Vendéglősök Lapja, 1934 (50. évfolyam, 1-24. szám)

1934-12-05 / 23-24. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA lt>34. december 5. Zenélési záróra. A m. kir. belügyminiszter a nyil­vános helyek zárórája tekintetében az alábbi dön­tést hozta : A zenélési záróra szabályozása szabály­rendeleti jogkörbe tartozik. Mindazon helyeken tehát, ahol a zenélési zárórát megállapító, érvényben lévő szabályrendelet Van életben, a szabályrendelet­nek idevonatkozó rendelkezései a mérvadók és azok­hoz kell alkalmazkodni. Ott, ahol ily szabályren­delet nincsen, a zenélési záróra nem terjedhet éjfél utáni 1 órán túl. Abban az esetben azonban, ha a szabályrendelet egyik vagy másik helyen éjfél utáni 1 óránál későbbi időpontban határozná meg a zenélési zárórát, a zenélés e helyeken szintén csak a most említett éjfélutáni egy óráig van meg­engedve. A nemzetközi búzabizottság most fejezte be tanácskozásait. A bizottság tanácskozásait nemcsak a hazai, hanem a világ valamennyi mezőgazdáinak figyelme kísérte. A zárt ajtók mögött folyt tanács­kozások során szóba került a jövő év augusztusában lejáró nemzetközi búzaegyezmény meghosszabbítása, a jövő gazdasági évre szóló kiviteli kontingensek megállapítása és ennek megoszlása, nemkülönben az amerikai termelés kereteinek eltolódásából elő­álló helyzet rendezése. A tárgyalásokról kiadott hivatalos közlemény azonban kevés pozitívumról, végleges eredményről számol be. Mind az eladó, mind a vásárló államok között tovább folynak a megbeszélések a tényleges helyzet rendezése érdeké­ben. A vásárló országok valamennyien hozzájárul­tak az egyezmény két évre való meghosszabbításá­hoz, az export-kontingensek negyedévi részletekben való kiadásához, valamint a tartalék-kontingensek létesítéséhez. A bizottság egyöntetűen szükséges­nek látja, hogy a tengerentúli államok a jelenlegi egyezmény lejárata előtt, rendezzék a még függőben lévő kérdéseket. A bizottság legközelebbi ülésszakát 1935 március 5-én Londonban tartják meg. A búza­konferencia döntéseinek tulajdonképeni jelentősé­gét ma még nem tudjuk kellően megítélni. Azt azonban láttuk, hogy a múlt évi konferencia minden igyekezete ellenére sem tudta a búza árát emelni. A mostani gyenge terméseredménynek kellett be­következnie, hogy a nagyobb árral számolhassunk. Kár, hogy ezeknek a konferenciáknak oly kevés a gyakorlati jelentőségük. Pedig bennünket, búza­termő országot ez érdekel a legjobban. A magasabb búzaáraktól remélhetjük a gazdasági válság elmú­lását és vendéglős üzemeink fellendülését is. Negyvenöt éven felüliek társasága. Londonból jelentik: „Negyvenöt éven felüliek társasága“ cég alatt részvénytársaság alakult Angliában új munka- alkalmak teremtésére középkorú férfiak és nők szá­mára, akik nem esnek a munkanélküliségi biztosítás hatálya alá. A társaság egyelőre klubokat és szál­lodákat alapít, amelyek csak negyvenöt éven felü­lieket alkalmaznak és siker esetén nagyobb vállal­kozásokra is kiterjeszti működését. Jelszavuk: „Negyvenöt évnél fiatalabbal nem állunk szóba!“ Szeszcsempészek a cseh-magyar határon. Kassáról jelentik: A jövedéki hatóságok hosszabb ideje figyelték, hogy a magyar-csehszlovák határon nagy- mennyiségű szeszt csempésznek át Magyarországról. A minap letartóztattak 15 bártfai kereskedőt, akik­ről megállapították, hogy évek óta űzik a szesz­csempészést és már többszáz hektó szeszt csempész­tek át. A gőztészta forgalmát is rendeletileg szabályozzák a legközelebb, mert panaszok merültek fel annak minősége ellen. Rendeletén dolgoznak a földmíve- lésügyi minisztériumban, amely részletesen szabá­lyozni fogja a tésztaneműek gyártását, azok for- galombahozatalát és állami minősítési jelzéssel (már­kázással) való ellátását. A rendelet elő fogja írni, hogy milyen minőségi lisztből, esetleg darából szabad kereskedelmi forgalom céljaira szánt tészta- neműeket előállítani, a felhasználásra kerülő víz tekintetében is fontos egészségügyi szabályokat álla­pít meg és meghatározza, hogy liszten, vizen, tojáson és konyhasón kívül eseteleg milyen más — egész­ségre nem ártalmas — anyagokat szabad a tészta­neműek gyártására felhasználni. Főpróba egy bécsi kávéházban. A Pesti Hírlap közölte e bennünket érdeklő hírt: Nehéz soruk van a bécsi kávésoknak, az üzemköltség növekedik, a a bevétel meg egyre csökken. Eszükbe jutott a nagy bajban, hogy egyes francia kávéházakban, éttermek­ben az első fogyasztás ára jelentékenyen drágább, mint a többi fogyasztásé. Például, ha valaki kávét rendel, az drágább lesz az eddigi árnál, viszont ha urána vajaskenyeret kíván, annak az ára olcsóbb lesz. így akarják egyrészt az első fogyasztás árait emelni (mert amúgy „egyszerűen“ a meglehetősen M. kir. állami rendőrség kiskunf élegyházai kapi- ___________________tánysága. 86 9/2. 1934. kih. ítélet-kivonat. A m. kir. rendőrség kiskunfélegyházai kapitány­sága, mint rend. bűnt. bíróság 1934. kih. 861/1. számú jogerős ítéletével Molnár Pálné, szül. Kuruc Ilona korcsmáros, Kiskunfélegyháza, Ujvidék-u. 12. sz. a. lakost, azért, mert 13% vízzel kevert, hamisított bort hozott forgalomba és ugyanakkor sem a söntésben, sem a pincében levő italokat tartalmazó tartályait nem látta el a kellő megje­löléssel, 10 napi elzárást helyettesítő 50 pengő pénzbüntetésre ítélte. Ezenfelül 65 pengő eljárási költség megfizetésére kötelezte. Kiskunfélegyháza, 1934 november hó 30-án. Dr. Ilalassy Barna s. k. m. kir. rkapitány, rbbíró. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjától ad 875/1934. kih. ítélet-kivonat. Falucskay Károly gyömrői lakos terhelt ellen bornak 25 %-ban vízzel hamisítása és forgalomba- hozatala és a borostartályok megjelölésének el­mulasztása miatt az 1924. évi IX. t.-c. 7., 8. és 16. §-ai alapján indított kihágási ügyben a gyömrői járás főszolgabírójának, mint rendőri büntető­bírónak az 1933. évi december hó 1-ső napján 706/1933. kih. sz. alatt hozott elsőfokú ítéletét terhelt fellebbezése folytán felülvizsgálat alá vettem és hoztam a következő Ítéletet : Az elsőfokú ítéletnek büntetést kiszabó részét megváltoztatom és terheltet az elsőfokú ítéletben megállapított feltételek alatt befizetendő és behajthatatlanság esetén 20 napi elzárásra átváltoztatandó 50 pengő pénzbüntetéssel büntetem. Az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseit indokainál fogva helyben­hagyom azzal, hogy az ítéletnek az italmérési jog megvonása céljából a pénzügyigazgatósághoz való megküldését mellőzöm. Budapest, 1934. évi június 22. Alispán helyett : Ney s. k. várm. főjegyző. Az ítélet jogerős. Pest-Pilis-Solt-Kiskun m. Gödöllői járásá­nak főszolgabírájától. 2991/1933. kih. Tárgy: Murányi Lajos rákoscsabai lakos borkihágása. ítélet-kivonat. Murányi Lajos korcsmáros, rákoscsabai la­kost fenti számú ítéletemmel az 1924. évi IX. t.-c. 7. és 8. §-ba ütköző kihágásért, melyet azáltal követett el, hogy Rákoscsaba községben 1933. évi augusztus hó 27-én 13% vízzel hamisított bort hozott forgalomba és ezért az idézett IX. t.-c. 42. § alapján 10 pengő pénzbüntetésre ítélem, mely összeg behajthatatlanság esetén 2 napi elzárásra változtatandó át. Jogerős és végrehajtható. A kivonat hiteléül: Olvashatatlan aláírás sz.-bíró. Gödöllő, 1933 december 29. Dr. Pohl s. k. tb. főszolgabíró. | megapadt üzletmenet miatt nem lehet), másrészt pedig a következő olcsó fogyasztásoknál így óhajtják a forgalmat növelni, a rendelések számát szaporítani.. A francia példa is erősen ösztökéli a kávésokat ennek a módszernek a bevezetésére, mert ott a legtöbb helyen pompásan bevált. A vendégeket határozottan ’ csábítja az „egyre olcsóbbuló fogyasztási alkalom“ és jelentékenyen többet rendelnek. Egyik bécsi kávé­ház már „főpróbát“ is tartott az új módszerből. Hatá­rozott siker volt, a lecsökkentett áraknak híre ment és a kávéház megtelt. Mindössze egy régi törzs­vendég rendelte meg az első uzsonnakávéját e sza­vakkal : — Főúr, tudja mit ? Hozzon még egy kávét j Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos Dr. KISS ÍSTVÁNNÉ a Polgári Serfőzde páratlan sörkülönlegessége "Pitria*’ Irodalmi Villádat és Nyomdai RaT. Budapest, IX., Üllói.út 25. szim (Köztelek) — 344092 Felelős vezető: Magyary Istvátr

Next

/
Thumbnails
Contents