Vendéglősök Lapja, 1931 (47. évfolyam, 1-24. szám)
1931-03-20 / 6. szám
1031. március 20. 11 M gőzmosó »*8 fehérnemű ^ kölcsönző vállalat Budapest, VII. kér., Klauzál ucca 8. sz. Telefon: J. 38a—50 éa J. 385—58 Az ország legnagyobb és legmodernebb gőzmosó üzeme I Asztal- és ágynemű eladási osztályunk gyári árban szállít mindenfajta fehérneműt és törlőruhákat. Telefon- hívásra jövünk. Legkím letesebb mosási rendszer Pincér helyett görl, negyven dollár egy ebédért és görög paplan a legújabb amerikai vendéglőben. San Franciscóból jelentik : A friscói Atlantic hotel új ötletével úgy látszik, lefőzte az összes amerikai szállodákat. Az Atlantic hotelben étteremmel egybekötött fürdőt csináltak. Aki ebben az étteremben ebédelni, de főleg vacsorázni akar, az a belépésnél azonnal köteles kabint váltani, ahol átöltözik. Csak fürdőruhában lehet az étterembe lépni. Nem pincérek, hanem fürdőruhás görlök szolgálnak fel és az árak ehhez mérten borsosak. Az új étterem óriási sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy hetekre előre lefoglaltak minden asztalt. Azonban az amerikaiak gondoskodnak arról, hogy az erkölcsökön ne essék sérelem. Mert fürdeni, azt lehet a kisebb-nagyobb bázeliekben, utána vacsorázni, vagy ebédelni is lehet a medencék szélén felállított asztalok mellett. Mindezt fürdőruhában. Azonban ha valaki táncolni akar, akkor köteles magára venni egy görög paplanszerű Iebernyeget, amelyet az Atlantic igazgatósága díjmentesen kölcsönöz a táncolóknak. Az egészről világos képet kaphatunk, ha megjegyezzük, hogy egy ebéd ára 30 dollár, vacsora ára pedig — ilyenkor van csak tánc — 40 dollár, tehát csaknem 240 pengő. Fürdőnadrágban biciklizett 10 fokos hidegben. Szarvasról jelentik : Az elmúlt napokban estefelé nagy meglepetéssel látták az országúton járókelők, hogy a 10 fokos téli estében egy fürdőnadrágos, de egyébként teljesen meztelen fiatalember igyekszik kerékpárjával Szarvasról Békésszentandrás felé. A furcsa karikázás az egyik szentandrási korcsmánál ért véget, ahol a fürdőnadrágos biciklista leugrott gépéről és bement a korcsmába. Itt derült ki, hogy a furcsa kerékpározó szentandrási szabólegény, aki egy liter borba fogadott barátaival, hogy a két község közötti utat fürdőnadrágban teszi meg. Címzett kártérítési igénye sérült vagy kifosztott csomagnak fenntartás mellett való átvétele esetén. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 73.215/1931. X. 4. számú rendelete értelmében abban az esetben, ha valamely sérült, vagy kifosztott csomagot a címzett a kárigény fenntartása mellett vett át, a magyar királyi posta a belföldi forgalomban a kártérítést ezentúl a címzettnek utalja ki. A newyorki gépvendéglő és a gazdasági válság. Londonból jelentik: Newyorkban megnyílt az első automatikus vendéglő, amelyben gépek sütik, főzik, tálalják és szolgálják fel az ételeket, hordják le és mossák el a használt edényeket. A vendég a megfelelő pénzösszeg bedobása után megnyom egy gombot, amellyel az összes szükséges gépeket működésbe hozza. Paul H. Douglas tanár, a kiváló Woiphnor tapétázó és műkönyvköto ipariizem- Wclüllllcl tápé agyári raktár. Budapesti IV., Aranykéz ucca 4. Telefonszám: 820—29 Kávéházak és vendéglők tapétázását legjutányosabban, legjobb kivitelben vállalom. CELLULOID AJTOVEDO megóvja az ajtót kopástól, piszkolódástól. Bármely színben és formában készül Redő c el luloidár ugyanba n, Budapest, Vili., Sárkány ucca 5. szám. Telefon: 344— 90 és 412— 73 «■ Telefon: 344—90 és 412—73 VEMDÉGLÓSÖK LAPJA amerikai nemzetgazdász, főként az automatikus gépek térhódításának tulajdonítja a mai gazdasági válságot. A gépek, úgymond, a termelést munkásonként 45 százalékkal növelték, de még a depresszió kezdete előtt is 900.000 munkással, azaz az össz- munkásság 10 százalékával kevesebben voltak a gyárban alkalmazásban, mint tíz évvel ezelőtt. Világos tehát, hogy a gép a munkás szájából veszi ki a kenyeret. Felkérjük igen t. Előfizetőinket, hogy lapunk hirdetőinél tett vásárlásaik alkalmával minden esetben hivatkozzanak lapunkra. t Az egész világon közismert, minden előkelő szállodában, étteremben bevezetett, sajthoz, vajhoz szervírozott .Pumpernickel" már Budapesten is kapható. Készíti és ólomzáras doboz nélkül, szabad (ledig) csomagokban szállítja : GLÜCKMÜTŐDE Budapest, VUI., Baross ucca 43. szám. Telefon: J. 456 — 16 Az első magyar kabaré-vendéglő tulajdonosa kivándorol. A napokban érdekes ember akarja elhagyni Budapestet. Kaján Ernőnek hívják, valaha vendéglője volt és amikor az megszűnt, több előkelő étterem irányításával bízták meg. Kaján Ernő valaha közismert alakja volt Budapest bohém- és éjszakai világának, büszkén hirdeti ma is, hogy az első magyar kabarét ő teremtette meg és ha visszaemlékezéseiről beszélni kezd, a régi Magyarország legfényesebb művésznevei elevenednek fel újra. Szembenülök a kávéházi asztalnál Kaján Ernővel és amíg cigarettára gyújt, megkérdezem tőle, hogy tulajdonképen hogy ragadt rá a Kaján név. — Eredetileg Kleinnak hívtak — mondta —, azonban csak addig, amíg nevemet meg nem magyarosították. Ennek is rendkívül érdekes története van. Annak idején, 1901-ben, Vendrey Ferenc, a Vígszínház tagja, a színház mögött kis vendéglőt nyitott, amelyet a „Tök királyihoz címzett. Ezt a vendéglőt én nem sokkal a megnyitás után, 1902-ben átvettem. Már akkor idejárt Budapest egész művészvilága, nagyon sok bohémember fordult meg ebben a kis korcsmában, ahol jól érezték magukat. Idejárt többek között dr. Brüll Mór, akkori neves ügyvéd, fővárosi bizottsági tag is, akinek egy alkalommal elpanaszoltam, hogy az italmérési engedély átírásával bajom van; a fináncok nagyon akadékoskodnak. „Nem baj Klein úr — mondta dr. Brüll —, hozza fel nekem az összes iratait, születési okmányait, írjon alá két meghatalmazást és majd elintézem én azt az italmérési engedélyt.“ — Tényleg így is tettem, dr. Brüll átvette az irataimat és egy szép napon visszahozta nekem őket az italmérési engedéllyel és egy belügyminiszteri végzéssel együtt, amelyben értesítenek, hogy a miniszter megengedte, hogy a nevemet Kleinról Kajánra változtassam át. Addig nekem fogalmam sem volt arról, hogy az én nevemet meg fogják magyarosítani, dr. Brüll, aki nagyon bohém természetű ember volt, az egészet, mint valami tréfát engedte meg magának. Törzsközönségem sokat nevetett akkor ezen a mókán s különösen azon az ötleten, hogy dr. Brüll éppen a Kaján nevet választotta. Abban az időben ugyanis a Vígszínház egy bohózatot adott, amelyben Hegedűs Gyula egy Kaján nevű díjbirkózót játszott és dr. Brüll ezen az alapon választotta ki nekem a Kaján nevet. A „Tök király“ vendéglő körülbelül csak egy évig volt népszerű mint bohémkorcsma, egy év után azonban Budapest egyik nevezetességévé nőtte ki magát. 1903 nyarán, röviddel a színházi szezon megkezdése előtt, megérkezett Párizsból Faludi Miklós, a Vígszínház egyik igazgatója és elmondta, hogy Párizsban nagyon divatos a kabaré, Budapesten is kellene ilyet létesíteni. Amint Kaján elmondja, akkor még fogalma sem volt arról, hogy mit hívnak kabarénak és Faludi Miklós magyarázta el neki, hogy ezt Budapesten is meg lehetne valósítani. Előadás után úgyis lemennek a vendéglőbe a Vígszínház színészei, a jó hangulatot csak fokozni kellene egy kicsit és ez máris óriási vonzerőt adna a helyiségnek. Tulajdonképen azt kellene megcsinálni, hogy a közönségnek az a része, amely nem él benn a bohémvilágban, közvetlen közelből szemlélhesse azt a jókedvet és hangulatot, amelyet a művészemberek maguk körül árasztanak. Az ötlet nagyon tetszett Kajánnak s így történt hogy az Esti Újság 1903 október 15-i számában feltűnő helyen hirdetés jelent meg, amely szerint még ugyanaznap este a Vígszínház mögött megnyílik Kaján Ernő kabaré-étterme a „Tök király“- hoz, montmartrei mintára. A késő esti órákban Budapest egész éjjeli világa megjelent a vendéglőben, betért oda Tanay Frigyes is, aki különben is állandó törzsvendég volt ott, magával hozta hegedűjét és szépen, csöndesen az egyik sarokban, az asztal mellett ülve, elkezdett nótázni és hegedűn kisérte magát. A másik sarokban a kóristák ültek, akik az éppen akkor előadott Diákélet kardalait a szép diáknótákat énekelték egymás után. Ott volt természetesen Molnár Ferenc is, aki hagyományos üveg konyakja mellett legközelebbi darabján végzett simításokat. így ment ez estéről-estére és büszkén hangsúlyozta Kaján, hogy ez volt Budapesten az első kabaré, nem pedig az, amelyet öt évvel később Nagy Endre a Bonboniére-ben megvalósított. A vendéglő nagyon fellendült, most már nemcsak éjszakai hely lett, hanem délben is zsúfolásig tele volt. Mindig akadt valami meglepetés, valami külön szenzáció, amelynek hírét a vendégek az egész városban szétvitték. Előfordult például az, hogy egy alkalommal, amikor a berlini Deutsches Theater itt vendégszerepeit és a Vígszínház színpada el volt foglalva, Ditrói Mór, az akkori igazgató, azt ajánlotta a németeknek, akiket nem valami nagyon szeretett, hogy menjenek le Kaján vendéglőjébe és ott próbáljanak. A vendégtársulat szót is fogadott, bementek a vendéglőbe és ott a déli közönség nagy gaudiumára végigjátszották az esti darabot, persze pongyolán, ezzel szemben azonban potyára. Évekig híres hely volt a „Tök király“ színészek, színésznők, színinövendékek és egész uszályuk rendületlenül hü maradt a vendéglőhöz. Idejárt növendék korában Petráss Sári, Kökény Ilona, Medgyaszay Vilma, Kőváry Gyula, állandó vendégek voltak Pálmay Ilka és Fedák Sári is. A bohémtanya esti rögtönzött előadásain nemcsak magyarok, hanem világhírességek is felléptek. A helyiség bohém jellege még az étlapon is visszatükröződött, mert azon minden étel színészekről volt elnevezve. Egy régi étlapon például a következő ételek vannak felsorolva: Frt. kr. Hegedűs-bélszín ............................... P— Ve ndrey-tokány............................... —-40 Ta nay-töltöttkáposzta ................... P— Varsányi-s erpenyősrostélyos .......... —-65 Dit rói-vetrec ................................... —‘50 Újházy-leves (újdonság, a mester által személyesen főzve) .............. —-80 Flecken (Bródy Sándor módra) ... P— Ököruszály Nikó Lina szájaíze szerint —-50 Az étlapon szereplő felírások is tréfás hangúak voltak, az itókát „mint valami finom borokat“ ajánlották és minden étlapra rá volt nyomtatva a két figyelmeztetés is : „Ha nincs pénzed, ne fizess, de ne maradj ki tőlem.“ „A figyelmes kiszolgálást ne tessék komolyan venni.“ Egyszer aztán a „Tök királyinak is vége lett, a nem szigorúan üzleti alapokra fektetett vállalkozás nem volt miért tovább vezetni. Kaján is megúnta a zaklatott életet, más üzletre támadt kedve és ezért a vendéglőt feloszlatta.
