Vendéglősök Lapja, 1932 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1932-03-05 / 5. szám

XXXXVIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 1932. MÁRCIUS 5. v ww mm (VEWDÉOL0-, Í2ÍLLÓ-, KÍVÉÜIPABI ÉS KOZ«AZ»A!SÁ«I SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszánia 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre IO pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliiuéterenkint —«aaataMBaagMEBMBbh—«■■iiwim m—anae ALAPÍTOTTA : IHÁSZ OTÖRCÍT Szerkesztőség és kiadó hivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonszám: Automata 32—2—81 IIIVATAIiOS ÓRÁK: DÉLELŐTT 9 ÓBÁTÓL DÉLITÁM 2 ÓRÁIG A törvénytelenséget a törvényestől egyes igen hangadó urak szerint igazán nem sok választja el. Mindössze : a törvény. Az aztán más kérdés, hogy az, ami törvényes, egy­úttal jogos és igazságos is legyen — leg­alább szerintük! Betűk szerint igazuk van ezeknek az uraknak. Eddig a borbatyuzás eltúlzott és kimérésrendszerű neme a törvény szerint is jogtalan és üldözendő cselek­mény volt. Mi nagyon is kevésnek és könnyen kijátszhatónak tartottuk ezt a törvényt és azon voltunk, hogy az minél szigorúbbá és kijátszhatatlanabbá vál­jék. Azonban a borvidékek és a gazdák, mármint szőlőtulajdonosok képviselői­nek ez nem void; az ínyökre. Sőt ! Megindult az akciójuk abban az irány­ban, hogy a borbatyuzást intézményes jeltegű és törvényesen is elismert és védett kereskedelmi és iparággá fejlesszék ! Őszintén szólva, nem nagyon kellene félnünk ettől az akciótól, ha a régi biz­tonságában érezhetnénk magunkat a régi magyar törvényeknek és jogi felfogás­nak. Ott teljesen kizárt dolognak volt tekinthető az a lehetőség, hogy szerzett jogok nyakára új és eddig teljesen jog­talannak ismert dolgokat engedélyezze­nek csak azért, mert törvényt hozni, még hozzá új törvényt, igazán nem boszor­kányság. Csak az kell, hogy az illetékes fórumok megbarátkozzanak vele és a parlament megszavazza. Sőt ! A mai rendszerben már ennyi sem kell. Nagy általánosságban kiadott rendelethozói szabadságával élve, bármelyik minisz­térium meghozhat olyan új rendelet­törvényt, amely azelőtt a lehetetlenség­gel volt határos ! Ismerjük a súlyos helyzetet, amely ezL a rendszert a törvényhozásnál megköve­teli, és minthogy nem politizálunk, egy szavunk sem lehet ellene vagy mellette. De ilyen helyzetben kétszeresen kell résen lenniök a szakmáinknak minden olyan hír vagy akció ellenében, amely a húsukba és a zsebeikbe vág- a szerzett jogaikon kívül ! Nem hisszük, hogy a jól tájékoztatott kormány hajlandó legyen majd olyan rendelet kiadására, amely a legkirívóbb kontárkodást, a borbatyuzást, törvényesen megvédett és engedélyezett intézménnyé fejlessze ki ebben az országban. Éppen azért mindent el kell követniük a szak­mai képviseleteinknek, hogy a nyilván jószándékkal, de a viszonyok és a szer­zett jogok teljes figyelmen kívül hagyá­sával megkezdett akció leszereltessék ! Nemcsak a nehéz pénzekkel borkimérési engedélyekhez juttatott szakmák, ha­nem a bortermelő vidékek érdekében is. Mert a bortermelőknek is fontos érde­kük, hogy a vendéglős, korcsmáros és a kimérő talpon maradjon ! Ha sikerül a borbatyuzási engedélyekkel tönkretenni a szakmát, akkor ez a borkereskedelem­nek is a halálát jelenti. Legalább a belső fogyasztású kereskedelem azonnal be­csukhatja a kapuit ! És ha ezt el­érték, akkor miféle piac lesz az, amely a termelők borait felveszi és előre ki­fizeti ? A termelőt eddig jóformán az tartotta életben, hogy a korcsmáros, vendéglős és kimérő, meg a borkereskedő vásárolt, egyre vásárolt a raktára számára akkor is, ha a szükséglet ezt még nem is tette sürgőssé. Raktárba kerültek, a piacról és a termelői pincékből elvonultak a borok. Hogy nem mind ? Hogy csak egy részük ? Igaz. De ha nem lesz kimérő és kereskedő, akkor még az eddig elkelt mennyiség is a termelők nyakán marad ! Nagyon gyenge kis vigasz lesz aztán a termelőnek, hogy a borait viszont maga mérheti ki nap-nap után és számol­gathatja az érte begyült garasokat. Az eredmény nem lehet más, mint a bor- uzsora kifejlődése, az áltermelők elbur­jánzása és a helyzet a termelőkre ezer­szer vigasztalanabb lesz, mint most! Nem is szólva arról, hogy az akció a jól kifejlett borértékesítés teljes visszafejlesz­tését jelenti, ha sikerül. Hiszen bizonyos, hogy a borbatyuzás volt a legkezdetlege­sebb formája a bor értékesítésének és ezer évek kellettek hozzá, amíg a mai rendszer, a specializálódással, külön a ter­melő, külön a kereskedő és külön a fogyasztót kielégítő kimérő kifejlődött. Lehet, hogy a borbatyuzás híveit, különös tekintettel a közeledő új válasz­tásokra, egyszerűen a népszerűség fele­lőtlen ígéretekkel való megnyerésének a lehetősége kecsegteti. Mert a tudat­lanokat könnyű ígéretekkel ellátni abban a reményben, hogy a kormánynak úgyis több esze lesz, ők hiába követelnek ilyen lehetetlenségeket, az úgysem teljesíti. De a mi szakmáinknak tenniük kell róla, hogy csakugyan így legyen. Mert már nem egyszer értek keserves meglepeté­sek, amikor olyan vívmányok keltek napvilágra ellenünk, amelyek józan ész­szel elképzelhetetlenek voltak ! Rezső Márton vendéglős. Szőlősgazda-kongresszus lesz Gyöngyösön. A ma­gyar szőlősgazdák Gyöngyösön, március 6-án, va­sárnap délelőtt országos szőlősgazda-kongresszust tartanak, amelyen főleg a borfogyasztási adó és szeszfőzés kérdésének végleges rendezésével fog­lalkoznak. nnrm—r——; ———-------— Po pper Mór és Lipót r-t., bornagykereskedés Telefon: József 359-78 Budapest» KŐ hánya? Előd ucca 8a szám. Alakíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi tájborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot. K M.AufTliÖ ZFO N n I STATISZTIKAI hivatal i w o N ArT AKÁ J

Next

/
Thumbnails
Contents