tőke- és kamattartozások mérséklésének lehetőségét, beleértve a közterheket is. Rusicska Ede alelnök az elhangzott határozati javaslatok felett megnyitotta ezután a vitát, amelynek során Torma István dr. főjegyző a novella végrehajtási utasításához fűzött konkrét javaslatokat, amelyek túlnyomórészben a jogosulatlan iparűzési esetek hatályosabb megtorlásáról szólnak. Lehner Rezső megállapította, hogy az előzőleg előterjesztett kívánságoknak csak a kisebb részét honorálta a minisztérium a tervezetben és különösen fontosnak tartja a közkereseti társaságoknak a legutóbbi évben kiadott iparengedélyeinek felülvizsgálatát. Erdősi Emil (Pécs) a tudva kontárral dolgoztatok bűnsegédi bűnrészességének kimondását sürgette. Vajthó Jenő (Kaposvár) a gazdavédelmi intézkedéseknek az iparosokra való káros hatását ismertette. Galamb Ferenc (Debrecen), Székány Viktor (Gyöngyös), Strifler Jakab (Elek) felszólalása után ifj. Tóth Pál elnök kijelentette, hogy a határozati javaslatokat az IPOSz elnöksége illetékes helyre juttatja. MI ÚJSÁG? A Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipar- testülete legutóbb tartotta havi ülését. Malosik •Ferenc elnök kifejtette, hogy a vendéglátó szakmák a leglojálisabban igyekeznek az új százalékos borravalórendszert az életbe átvinni a kereskedelmi miniszter óhajának megfelelően. Sajnálattal állapította azonban meg az elnök, hogy ennek ellenére a vendéglátóipart az utóbbi mozgalmas időben több vád és sérelem érte, amelyek közül a legfájóbb az, hogy a vendéglősipar a százalékrendszer életbeléptetésével pakcsolatban indokolatlanul felemelte volna az árakat. Amennyiben az árakat csakugyan emelni kellett, annak egyedüli oka a nyersanyagok nagymértékű drágulása volt és az áremelések semilyen összefüggésben sincsenek a százalékos borravalórendszer bevezetésével. A marhahús ára az utóbbi kilenc hét alatt 24, a borjúhús 48 és a sertéshús ára 5%-kal emelkedett, de megdrágultak a zöldségfélék is, köztük a hagyma 13%-kal. Ezt a jelentős áremelkedést — hangsúlyozta Malosik elnök — a vendéglősök csak a legszükségesebb mértékben kényszerből hárították át a közönségre. A somlyóvásárhelyi bortermelők köszöneté Schandl Károlynak. Németh Zoltán orvos kezdeményezésére Somlyóhegy község vezetősége és bortermelői száztizenöt aláírással levelet intéztek Schandl Károly országgyűlési képviselőhöz, aki fáradhatatlan buzgósággal igyekszik választói érdekeit védeni azáltal, hogy a kiváló somlóhegyi bort, amelyet ezideig Bécs és Grác piaca vett fel, itthon is megismerjék. Képviselősége alatt már két filléres vonat jött Budapestről Somlyóvásárhelyre, amelynek utasai legnagyobb elismeréssel emlékeztek meg a kitűnő somlyóhegyi borról. A somlyóhegyiek levelükben többek között a következőket írták Schandl Károly nak : Engedje meg, hogy a somlyóvásárhelyi hegyközség nevében Méltóságodat szívből és szeretettel üdvözöljük azon alkalomból, hogy a Somlyói borKisüsti eperpálinkát 52% = on felülit 25 litertől minden mennyiségben a leg* alacsonyabb ár mellett szál* Htok. Kérjen ajánlatot. Wachs Sándor, Cegléd. Mindennemű hús- és zsíradékszükségletünket Lengyel hentesárű- gyár R.-T. üzleteiben vásároljuk! —> Legjobb árú — olcsó árú! LENGYEL HENTESARÚOYAB R.-T. Pinkóczi Csárda Balatonalmádi és környéke kirándulóinak mulatóhelye. Újonnan átalakítva. Berendezéssel és jogfolyto- „ | _ | *.-mássággal szabad kézből I ni W ■ ERDŐSIJÁNOS VENDÉGLŐS BALATONALMÁDI. vásárt megrendezni kegyes volt. Annak ellenére, hogy a filléres gyors Devecserben négy órát vesztegelt, amely tény az utasok között a legnagyobb elkeseredést váltotta ki —, a somlyóhegyi bor hatása alatt estére a kellemetlenséget elfeledve, a legjobb hangulatban indultak vissza a fővárosba. Ezért a somlyóvidék örökké hálás lesz Méltóságodnak. Ha a monda szerint Kinizsi Pál malomkövet emelgetett, akkor Méltóságod sokkal nagyobb dolgot cselekedett, mert az egész Somlyóhegyet emelte ki az ismeretlenség tengeréből. A Magyar Vidéki Szikvíz Szövetség Czirják Antal elnöklésével most megtartott választmányi ülésén elhatározták, hogy a májusban jóváhagyott alapszabályok rendelkezéséhez képest haladéktalanul kiépítik a szövetség körzeti szerveit. Egyelőre Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár és Szombathely székhellyel szervezik meg a vidéki körzeteket. A szervezést Nagy Gyula titkár végzi, akinek ebben a munkában a vidéki vezetőségi tagok segédkeznek. A szakma időszerű kívánságait, mint amilyen a képesítéshez kötés, a zártszámrendszer bevezetése s az árrombolók intézményes megfékezése és a szikvízipari szaktanfolyam felállítása, memorandumban foglalták össze és felterjesztették Bornemisza Géza iparügyi miniszterhez. Megküldik pártolás végett a memorandumot az Ipartestületek Országos Központjának és a kamaráknak is. Popper Borpincészet Részvénytársaság Budapest- Kőbánya, Előd-utca 8. szám alatti borpincéjét az utóbbi időben több előkelő társaság tekintette meg abból az alkalomból, hogy e cég az eddigi pompásan felszerelt pincéjét lényegesen megnagyobbította. Ez a hír annál inkább kedvezőnek mondható, mert a mai nehéz kereskedelmi viszonyok mellett a borvállalatok inkább leépítenek. Hogy a Popper borpincészet régi jó hírnevét csorbítatlanul fenntartja és terjeszkedik, valószínűleg kitűnő szakszerű vezetésének és általánosan ismert kitűnő borainak tulajdonítható. Ezek a karszthegybe vájt pincék a sörgyárak pincéivel együtt még a törökhódoltság idejéből származnak, amikor a régi Pest város lakói innét látták el magukat építési kővel. Ezért nevezték el e helyet Kőbányának. Érdekes, hogy e pincék 1869 óta a Popper-család tulajdonát képezték és a cég jelenlegi vezetőjének, Popper vezérigazgatónak édesatyja alapította a 67 éve virágzó borpincészetet. A cég a vendéglátóiparban kiváló borairól és előzékeny üzleti kiszolgálásáról közismert. A hideg úton készített italok tilalma. Dr. Hunkár Béla, a főváros élelmiszer- és vegyvizsgáló intézetének igazgatója néhány nappal ezelőtt a polgár- mesterhez előterjesztést nyújtott be, amely az italmérő szakmát érdeklő intézkedést javasol. Az élelmiszervizsgáló intézet igazgatója a korcsmákban és vendéglőkben végzett vizsgálatainak alapján indítványozza, hogy a főváros polgármestere útján a pénzügyminiszter tiltsa el az italmérőket a házilag, úgynevezett hideg úton készített likőr- és más ital- neműek gyártásától. Az ilyen hideg úton készített italneműek ugyanis visszaélésekre adnak alkalmat, sőt sok esetben a vásárlóközönség egészségét is veszélyeztetik.
