Vendéglősök Lapja, 1934 (50. évfolyam, 1-24. szám)
1934-03-05 / 5-6. szám
50. ÉVFOLYAM 5—6. SZÁM 1634. MÁRCIUS 5. 9 ■■ (VE9ÍDÉCSLÖ-, SZÁLLÓ., KAYÉSIPARI ÉS KOZ«AZDA$)ÁC!I SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik hayonta kétszer, 5-en és 20-án Előfizetési díj félévre ÍO pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 filler, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmillimeterenklnt AJLAJPÍTOrr A: ihász taORkii HMMMMBMMMMKWMMHMMHMBPMBMBaOBaOBBBBM—!Pj Szerkesztőnek es k i a d o o í v a t a I : BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Teletonszám: Automata 32—2—H! HIVATALOS ARAK: DÉLELŐTT ÍO óltÁTŐL DÉLUTÁN 1 ŐRÁI« Idegenforgalmunk érdekében ismét történt rendelkezés. Iparunkat, a szállodás és vendéglős szakmát közelről érinti e kérdés, az idevonatkozó újabb intézkedés. Arról van szó ugyanis, hogy a Nemzeti Bank a közel múltban elrendelte, hogy az itteni pénzintézeteknél a különféle címeken, zárolt, idegen pengőkövetelések Magyarországra történt utazásnál itt felhasználhatók legyenek. Más szóval a nálunk megszálló idegenek ezen összegeket hazánkban elkölthetik. Ezen pénzösszegekből fizethetik szállodai és étkezési számláikat. A zárolt pengőkövetelések felszabadításánál a külföldi, aki eddig csak 40%-ot kaphatott kézhez a zárolt pénzekből, most a teljes összeg felett rendelkezik majd. A másik fontos újítás az, hogy azok az idegenek, akik külföldi valutát hoznak magukkal, ezért kedvezményesen úgynevezett utazási csekket vásárolhatnak. Ezen csekkekkel fizethetnek azután nálunk. Ilyen módon a Nemzeti Bank külföldi valutához jut majd és egyben megkíméli a külföldieket a valuta átváltásával járó kellemetlenségektől. Ezek az újítások minden esetre kedvező hatással lesznek az idegenforgalmunk fejlesztésére. Sajnos, a mai nehéz viszonyok között, amikor majdnem minden második napra esik egy-egy vendéglő vagy kávéház megszűnése, úgyszólván már csak az idegen- forgalom felvirágzásától remélhetünk gazdasági javulást. A külföldről jövő pénz segíthet tönkre ment iparunkon ! Azt a forgalmat, amit az átkos trianoni szerződés következtében — legértékesebb területeink el- kapcsolásával — elvesztettünk, csak az } idegenforgalomnak az ideirányításávaí és annak állandó biztosításával szerezhetjük vissza. A felsorolt okoknál fogva a mi iparunknak örömmel kell fogadnia minden olyan intézkedést, ami az idegenforgalom előmozdítását célozza. A Nemzeti Bank említett újításait nekünk köszönettel kell fogadnunk! Az üzemeinkkel pedig oda kell hatnunk, hogy az ideérkező külföldi jól érezze itt magát. Eliszen ez egyik legjobb reklám a külföldi forgalom szempontjából. Hogy ez mit jelent, azt a külröldi szállók és penziók forgalmából tapasztalhatjuk. Az idegenforgalom megszervezése és fejlesztése állandó és céltudatos propagandával érhető el. Ezt a propagandát pedig nekünk is támogatnunk kell, mert ezzel saját iparunk érdekeit-szolgáljuk elsősorban ! ■■■■■■■■■■■■■■■(■■■■■■■■■■■■■6■■■■■■■■*■■! Egyik vendéglős rizlingbornak számlázott bort mérgespusztai rizling címen hozott forgalomba. Ez azért történt, mert a borkereskedő, szerinte, azt állította, hogy mérgespusztai rizlinget szállít neki, holott mikor a hatósági ellenőrzés alkalmával a számlát megtekintette, ott csak rizling volt feltüntetve származási hely nélkül. A borkereskedő nem ismerte el, hogy mérgespusztai bort szállított a vendéglősnek. Ez már azért sem volt lehetséges, mert a bort 32 fillérjével számlázta, holott a mérgespusztai rizling beszerzési ára legalább 40 fillér. Az első fokú bíróság ezen adatok alapján csupán a vendéglőst mondotta ki bűnösnek a bortörvény 9. §-ába ütköző kihágás miatt, melyet az által követett el, hogy rizlingként vásárolt bort mérgespusztai néven, a származási helynek meg nem felelően hozott forgalomba, míg a borkereskedőt a kihágás vádja és jogkövetkezményei alól felmentette a következő indokolással. Az összeomlás előtt, a régi jó világban, e kérdést észre se vettük, mert akkor az ötven milliós lakosságú monarchiában a közös vámterület folytán a gazdasági forgalom önmagától, a gazdasági berendezkedéstől zavartalanul állt elő. Az akkori gazdasági vérkeringés biztosította iparunk, a vendéglős, szállodás és kávés szakma fennállásának és boldogulásának előfeltételeit. Ennek az elmaradt és valóban hiányzó forgalomnak a visszaállítását kell tehát valamiképen pótolnunk. Ezt pedig ezidőszerint csakis az idegenforgalom fellendülésével érhetjük el ! Ha ezt nem biztosítjuk megfelelően gazdasági életünknek, akkor tovább folytatódik szakmánk pusztulása és egymásután bézárulnak üzemeink! A sok adóalany eltűnését pedig az egész gazdasági élet megérzi majd ! 1. r. terhelt vendéglős a tárgyaláson beismerte, hogy a rizlingnek számlázott bort mérgespusztai rizling néven hozta forgalomba. 1. r. terhelt ama védekezése, hogy II. r. terhelt borkereskedő szóbelileg mérgespusztai bor szállítását ígérte, a megtartott tárgyaláson nem nyert beigazolást, sőt tanú igazolta, hogy a rizlingként számlázott bor előtt bácsalmási rizlinget szállított I. r. terheltnek s így kétség nem maradhatott fenn 1. r. terheltben, hogy a szállított bor nem mérgespusztai. Mivel ennek ellenére ily elnevezés alatt hozta forgalomba a rizlinget, terhelt marasztalandó volt. II. r. terhelt borkereskedő nem mérgespusztai bort szállított I. r. terheltnek, így a kihágást nem követte el s ezért felmentendő volt. A másodbíróság a szakképviselő által megfellebbezett ítéletet akként változtatta meg, hogy terhelt büntetését, minthogy azt az első bíróság enyhén, 5 pengőben állapította meg, 30 pengőre emelte fel. Ujhelyi-Henckel Lajos dr. rendőrfőtanácsos. Rizlingként vásárolt bornak mérgespusztai néven forgalombahozatala. Popper Mór és Lipói r.-t., bornagyker Telefoni 48-4-62 Buda pest-Kőbányaf Előd ucca 8. szám. Alapfttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.
