Vendéglősök Lapja, 1932 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1932-10-05 / 18-19. szám

18—1». SZÁM 1932. OKTÓBER 5 X XXX VIII. ÉVFOLYAM r rr n (VEDIDÉGLŐ-, BZÍLLÓ-, EÁVÉNIPARI ÉS KÖZ€íAZDAüÁ«l SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj Tél évre IO pengrő Hirdetési díj szövegül dalon 50 filler, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliméterenkint ALAPÍTOTTA : IHÁSZ «TAROT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonszám: Automata 32—2—SÍ HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT 9 ÓRÁTÓL DÉLETÁI 2 ÓRÁIG Kormányok mennek és kormányok jönnek ! A poli­tikai élet legnagyobb változásai azonban csak annyiban érdeklik a szakmáinkat, hogy minő lesz az új helyzetben a jövendő fejlődés útja és legfőképen, milyen lesz az új kormány felfogása a szakmáink érdekeivel szemben. Mert, hogy egészen őszinték legyünk, a helyzetekkel csak meg lehetne birkózni valahogy. Mindig akadnak embereink, akik felülmaradnak és a szakmának legfeljebb csak változnia kell legbelül, a személyzeté­ben. Ez is sajnálatos dolog, az lenne a legegészségesebb, ha nem kellene a sze­mélyzeti > változásokkal számolnunk a szakma kebelében. Ha az, aki egyszer vendéglős, korcsmáros, kávés, vagy ki­mérő lett, az megmaradhatna annak, a vagyoni helyzet úgy alakulna, hogy nem kellene mindig új és új nevekkel ismer­kednünk a szakmában, a megszokott és egészséges utánpótlásokon kívül. Hanem az ilyen politikai változásokkal, meg váratlanul kialakult új helyzetekkel aztán más is jár. És ez az, amibe nagyon nehéz beletanulnia annak, akinek nem politika a kenyere. Volt itt egy kormány, amelytől nagy- nehezen kivívtuk azt, hogy a boritaladó leszállóit a felére. Naiv lélekkel ezzel is elégedetlenkedtünk. Némi joggal. Mert a borfogyasztási adót ugyan leszállították, azt elismerjük, de azzal egyidejűleg az italmérési illetéket úgy felemelték, hogy a szegény korcsmáros, kimérő, vendéglős és egyéb, ugyan nem vette semmi hasznát a borfogyasztási adó leszállításával elért igen nagy és éveken keresztül beígért, leesküdött és a kellő pillanatokban, a miniszterek változásaival egyszerre el­tolódott vívmánynak. Mi hát többet akartunk. Két irányban is egyszerre serénykedtek az érdekképviseleteink. Szerettük volna ; azt elérni, hogy a borfogyasztási adó tel- í jesen megszűnjék, ne csak ötven százalék­ban, ez a kívánságunk megegyezett a bor­szakma többi ágának az óhajtásával is. És épp annyira esélyes volt a dolgok alakú- | lásával, mint azoknak az egyre szüksé- ! gesebbé váló felkarolása. Másrészt azonban azt kívántuk volna, hogy az abnormálisán fölemelt illetéket csökkentse a kormány. Hiszen nem lehe­tett az a cél, hogy a boritaladó csökkent bevételét a kormány más oldalon ugyan­csak kipótolja ugyanannak az italnak másnemű adójával, a kimérési illetékkel. És a kormányzat felfogása csak az állam nehéz anyagi helyzetével találta már ment­hetőnek az illetékek felemelését, szóval, meg lehetett rá a reményünk, hogy az államkassza helyzetének a legkisebb javu­lása a mi részünkre is meghozta volna a könnyebbülést. Most elment az a kormány, amellyel ennyire legalább megértettük már egy­mást. őszintén szólva, nem hihető, hogy a helyzetünk bármiféle új kormány által nehezebbé válhatott volna, mint volt a Károlyi kormányzat alatt. A nagyböjt kormányának nevezték el a hívei, mit mondjunk tehát mi róla, akik nem poli­tizáltunk, csak a távolból, a gazdasági alakulásokkal foglalkoztunk ? A zsugor- gatás dicséretes és érthető kísérlete történt meg, éreztük a szakmáinkon. És ha el­ismerjük a történtek teljes jóhiszemű­ségét, mégsem tudunk és nem is tudtunk abba belenyugodni, hogy ez a módszer célravezető lehetett. Bőjtöltünk, fizettünk, nyomorogtunk, reméltünk és . . . a keser­ves helyzet nem változott. Nem tudjuk, mit hoz az új kormány a mi gazdasági fejlődésünkre. De fel­tételezzük, hogy nem akar még ott is el­szedni, ahonnan már az elődje sem tudott. És feltételezzük, hogy lesznek kibonta­kozási tervei a gazdasági válságból. Mi í eddig zátonyra jutott hajón éreztük ma­gunkat, ahol a kapitány napról-napra szűkösebben osztja be az élelmiszeradag- jainkat, mert a segítség csak kívülről jöhet, csak a véletlen folyománya lehet. Reméljük, az új kapitánynak egyébre is lesz gondja és nem bíz a külső változásokra mindent. Akkor pedig nincsen okunk a változáso­kon természetszerűleg érzett aggodal­makra. Nekünk, az országnak és a szak­mának minden tervszerűség és cél csak jót jelenthet. És a közelebbi szakmai érdekek is jobban kielégíthetők, ha egy­séges nagy kormányzati tervbe kapcso­lódhatnak. Föllendíteni az optimizmust, megindí­tani a munkát és a fogyasztást ! Csak ez lehet a végső cél, minden más csak vege­tálás és huzavona. Ez a cél pedig egyezik a mi szakmáink érdekeivel mindenben és mindenütt. Így remélhetjük a szebb jövőt a mi szűkebb szakmáink javára is és be­valljuk, az nem lehet fontos, hogy mi­csoda politikai zászló alatt indul meg az újjáépítés nagy munkája. Ebben a válto­zásban tehát a szakmáink figyelemmel és bizalommal nézhetnek előre. Kell, hogy valamerre vezessen az új vezér az egyre szűkebb adagok helyett. Déry Balázs vendéglős. Popper Mór és Lipót r.-í.. bornagykereskedés Telefoni József 359-78 Budapest-Kőbánya, Előd ucca 8. szám. Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot. X M. KIR. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ülO N V"VX-ÁÉt.A.

Next

/
Thumbnails
Contents