Vendéglősök Lapja, 1934 (50. évfolyam, 1-24. szám)
1934-07-05 / 13-14. szám
50. ÉVFOLYAM 13—14. SZÁM 1934. JIÍL1US 5. VENDÉGLŐSÖK LATJA (YEWDÉC3LŐ-, SZÁLLÓ-, KÍYÉSIFABI ÉS EÖZOAZDASÁOI SZAKLAP) M. klr. postatakarékpénztár csekkszáma 46.255 Megjelenik havonta 6-rn. Előfizetési díj félévre 8 pengő, egész évre ta pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 filler, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliméterenkint ALAPÍTOTTA: IHÁSZ «TÖR«! Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonszám: Automata 32—2—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT ÍO ÓRÁTÓL DÉLUTÁN 1 ÓRÁI« Nemzetközi gazdakongresszus volt a minap nálunk. Igen értékes megállapítások hangzottak ott el a különböző államok képviselői részéről. Bennünket vendéglátó iparosokat a kongresszuson felhozott gazdasági adatok közelről érintenek, mert minden olyan törekvés, amely a gazdatársadalom érdekeit szolgálja, közvetve üzemeink forgalmát, vagyis gazdasági helyzetünket javítja és biztosítja. Ugyanis az egész ország gazdasági jóléte a búza értékesítésétől függ ! Megállapította a kongresszus, hogy a búza kérdése elsőrangúan fontos és hogy a búza a mezőgazdasági termelés alapja s hogy a föld lakosságának a fele abból él. Továbbá beigazolták, hogy a búza a világ gazdaságának egyik legfontosabb cikke. Ugyancsak tényként állapították meg, hogy a búza világpiaci árának a zuhanása oka az összes népeket ma fojtogató válságnak! S hogy e válságot leginkább a búzatermő országok érzik. A kongresszus célul tűzte ki a mezőgazdasági és ipari termékek árai közötti egyensúly helyre- állítását, valamint a parasztgazdaságok szaporítását, mert a kisgazdák a mezőgazdasági termények fogyasztását nagyobb mértékben teszik lehetővé és az ipar részére több kereseti lehetőséget nyújtanak. Igen érdekesen világította meg e kérdéseket Kállay földmívelésügyi miniszter úr előadása, amelyben rámutatott arra, hogy a hallatlanul nyomott mezőgazdasági árak mellett nekünk aránytalanul drágábban kell az ipari cikkeket megfizetnünk, mint másnak. Különösen az európai mezőgazdaságot sújtja a mai egyenlőtlen feltételeket teremtő rendszer. Amíg Amerika kizárólag a profit kedvéért termel, addig az európai gazdák csak annyit keresnek, amennyit a rabszolgasors nyújthat. Pedig Európában a kisemberek földje egybeforr létükkel. Ha a parasztot elszakítanák kicsi földjétől, megszűnne nemzetének és társadalmának teljes értékű tagja lenni! Európa békéje és az európai nyugalom alapja minden nemzetközi szerződésnél erősebben nyugszik a mezőgazdasági lakosság békéjén és nyugalmán ! Ezt a békét és nyugalmat kell az államoknak mindén áron biztosítaniok 1 Mi szállodások, vendéglősök és kávésok örömmel vettünk tudomást e kongresszuson elhangzott és leszögezett igazságokról, amelyeknek 1. Az utóbbi évek két fontos, alapvető jogalkotása : az 1928. évi X. t.-c. és az 1929. évi XXX. t.-c. a kihágási büntetőbíráskodásnak új irányt és fejlődést adtak. Az előbbi törvény a különböző jogszabályokban eddig különbözőképpen meghatározott pénzbüntetéseket egységesen szabályozta és lehetővé tette azt, hogy a bíróság elzárás helyett az esetek túlnyomó részében pénzbüntetést szabhasson ki. E törvény alapelvül mondotta ki, hogy a pénz- büntetés összegének meghatározásánál az elítélt vagyoni és kereseti viszonyait figyelembe kell venni és azt úgy kell kiszabni, hogy különböző vagyoni helyzetben lévő elítéltekre nézve egyforma hátrányt jelentsen. Ugyané törvény a pénzbüntetésnek részletekben való megfizetését is biztosította az elítéltek részére. Az utóbb említett törvény a közigazgatás rendezéséről szól. E törvény 59. §-a a hatósági fokozatokat szabályozta, 60. §-a pedig a jogorvoslatokat (feleb- bezést, felfolyamodást) korlátozta. Az 59. § leglényegesebb újítása az volt, hogy harmadfokon a különböző miniszterek bíráskodását megszüntette és ehelyett egységes bírói szervet, a Kihágási Tanácsot alkotta még. A belügyminiszter harmadfokú bírói jogkörét a saját ügykörébe tartozó kihágásokra nézve a törvény érintetlenül hagyta. E törvénynél fogva tehát mindazok az ügyek (így például az ipari, bor- és terményhamisítási, záróra, stb. kihágások), melyek felett eddig végső fokon a különböző szakminiszterek döntöttek, a belügymielőbbi megvalósítását a mi iparunk már régóta sürgeti. Tudjuk, hogy a mezőgazdaság alapja a mi ipari létünknek is. Szabályozzák tehát a búza árát nemzetközileg sürgősen olyképen, hogy a gazda kapja meg terményeinek az igazi árát 1 Ezt mi vendéglátó iparosok éppen úgy várjuk és követeljük, mint a mezőgazdák I minisztériumban szervezett Kihágási Tanács hatáskörébe kerültek. A Kihágási Tanács úgy van szervezve, hogy abban a szakminiszteri előadó is helyet foglal mint egyik bíró s így a szakérdekek is biztosítva vannak. A Kihágási Tanács a fennállása óta igen sók olyan döntést hozott, mely vonatkozásban van a vendéglő-, szálló- és kávésiparokkal s így e szakmákhoz tartozó iparosokat igen közelről érdekli. E cikksorozatnak a célja tehát az, hogy ezekkel az újabb bírósági állásfoglalásokkal és gyakorlattal e lap olvasóit megismertesse. Minthogy az esetek különbözők és változatosak, rendszert nem követhetek, hanem azokat a tárgyukra való tekintet nélkül közlöm úgy, amiként felmerültek. Korcsmák vasárnapi nyitási ideje. Egy vidéki korcsmáros ellen azért indítottak kihágási eljárást, mert reggel 7 óra előtt a korcsma ajtóját kinyitotta. A tárgyaláson csupán az nyert bizonyítást, hogy a korcsmáros reggel 7 óra előtt a tejszállítójától tejet vett át. Az alsófokú rendőri büntetőbíróságok megbüntették őt a vasárnapi munkaszünetet szabályozó miniszteri rendelet alap-, ján. A Kihágási Tanács a terheltet felmentette a következő megokolással: „Az 1921. évi 94.537. K. M. sz. rendelet 1. §-a ebben az esetben nem alkalmazható, mert az a kereskedelmi és ipari árúsítást szabályozván, a vendéglői és korcsmái üzletekre nem vonatkozik. A korcsmák, vendéglők és kávéházak vasárnapi nyiA vendéglőszálló- és kávésiparokat érintő kihágási jogesetek. írta: Dr. Csató Béla rendőrtanácsos, a Kihágási Tanács bírája. Popper Mór és Lípdt r.-t„ bornagykereskedés Telefoni 48-4-62 Budapest-Kőbánya, Előd ucca 8. szám. AlapHtatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatóit uradalmi tájborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.
