Vendéglősök Lapja, 1932 (48. évfolyam, 1-24. szám)
1932-02-20 / 4. szám
2 tóttá be a hozzájuk fűzött reményeket. Nem is szabad kockázatos befektetésekbe belemennünk, amíg nincsen meg a javulás. Ez legyen minden okos üzletember előtt ! Hiszen be kell látnia, hogy a hiba nem benne és az üzletében volt, hanem a viszonyokban, azok pedig még jóidéig a legnagyobb óvatosságra intenek. Kerezsi Antal vendéglős. Havonta lehet fizetni az üzletbéreket. A kormány 888. M, E. 1932. szám alatt rendeletet adott ki, amely a lakások, üzletek, műhelyek és egyéb helyiségek bérének fizetését szabályozza. A rendelet a következő intézkedéseket tartalmazza : 1. §. Lakás, üzlet, műhely, iroda és egyéb helyiségek bérét, ha az előre jár, havi egyenlő részletekben lehet megfizetni. A havi részleteket minden hónap ötödik köznapjáig kell kifizetni. A bérösszeget akkor is lehet havi részAz az amerikai pénzcsoport, amely a Gellért- és Rudas-fiirdő bérletére ajánlatot tett, pár nappal ezelőtt — nyilván a végleges döntésről meglepő jól értesüléssel — tudvalevőleg visszavonta ajánlatát. A főváros foglalkozott az üggyel és úgy határozott, hogy nem fogadja el az ajánlat visszavonását. De végleg döntöttek az ügyben és róla a következő jelentést adták ki : Gellér Mihály, az Astoria-szálló tulajdonosa, az elmúlt év november havában ajánlatot adott be a Gellért-fürdő és szálló, a Rudas-fürdő, a Hungária- ivócsarnok és a Citadella bérbevételére. Az ajánlat nyilvánosságrajutása után rövidesen Gundel Károly- tól, a Gellért-szálló vendéglőjének bérlőjétől is érkezett be ajánlat, amely a Gellért-fürdő és szálló bérbevételére vonatkozott. Végül a Hungária Nagyszálló R.-T. és a Dunapalota-szálló igazgatóságai is bejelentették, hogy a Gellért-fürdő és szálló bérbevételére ajánlatot kívánnak tenni. Az ajánlatokkal a városgazdasági szakbizottság foglalkozott és javasolta, hogy azok konkretizálása céljából a város gazdászati ügyosztálya a tisztázásra szoruló kérdések tekintetében az ajánlattevőkkel folytasson tárgyalásokat. A városgazdasági szak- bizottság javaslata alapján a városgazdászati ügyosztály a tiszti ügyészség közbejöttével elkészítette a részletes kérdőpontokat és azokat az ajánlattevőknek megküldte. A kiadott kérdőpontokat Gundel Károly és Gellér Mihály töltötték ki. A Hungária Nagyszálló, a Dunapalota-szálló és a Bristol-szálló igazgatósága azonban a kérdőpontokra válaszokat nem adtak és azok kitöltésére további haladékot kértek. A beérkezett válaszok szerint Gellér Mihály és társa, Haan R. M. (Newyork) negyven esztendőre kívánja a bérbevételt, Gundel Károly ajánlatában csak a Gellért-fürdő és szálló bérbevételére tett konkrét javaslatot, a Rudasfürdőt és a Hungária Ivócsarnokot csak abban az esetben venné bérbe, ha a főváros a Gellért-fürdőt és szállót csak a Rudas-fürdővel és a Hungária Ivócsarnokkal junktimban kívánja bérbeadni. Egyébként a bérletet harminc évre kívánja megkötni. Az ajánlatokat a székesfőváros a legkülönbözőbb szempontok figyelembevételével alapos vizsgálat tárgyává tette és a polgármester javaslatában a benyújtott bérleti ajánlatok elutasítását javasolja, mert a beérkezett ajánlatok egyrészt pénzügyi szempontból nem felelnek meg annak a várakozásnak, hogy a bérbeadás esetén a Gellért-fürdő és szállónak az amortizációs és kamatterhek folytán előállott deficitje eltüntethető, vagy legalább is lényegesen csökkenthető lesz, sőt esetleg a házikezelésnél is kedvezőtlenebb helyzetet jelentene az ajánlatok alapján való bérbeadás. A Rudas-fiirdő és a Hungária"' VE1VUÉGLŐSÖÜ LAPJA letekben fizetni, ha a jelen rendelet életbelépése előtt létrejött bérleti szerződés másként rendelkezik. A részletfizetési kedvezmény nem terjed ki a bérösszegen felül járó mellékszolgáltatások, például fűtési járulék, liftpénz, házmesterpénz fizetésére. 2. §. Részletfizetés esetében hátralékos részletek után átmenetileg 1932 február elsejétől április 30-ig terjedő bérnegyedre havonként félszázalék kamatot kell fizetni. Ezt a kamatot a bérnegyed második hónapjára eső részlet után a bérnegyed második hónapjában, a harmadik hónapra eső részlet után pedig a bérnegyed harmadik hónapjában az illető hónapra járó bérrészlettel egyidejűleg kell fizetni. A hatályban lévő jogszabályok alapján már élvezett részletfizetési kedvezmények után járó kamatfizetési kötelezettséget ez a rendelkezés nem érinti. 3. §. A részletfizetési kedvezményt nem vehetik igénybe az olyan közszolgálati és más olyan közalkalmazottak, akik a lakáspénzt évnegyedenként kapják. 4. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe, rendelkezéseit az 1932 február első napjával kezdődő bérnegyedre is alkalmazni kell, a már kifizetett bért azonban a jelen rendelet alapján visszakövetelni nem lehet. Ivócsarnok bérlete pedig a mainál lényegesen kedvezőbb pénzügyi eredményekkel nem kecsegtet. Nagy hiányossága az ajánlatoknak az is, hogy az épületek és berendezések karbantartására olyan minimális összeget fordítanának, hogy emellett azok színvonalának fenntartása nem lehetséges és előbb- utóbb az intézmények teljes leromlását eredményezné. Másrészt a fürdőváros megvalósítása szempontjából a Gellér-féle ajánlat a maga kétmilliós befektetésével nem sokat jelent. Ennek ellenében a főváros negyven, esetleg húsz esztendőre kénytelen volna Budapest fürdőváros koncepciójának saját elgondolása szerint való megvalósításáról lemondani és csupán azzal megelégedni, amit ebben a tekintetben a bérlők ajánlatuk értelmében elvégezni hajlandók. Gundel Károly, az egyik ajánlattevő, a következőket mondotta a döntésre : — A főváros határozatában megnyugszom. A bérbeadás ma szerintem sem rentábilis. Csupán azért léptem fel ajánlatommal, mert az amerikai ajánlat benyújtásával egzisztenciámban láttam magamat megtámadva. Az idegenforgalom ma az egész világon olyan válságban van, hogy a főváros nagyon helytelenül tenné, ha ilyen körülmények között írná ki a pályázatot. Az amerikai tőkés ajánlatát természetesen nem ismerhettem meg részletesebben, de az az információm, hogy az sem nyújt különösebb lehetőségeket a főváros számára. Ezekért az előnyökért negyven esztendőre lemondani a fővárosnak hatalmas objektumáról és azt bérbeadni, azt hiszem nem volna helyes. Gellér Mihály, az amerikai tőke megbízottja így nyilatkozott: — Csodálkozom, hogy a Gellért-fürdő ügyét helyezik előtérbe, mintha egyedül csak a Gellért- fürdő bérletéről volna szó — holott bennünket valójában ez érdekelt a legkevésbbé. Nagyobb- szabású dolgot akartunk csinálni. Elsősorban a Rudas-fürdő újjáépítését terveztük és modern szállodát akartunk berendezni. A Gellért-szálló mellett fel akartuk építeni a reuma-szállót, továbbá ivócsarnokot akartunk létesíteni, — szóval: meg akartuk valósítani Budapest fürdőváros gondolatát. Egyik legfontosabb tényező lett volna, hogy a fürdőváros centrumában, a citadellán fel akartuk építeni a kurszalont, szóval igazán nagyszabású programot kívántunk volna keresztülvinni. A kétmillió pengővel csupán csak igazolni akartuk komolyságunkat, a befektetésnek csak a biztosítékául szolgált volna. Hogy a tervek megvalósítása menynyibe került volna, azt most senki sem tudja megmondani. Mindenesetre olyat csináltunk volna, ami Budapest városának nagy hasznára lett volna. 1033. február 30. Ml ÚJSÁG? Az idegenforgalmi tanács akciója a hazai nyaralás érdekében. Az idén minden különösebb propaganda nélkül megvalósul a hazai nyaralás oly régen kívánatos gondolata. Mert hiszen a devizakorlátozások értelmében a külföldre ut^ó mindössze 50 pengőt vihet magával, ebből pedig a világ egyetlen fürdőhelyén sem lehet nyaralni. Mint ismeretes, ezzel kapcsolatban akció indult a magyarországi fürdőhelyek restaurálása és modernizálása érdekében, hogy ezeket a nyaralóhelyeket olyan nívóra emeljék, amely, a kényesebb ízlésű közönség igényét is kielégíti. Ebbe az akcióba belekapcsolódik az Országos Idegenforgalmi Tanács is, amely felhívta az összes városi és vármegyei törvényhatóságokat, készítsék elő különös gonddal a területükön lévő nyaralásra alkalmas helyeket és erről informálják is a Tanácsot. Intézkedést kérnek abban az irányban is, hogy az idei nyaralást a tavalyinál olcsóbbá tegyék. Evégből az idei nemzetközi vásáron egyetemesen ismertetik az ország összes nyaralási lehetőségeit. Külön gondoskodnak a balatoni nyaralóhelyekről, ahol újabb és nagyobb vasúti kedvezmények megadásával óhajtja a Tanács előmozdítani a fürdők látogatását. Visegrád és a Kis-Dunaág fejlesztésének kérdése szintén szerepel a Tanács programmjában. A borvidéki képviselők — a borbatyúzásért. A borvidéki országgyűlési képviselők blokkja ülést tartott, amelyen Bessenyei Zénó elnöki megnyitójában rámutatott azokra a legfontosabb problémákra, amelyek-a borgazdaságot ma foglalkoztatják. Hangsúlyozta, hogy szükség van a szeszfőzési rendelet módosítására, hangoztatta, hogy a borfogyasztási adó nyomása immár tűrhetetlenné vált, szükségesnek mondotta, hogy az exportdevizákból legalább annyit juttassanak a bortermelő gazdáknak, hogy a termelést szolgáló cikkeket be tudják szerezni és végül a borbatyúzás akadályainak az elhárítását sürgette. (!) Egyhangúlag elhatározták, hogy a felvetett kérdésekre felhívják az új földmíveléstigyi miniszter figyelmét, s e célból vele a jövő hét folyamán érintkezést keresnek. A zenedíjak kérdése nyugtalanítja most egyre fokozódó mértékben, különösen a vidéki szakmáinkat annyira, hogy legutóbb igen szenvedélyes hangulatú viták kerekedtek ennek az ügynek a rendezetlensége körül Szombathely, Nyíregyháza, Szolnok és Miskolc szakmai közgyűlésein. Néhány érdekképviseletünknek már sikerült nagy keretek közt és általánosságban megállapodniok a Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezetével, de a szakmáink zöme igen elégedetlen hangokat hallat a kérdés nyitva tartása miatt. A közeledő szakmai közgyűléseken ezeket a dolgokat igen részletesen készülnek megvitatni úgy a fővárosi, mint a vidéki ipartestületekben és ipartársulatokban, mert általános az a követelés, hogy a sok huza-vona megszűntével kedvező megállapodás létesüljön végre. Erősen csökkent a vendéglők és szállodák forgalma. A Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipartestü- lete szerdán közgyűlést tartott, amelyen beszámoltak az elmúlt év helyzetéről. A jelentés szomorú megállapításokat tartalmazott, mert a múlt év a szállodás- és vendéglősiparra nézve katasztrofális volt. A szállodák elfoglaltsága egyre gyérebb lett, olyannyira, hogy emeleteket kellett lezárni, a vendéglőkben a fogyasztás annyira csökkent a fizetésredukciók, valamint a látszólagos jövedelmek megadóztatásának elrendelése következtében, hogy a közterheket alig tudják elviselni. Erős konkurrencia támadt a kifőzésekben, amelyek a vendéglősipart kisajátították. A jelentés beszámolt arról is, hogy az általános gazdasági helyzettel arányban nem álló magas üzletbérek ellen több alkalommal állást foglalt az ipartestület. Sürgették az égetett szeszesitalok vasárnapi árúsításának tilalmáról szóló renA főváros nem hajlandó bérbeadni a Gellérthegy körüli fürdőit és szállóépületeit. Végleg visszautasították az amerikaiak ajánlatát. A Gellért Gundelé marad.
