Vendéglősök Lapja, 1931 (47. évfolyam, 1-24. szám)
1931-08-20 / 16. szám
iS VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1031. augusztus £o. Új munkarend a vendéglői, szállodai és kávéházi életben. A kereskedelmi kormány rendélete. A gyermekek, fiatalkorúak és nők védelméről szóló 1928. évi V. törvénycikkben és az erre vonatkozó rendelkezések végrehajtása tárgyában kiadott 150.443—1930. K. M. sz. rendelet 36. §-ában előírt munkaidőrend kiállítása tárgyában a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úr 152.040 XI—1931. sz. a. a következő újabb rendeletet adta ki: A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek 1931. évi 15.240. sz. rendelete a fogadók (szállodák, penziók), vendéglők, kávéházak, kávémérések, tejivócsarnokok és cukrászdák munkaidőrendje tárgyában. Valamennyi másodfokú iparhatóságnak ! Az iparban, valamint némeiy más vállalatban foglalkoztatott gyermekek, fiatalkorúak és nők védelméről szóló 1928 : V. törvénycikk 1—3., 8., 12—16., 18—20., 22—24., 30. §-ainak és az ezekre vonatkozó büntető rendelkezéseknek végrehajtása tárgyában kiadott 150.443—1930. K. M. számú ren- deletem 36. és a következő szakaszai szerint egyebek között azokban a fogadókban (szállodákban, penziókban), vendéglőkben, kávéházakban, kávémérésekben, tejivócsarnokokban is cukrászdákban is, amelyekben nőket foglalkoztatnak, a rendelet előírásának megfelelő munkaidőrendet kell kifüggesztve tartani. Ebben a munkaidőrendben nemcsak a munkaidő kezdetét és végét, hanem a napi munka- szakaszokon belül adott (munkaközi) szüneteket is fel kell tüntetni. Elém terjesztett jelentésekből megállapítottam, hogy az említett üzemekben éjjel elfoglalt személyzetnek a munkaközi szüneteket nem lehet mindenkor pontosan az előre megállapított időben adni, miután a munka a vendégek jelenlététől és számától függ s így a munkaközi szünetek tekintetében bizonyos eltolódások állhatnak elő. Számolva az üzemek természetéből folyó ezzel a kétségtelen nehézséggel, a fentebb idézett rendeletben foglalt rendelkezésekből eltérően megengedem, hogy az említett üzemek munkaidőrendjében a nőknek biztosítandó munkaközi szünetek kezdetének és végének feltüntetését mellőzni lehessen és e helyett csak a munkaközi szünetek tartama legyen feltüntetve. A munkaközi szünetek tartamának a tényleges munkaidő tartamához kell igazodni. Abban az esetben, ha a női alkalmazott napi tényleges munkaideje meghaladja a tizenegy órát, a munkaközben adandó szünetek tartama nem lehet két óránál rövidebb. Abban az esetben, ha a női alkalmazott napi tényleges munkaideje tizenegy óra vagy ennél rövidebb Az utóbbi időben az egyre súlyosbodó gazdasági válság a kereskedelemben, iparban sok olyan ellentétet tett élesebbé, amely azelőtt is megvolt már, de amelyet a jobb kereseti lehetőségek mellett köny- nyebben tudtak áthidalni. így többek között állandósult már a vendéglősök és kávésok részéről a különböző tejipari vállalatokkal szemben az a panasz, hogy ezek túllépve az üzleti körüket, olyan üzletágakat kezdenek kultiválni mind erősebb tempóban, amely üzletág tulajdonképen egy másik iparé. Ezekről a bajokról és panaszokról egy vezető nagyvendéglős a következőkben nyilatkozott: — A magyar vendéglősök helyzete úgy a vidéken, mint pedig különösen a fővárosban évről évre szomorúbb. Nem akarok beszélni most a sok adóról, házbérről, amit a kisvendéglős egyáltalában nem tud elviselni, de a mai leromlott gazdasági viszonyok idézték elő, hogy még egy nagyobb üzem sem .tudja azt a minimális forgalmat elérni, amelyből a saját rezsijét fedezhetné. — Nincs publikuma sem az egyszerű polgári vendéglőnek, sem a luxuséttermeknek, hiányzik a legidő, a munkaközban adandó szünetek tartama nem lehet egy óránál rövidebb. Végül megengedem, hogy az első bekezdésben felsorolt üzemekből azokban, amelyekben az esti tíz és reggeli öt óra közötti időben (éjjeli idő) dolgozó személyzet munkaideje a napi kilenc órát és a heti ötvennégy órát meg nem haladja, a munkaközi szüneteket megadottaknak lehessen tekinteni abban az esetben, ha a munkaadó a női személyzetnek lehetővé teszi, hogy munkaközben legalább két ízben étkezhessen. Azoknak az üzlettulajdonosoknak, akik éjjeli időben foglalkoztatott női személyzetükre vagy annak egy részére nézve ezt a megoldási lehetőséget igénybe kívánják venni, ennek megfelelő rendelkezést kell a munkaidőrendbe felvenniök. A rendelkezés szólhat ilyképen : ....... azoknak a nőknek munkaideje, akik ebben az üzemekben este tíz óra és reggeli öt óra között (éjjeli idő) munkát végeznek, egy-egy napon kilenc óránál és heti ötvennégy óránál több nem lehet. A munkaidejük kezdődik.... órakor és végződik .... órakor. Ezeknek a női alkalmazottaknak kifejezett munkaközi szünetük nincs, de munkaközben legalább két ízben étkezhetnek.“ Felhívom Címedet, hogy a fentiekről megfelelően értesítse az elsőfokú iparhatóságokat és általuk az ipartestületeket. Rendeletem a Budapesti Közlönyön kívül a Belügyi Közlönyben is megjelenik. A miniszter helyett: Kállay s. k., államtitkár. Ennélfogva a női alkalmazottak munkaideje háromfélekép szabályozható : a) Ha a női alkalmazott munkaideje több mint tizenegy óra, a munkaközi szünetek tartama nem lehet két óránál rövidebb. b) Ha a női alkalmazott munkaideje tizenegy óra, vagy ennél rövidebb, a munkaközben adandó szünetek tartama nem lehet egy óránál rövidebb. c) Végül, amennyiben az esti tíz és reggeli öt óra közötti időben (éjjeli idő) dolgozó személyzet munkaideje a napi kilenc órát (heti ötvennégy órát) meg nem haladja, a munkaközi szüneteket megadottnak lehet tekinteni, abban az esetben, ha a munkaidő a női személyzetnek lehetővé teszi, hogy munkaközben legalább két ízben étkezhessen. A rendeletben előírt munkaidőrend, melyet a munkaadó aláírásával ellátni, azon a kifüggesztés napját feltüntetni és kifüggeszteni köteles, ezek szerint most már összeállítható. minimálisabb italfogyasztás is. A kis- és nagyvendéglők a mai gazdasági viszonyokhoz alkalmazkodva áttértek a menürendszerre, hogy legalább így érjenek el olyan forgalmat, amelyből üzemüket nehezen fenntarthassák és személyzetüket foglalkoztassák. A menüárak közismerten a legminimálisabb haszonkulcs alapján vannak megállapítva, tehát csak forgalmat lehet csinálni, de a menü mai ára nem nyújt komolyabb kereseti lehetőséget. — Beletörődnének a vendéglősök még ebbe a helyzetbe is, ha a tejcsarnokok, vagyis más szóval a nagytőke nem állítana minden uccasarokra egy-egy luxussal berendezett konkurrenciát. — Ezek a tejcsarnoki fiókok komoly versenytársai a vendéglősöknek, mert nem azt árulják, mint amit békében : tejet és tejtermékeket, hanem rendes vendéglői üzemük van s nemcsak különböző húsételeket szolgálnak ki, hanem még sört, bort, tehát alkoholféléket is 1 — Azt kérdezi, hogy egy tejcsarnok hogyan kaphat italmérési engedélyt ? Egyszerűen oldják meg a kérdést a törvény paragrafusai mögé bújva, úgy, | hogy beállítanak egy-egy fiókba egy szakképzett vendéglősiparost s ennek a nevére szóló iparengedéllyel űzik a vendéglősipart s ugyancsak a beállított üzletvezető nevére szóló engedéllyel az italmérést. Bizony a szakmánkban állandóan kifogásolják, hogy a tejcsarnokok miért nem elégszenek meg a saját üzletkörükbe tartozó termékek árusításával, mi indokolja azt, hogy rengeteg kisvendéglőst fosszon meg egzisztenciájától a nagytőke. Ezt az állapotot orvosolni kell éppen a sokat hangoztatott kisipar védelme érdekében. Ezután egy nagy budapesti kávéshoz fordultunk, aki a következőket mondotta : — A mi panaszaink hasonlóak a vendéglősökéhez. Több ízben deputációztunk illetékes helyeken a tejcsarnokok terjeszkedése és rájuk nem tartozó iparág űzése ellen, de eddig konkrét eredményt nem tudtunk elérni. Talán sikerül ebben a dologban rendet teremteni, mert úgy halljuk, hogy a fővárosnál új szabályrendeleten dolgoznak, amely szabályozná a vendéglősökkel és kávésokkal szemben a tejcsarnokok üzletkörét. Reméljük, hogy ez a rendelet rövid időn belül napvilágra kerül, mert ettől várjuk panaszaink orvoslását, de különösen türelmetlenül várják az új rendelkezést azok a kisegzisztenciák, akik a legnagyobb gondokkal és terhekkel igyekeznek iparukat megmenteni. A tejcsarnokok térjenek vissza a maguk üzletköréhez, hagyják dolgozni a mai kedvezőtlen viszonyok között amúgy is sok bajjal vergődő vendéglősöket és kávésokat, akik soha sem tévedtek át tejcsarnoki és tejvállalati üzletkörre. Veszteséges üzletévre nem jogosult az adókivetés. A közigazgatási bíróság egy hozzá került fellebbezésre hozta ezt a határozatot. Egy vidéki vendéglős a kereseti adóra vonatkozó vallomásához szabályszerű könyvvezetésén alapuló nyereség- és veszteségszámlát, valamint mérleget csatolva igazolta, hogy a kérdéses időszakban üzleti tevékenysége veszteséggel zárult. A kivetett adóját megfellebbezte. Az adófelszólamlási bizottság annak ellenére, hogy megállapította, miszerint a könyv- vezetés ellen kifogás nem emelhető, az adót nem törölte, azzal az indokolással, hogy az egyenlő teherviselés szempontjából a kimutatott veszteség ellenére sem maradhatott az adózó adózatlanul. A közigazgatási bíróság a panasznak helyt adott, mert megállapítás szerint az adózónál az adókivetés előtt szabályszerű könyvvizsgálatot is tartottak s a felvett jegyzőkönyv szerint a szabályszerűen vezetett könyvek a kérdéses adózási időszakra tényleges veszteséget mutattak fel. Már pedig ha az adózó szabályszerű könyveket vezet és a könyv- vezetésre fennálló szabályok pontos betartása mellett a könyvek veszteséget tüntetnek fel, azon a címen, hogy mások is hasonló körülmények között súlyos adókkal megrovattak, az egyenlő teherviselésre való hivatkozással mesterkélten adóalapot megállapítani nem lehet, hanem a fennálló és igazságos adóztatás reális alapját biztosító szabályok értelmében más adózók is a törvény értelmében őket nem terhelő adó alól mentesítendők. A köz- igazgatási bíróság határozata rendkívül nagy jelentőséggel bír a jövőbeni adózásra. Mikor kell lefizetni az életbiztosítási díjat ? Am. kir. Kúria legutóbb egy életbiztosítási perben egy vendéglős ellen oly ítéletet hozott, hogy a biztosító társaságok életbiztosításoknál a díjfizetés második évétől kezdve nem kötelesek a díjfizetésre a feleket külön felszólítani és ha a fél a biztosítási díjat az esedékesség napján nem fizeti meg, a biztosítás az 1927. évi X. t.-c. 5., illetve 9. §-ai értelmében megszűnik, hacsak a biztosítottat a díj megfizetésében véletlen baleset, vagy erőhatalom nem akadályozta, vagy pedig a biztosító társaság külön írásban nem kötelezte magát, hogy az első évi biztosítási időszak után mindenkor esedékes díj megfizetésére a biztosítottat fel fogja szólítani. Minden vendéglősnek fontos a jó paprika, ezért rendelje meg a mimí ami mk aim maii kilónkint 2*80 pengő, Nemes és Társától, Budapest, V., Pannónia ucca 34. szám. Vendéglősök és kávésok harca a tej csarnokok ellen.
