Vendéglősök Lapja, 1931 (47. évfolyam, 1-24. szám)
1931-01-20 / 2. szám
XXXXVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 1931. JANUAR 20. (VEKDÉeLŐ-, SZÁLLÓ-, K4VÉIIPABI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre 12 pengő (150.000 K) Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér liasábmilliiuéterenkint ALAPÍTOTTA : IHÁSZ «IÖB6Y Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 322—81 HIVATALOS ÓltAK: DÉLELŐTT 9 ÓRÁTÓL DÉLUTÁN 2 ÓRAI© A riadalom, amely egy nagy banknak a vállalkozásáról szóló hírek széífutásakor elfogta a szakmát, egyáltalán nem látszott meg- okolallannak. Az illető bank hamarosan nyilatkozott és kijelentette, hogy eszeágá- ban sincs sem nyolcvan vagy kilencven, de akár öt vagy tíz vendéglőt és korcsmát sem nyitni! De amíg ennek az óriás tőkének a szakmába fenyegető benyomulásáról beszélgethettek az emberek, meglátszott, hogy egy vendéglős- vagy korcsmáros-kartel minő nagy összeomlást jelenthetne ezekben a tőkeszegény időkben! Mindössze annyi történt, hogy egy nagy bank rengeteg bort vásárolt össze és ez a sok bor a nyakán maradt. Nem új dolog, hiszen a belső fogyasztás csökkenését a mi szakmáink is nagyon megérzik mostanában. A bank azonban, amikor azt látta, hogy nem tud túladni sem a bor- kereskedők, sem pedig a vendéglős-korcs- márosok felé, akkor elhatározta, hogy a fogyasztóknak juttatja ezt a bormennyiséget. Nagy hiteleket juttatott tehát az általa kiválasztott vendéglősöknek és korcs- márosoknak és ezenkívül magához vette az úgynevezett olcsó ebédek szelvényügyét is. Nyilván úgy okoskodott, hogy aki olcsó ebédekhez juthat, az szívesen issza majd el az ebéd olcsóságán megtakarított pénzt! így tehát a borai is elfogynak, a kockázata is a lehető legkevesebb marad. A bank nyilvánvalóan nem akart egyebet, mint amit eddig is megtettek a nagyobb fővárosi és vidéki sörfőzdék is. Piacot óhajtott teremteni a borainak és megszervezni a fogyasztásra nézve a közvetítő korcsmárosokat és vendéglősöket. Hogy ez nem ment némi fontosabb kikötések nélkül, az bizonyos, hiszen a boroknak hitelben történő adása már majdnem megkövetelte ezt. Az egész akció azonban már elég volt annak a nagy riadalomnak az előidézésére, amely küldöttségjárásban és kijelölt szónokok hatalmas beszédeiben nyilvánult meg az illetékesek előtt, ahelyett, hogy egyenesen a nyolcvan korcsma kisajátításával vádolt nagybankhoz fordultak volna előbb a tiltakozók vezetői. Dícséretreméltó az a buzgalom, amellyel némely szakmai csoportosulásunk a legcsekélyebb vaklármára vagy rémhírre is megmozdul már és sem időt, sem egyebet nem kímélve, minisztériumokat jár, tiltakozik, kér és sürget. Nem is nagyon régen éppen az ellenkezőjéről panaszkodott az egész szakma. Most azonban szinte egymást érik az ilyen szakmai felvonulások mindenféle ügyben és ez aggodalmakat ébreszt a szakemberekben. Hisz a spór- egyletek ügyében is elég lett volna egyAz érvényben lévő rendelkezések szerint azok, akik kereseti adót, jövedelem- és vagyonadót fizetnek, két csoportba oszthatók. Az egyik csoportba tartoznak azok, akiknek keresete, illetőleg jövedelme 1929. évben jogerősen az adózás szempontjából 10.000 pengőn aluli összegben, vagyonuk pedig 150.000 pengőn aluli értékben volt megállapítható. A másik csoportba tartoznak azok, akiknek keresete, jövedelme 10.000 pengőn felül, vagyona pedig 150.000 pengőn felül van megállapítva. Az első csoportba tartozóknak vallomást adni nem kötelességük. Hogyha sem maga az adózó, sem a kincstár nem mondja fel az 1930. évben megállapított adóalapot (adót), abban az esetben 1931. szerű újságírói érdeklődés, vagy titkár fölszaladás is, hogy miképen áll ez az ügy? Túlságosan meg fogják szokni a szakma csoportos felvonulásait és küldöttségeit az illetékesek. És mi lesz, ha majd csakugyan életbevágó fontosságú és minden információ szerint is igaz veszedelem ügyében kell fölvonulnunk ? Ha nemcsak vaklárma kerget a panaszkodásba? Óva intjük a szakmáink vezetőségeit, vigyázzanak ezeknek a küldötfségjárások- nak az elkoptatásával! Ne tegyék azokat mindennapos dolgokká, bárminő hálás korteseszközöknek tetszenek is az ilyen fölvonulások és az utána bizonyosra vehető megnyugtató válaszok! Ezek nem nép- szerűséghajhászásra való dolgok, hanem véresen komoly harci eszközeink, amelyek elcsorbulását vagy elhasználtságát nagyon is szigorúan számon kell kérnünk tőlük, amikor majd igazán szükség lesz rájuk! 5. D., Kőbánya. évre rögzítik az 1930. évi adót, ami annyit jelent, hogy 1931-re marad annyi az adó, mint amennyi volt 1930-ban. Minthogy pedig az 1930. év példátlanul nehéz esztendő volt, még rosszabb esztendő, mint az 1929-es, természetes, hogy 1931 -re az adózók nagymértékben fognak élni saját jól felfogott érdekükben az adófelmondással. Ezért kell tudni, hogy hogyan kell az adózóknak eljárniok. A kereseti adóra vonatkozó szabályok 22. §-ának 3. bekezdése értelmében az adózó, akinek alapja a pénzügyminisz-ter rendelete értelmében változatlanul a következő évre fenntartandó lenne, szabályszerű adóbevallás csatolása mellett január hó végéig adóalapjának újabbi megállapítását kérJanuár31-ig kell az adóalapot felmondani! A kereseti, jövedelem- és vagyonadó új megállapítását kérjék, akiknek csökkent a forgalmuk. Popper Mór és Lipót r.-t., bornagykereskedés Telefoni József 359-78 Budapest-Kőbánya^ Előd UCCa 8. szám. Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.
