Vendéglősök Lapja, 1935 (51. évfolyam, 1-24. szám)
1935-10-05 / 19-20. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA *935. október 5. 3 vannak légmentesen vízhatlan, paraffines papirosba csomagolva. A káliummetabiszulfit bomlásakor elméletileg 57-6% kénessav keletkezik, a pasztillákban azonban kevés ragasztóanyag is van, így ezekből csak 52—53% kénessav képződik. A kénezést vele kétféle módon hajthatjuk végre, vagy 1. az adagolandó mennyiséget vászonzacskóba mérve az akonanyíláson át belógatjuk a hordóba s rázogatással az oldódást elősegítjük s az oldódás után a hordó tartalmát farúddal vagy derítővassal jól összekeverjük, vagy 2. a lemért mennyiségű anyagot, a hordóból kivett néhány liter mustban feloldjuk, majd a hordóba visszatöltve jól elkeverjük. Hektoliterenként 35 gr.-t, azaz 3-5 drb 10 gr.-os pasztillát oldva kb. 200 mg. kénessavat juttatunk a must literjébe. A cseppfolyós kénessav kis üzemekben nem használatos. Erős vastartányokban, ballonokban kerül forgalomba és adagolására megfelelő készülékek szolgálnak, melyeknél a kénessav mennyiségét beosztott üveghengerrel mérik. Hektoliterenként gr-ban kifejezve a tizedét adják a musthoz annak, mint ahány milligramm kénessavat akarunk, hogy a must literje tartalmazzon. így pl. ha azt akarjuk, hogy mustunk 200 mg. kénessavat tartalmazzon literenként, akkor egy hektoliter musthoz 20 gr. cseppfolyós kénessavat adunk. Minthogy a cseppfolyósított kénessav technikailag tiszta állapotban kerül forgalomba s a mustban veszteség nélkül feloldható, mert abba közvetlenül belevezetjük, így a kívánt mennyiség adagolása ezen a módon történik a legpontosabban. Nagyobb mennyiségek szüretelésénél úgy is eljárhatunk, hogy egy 3%-os mustos kénessavtörzsoldatot készítünk (1 hektoliter mustba 3 kg kénessav) s ebből adunk I 6—7 decilitert 1 hektoliter musthoz (megfelel literenként kb. 200 mg. kénessavnak). Ha a forgalombahozatalra szánt mustot magunk kénezziik be, úgy tartsuk szem előtt a fent elmondottakat, ha pedig úgy vesszük, akkor kikérdezhetjük az eladót a must mikénti kénezésére vonatkozólag s abból következtethetünk a kénessav mennyiségére. Célravezetőbb azonban, ha a Garai Jenő állomásvezető kir. fővegyész által kidolgozott módszerrel magunk vizsgáljuk meg a mustot. Az eljárás a szabad kénessav mennyiségének ellenőrzésén alapszik. A módszer a következő : A vizsgálandó mustból 50 cm3-t egy üvegdugós mérőhengerbe öntünk. A musthoz 5 cm3 hígított kénsavat (1 rész kénsav, 3 rész víz) és néhány csepp keményítőoldatot (egy kis késhegyni oldható kémé- , nyítő 25—30 cm3 meieg vízben oldva) adunk, j Az egészet gyengén megkeverjük s egy cm3 x/io j normál jódoldatot adunk hozzá. Ha a jódoldat hozzáadása után összerázva a mérőhengerben lévő folyadék sötétkék színű lesz, úgy a must nincsen túlkénezve. Ha azonban a folyadék nem kékül meg, illetve a kékes szín azonnal eltűnik, akkor a must túlkénezett, mert 60 mg. szabad kénessavnál többet tartalmaz. Az eljárás egyszerű és gyorsan keresztülvihető. Megfelelő készülék a Till és Bartuska üvegtechnikai cégnél kapható. Amennyiben mustunk túlkénezett lenne, annak kénessavtartalmát más keverékbe vagy egyáltalán nem kénezett musttal való házasítással vagy szellőztetés útján csökkenthetjük. A társadalombiztosítási tartozások egy részének kivételes elengedése. A 6500/1935. M. E. sz. rendelet lehetővé teszi a társadalombiztosítási tartozások egy részének kivételes elengedését. A kormányrendelet végrehajtási utasítását a belügyminiszternek a pénzügy- miniszterrel egyetértve kiadott 261.600/1935. B. M. sz. rendelete szabályozza. Az említett rendeletek rendelkezéseit áttekinthetően röviden az alábbiakban ismertetjük. Mikor van helye a kivételes elengedésnek? A rendelet szerint az elengedés lehetőségének három esetben van helye : 1. ha a vállalat vagy üzem tőle függetlenül bekövetkezett rendkívüli körülmények folytán oly mértékű veszteséget szenvedett, hogy fenntartása csak a társadalombiztosítási tartozások egy részének elengedésével biztosítható és fennmaradását köz- gazdasági érdekek kívánják, azonkívül az üzem tulajdonosának nincsen egyéb vagyona vagy jövedelme, amelyből a tartozásokat be lehet hajtani; 2. a hátralékos vállalata vagy üzeme rendkívüli körülmények folytán beállott veszteség miatt megszűnt és a vállalat vagy üzem működésének köz- gazdasági érdekből kívánatos újbóli megindítását csak az OTI-tartozások egy részének elengedésével lehet biztosítani és a volt tulajdonosnak nincs egyéb vagyona vagy jövedelme, amelyből a tartozásokat be lehet hajtani ; 3. ha a hátralékos gazdasági talpraállása, illetőleg valamely kereső foglalkozásban elhelyezkedése csak akkor biztosítható, ha az 7933. év végéig megszűnt vállalattal vagy üzemmel kapcsolatos OTI-i tartozások egy részét elengedik. Az e pontban foglalt rendelkezést azonban csak akkor lehet alkalmazni, ha a végrehajtási eljárás három év alatt beigazoltan nem vezetett eredményre. A rendelet szerint veszteségnek számít, ha az üzleti kiadások a nyers bevételek összegét meghaladják. A kiadások közé számítanak az adók, illetékek és a behajthatatlan üzleti követelések is. A veszteséget előidéző rendkívüli körülménynek minősíti a rendelet a gazdasági válságot, betegséget, elemi csapást, a fogyasztás terén beállott változást, eltolódást stb. Az üzem működéséhez fűződő közgazdasági érdekek: ha az ilyen közszükségletet elégít ki, ha működéséhez állampénzügyi érdekek fűződnek (pl. idegenforgalom) és fennmaradása az alkalmazottaknak vagy a hátralékos által eltartottaknak számára tekintettel szociális szempontból is kívánatos. Megszűnt üzem újabb megindításának kilátásba helyezése esetén az elengedés csak feltételes. Az elengedéstől számított hat hónap alatt az üzemet újból meg kell indítani és az elengedés csak akkor lép hatályba, ha a hátralékos az üzemet legalább hat hónapon át folytatta is. Az 1933. év végéig megszűnt üzemekkel kapcsolatban a kérelmezőnek igazolnia, illetőleg valószínűsítenie kell, hogy olyan üzemet szándékozik létesíteni, illetőleg olyan belső foglalkozásban helyezkedett vagy helyezkedhet el, amelyből eredő évi jövedelme a hátralék kétszeresét nem haladja meg és nem több évi 6000 pengőnél. Milyen tartozásra terjed ki az elengedés? Az elengedés az 1935. június 30-án fennállott OTI-i tartozásokra és ezekkel kapcsolatos perköltségekre terjed ki. Az elengedés legnagyobb mértéke j a töke tartozásra 50% ; a késedelmi kamatok ezenfelüli mértékben — esetleg teljesen is — elengedhetők. Az elen- ' gedés után fennálló tartozásra — esetleg késedelmi kamattól mentesen — 36 havi részletfizetést lehet engedélyezni. Mivel az elengedés csak az 1935. évi június 30-án fennállott tartozásra vonatkozik és a részletfizetés is csak erre adható, az ezt követő Mindennemű hús- és zsíradékszükségietünket Lengyel hentesáru- gyár Ü--T- üzleteiben vásároljuk! —. Legjobb árú — olcsó árú! LENGYEL HENTESAEÚGYÁB pRS: Remény nélkül mit ér az élet? JANCSI PÉTER: JANCSI. PÉTER: JANCSI PÉTER: Megint a lóversenyen voltál ? Sajnos igen és ismét vesztettem 30 pengőt. Látod pajtás, én okosabb voltam, vettem V4 sorsjegyet, fizettem 5 hónapig havonta 6 pengőt, tehát összesen 30 pengőt és most nyertem 2000 pengőt. Gratulálok... ez szerencse... most már nem játszol ? Dehogy nem ! Remény nélkül mit ér az élet ? ... Most tovább játszom, hiszen nyerhetek 20.000 meg 30.000 pengőt is, sőt nézd meg, itt a hivatalos játékterv... * H Köszönöm barátom... igazad van... az osztály sorsjátéknál nagy a lehetőség... én is így próbálok ezentúl szerencsét. időre kirótt, illetőleg kivonásra kerülő járulékokat esedékesség szerint havonta be kell fizetni. Az elengedés elnyerésének módja. Az elengedésnek csak kérelemre van helye. A kérelmet csak akkor lehet érdemi tárgyalás alá venni, ha az érdekelt hátralékos azt legkésőbb 7935 október 37-éig írásban benyújtotta. A kérvényre okmánybélyeg nem kell. A kérvényben előadottakat igazolni, illetőleg legalább valószínűsíteni kell, Békés vármegye, Szarvas nagyközség elöljárósága. 11.115/1935. ikt. szám. Versenytárgyalási hirdetmény. Szarvas község elöljárósága a képviselőtestület 68/1935. kgy. számú határozata alapján a község tulajdonát képező „Arpád“-szálloda, kávéház és étterem bérletére nyilvános versenytárgyalást hirdet. A szálloda, kávéház és étterem a község tulajdonát képező bútorzat- és felszereléssel adatik bérbe. A bérleti idő kezdete : 1935. évi november hó 1. napja, és tartama : 6 év. Ajánlattevők ajánlatuk beadásával egyidejűleg 500 pengő készpénzt tartoznak a község pénztáránál bánatpénz gyanánt letenni. Részletes bérleti feltételek Szarvas község elöljáróságánál díjtalanul szerezhetők be. Felhívja az elöljáróság mindazokat, akik a bérletet elnyerni óhajtanák, hogy a község által kiadandó, szabályszerűen aláírt és felbélyegzett bérleti feltételek csatolása mellett, úgyszintén aláírt és bélyeggel ellátott zárt írásbeli ajánlatukat a bánatpénz lefizetését igazoló hivatalos nyugtával „Ajánlat Szarvas község tulajdonát képező „Arpád“- szálloda és kávéház bérletére“ külső felirattal legkésőbb folyó évi október hó 24. napjának délelőtt 10 órájáig Szarvas község iktató-hivatalába nyújtsák be. Ajánlattevők ajánlataikkal a döntésig, de legkésőbb az ajánlat beérkeztétől számított 30 napig kötelezettségben állanak. Később beérkező, illetve szabálytalan ajánlatok figyelembe nem vétetnek. A község fenntartja magának azon jogot, hogy a beadott ajánlatok között, az ár és egyéb ajánlati feltételekre való tekintet nélkül, szabadon dönthessen. Szarvas, 1935. évi október hó 3-án. Elöljáróság. Mátrában ^vő nl0(lern, magaslati, 20 szobás berendezett két- műlldUa.l emeletes üdülőmet, mely egészéven át üzemben tartható, bérbeadnám. Dr. Baróthyné, Bp., XI., Bercsényi u. 10., 1/2.
