Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)
1930-08-20 / 16. szám
3 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1030. augusztus 30. A MI ÉRTÉKEINKBŐL. JOÓ JÁNOS vendéglős és családja, Siófok. Új korszakát éii a fényképezés. Ma már nemcsak az olcsóságban, de a tökéletességben is versenyeznek a fényképek előállító művészei a közönség számára és igazán úgy hozzá tartozik a modern ember életéhez, hogy évente legalább egyszer lefényképeztesse magát és szeretteit, mint a napi mosdás. Hányán bánták meg már eddig is, hogy elmulasztották évente megcsináltatni és eltenni a fényképeiket — egész kis könyvük lenne az életükről — ami most már pótolhatatlan ! Pótolja legalább az idei mulasztását, akinek szakmáinkban nincs fényképe önmagáról és családjáról ! És egyetlen fényképét, rövid életleírásával együtt küldje be az Album szerkesztőségének Budapest, IX., Viola ucca 2., hogy ki ne maradjon szakmáinknak ebből a díszkönyvéből. Gondolja meg mindenki ezzel az egyszerű ténnyel már emléket állít magának a szakma előtt és szégyenkezni fog családja és ismerősei között, ha hiába keresik képét a négy nagy testvérszakma kiválóságainak sorában ! talpig feketében, a legendás Róza néni, aki az Erdélyi Borozó utánozhatatlan főztjét főzte, akinél nagyobb passzióval senki sem főzött ebben az országban. Itt vannak a pincérei, valamennyien világos öltözékben, mert a pincérek egész életükben feketében szolgálnak fel és a tisztességet adó ünneplő ruhájuk a világosszínü. Egy csoportban állnak a nyomdászok, akik éjjeli munkájuk után évtizedek óta bejártak a Borozóba. Néhány hírlapíró, — igazán nagyon kevés — aztán egyetlenegy nevezetes ember: Illek Aladár dr. főkapitányhelyettes, aki fogalmazó korától kezdve minden este ott vacsorázott az Erdélyi Borozóban. Körülnézünk jobbra, meresztjük a szemünket balra, hogyan, hát Spiegel Náci temetésén senki más nem jelent meg ? Hogyan, ennek az embernek a temetésén, aki egy egész korszakot reprezentál, senki nem tartotta érdemesnek a temetésen való megjelenést ? Hiszen ha csak azok jöttek volna el, akik potyán ették az ő ebédjeit és vacsoráit, azokból is néhány száz főnyi gyászközönség került volna ki. Még meg sem kezdődött a gyászszertartás és a megjelent kis publikum éppen ezt tárgyalja méltatlankodva. Hogy nem jött ki senki. Nem jöttek ki a közéleti nevezetességek, nem jelentek meg a vendéglősök, akik a legjelentéktelenebb korcsmáros temetésére is díszszónokot szoktak küldeni. Távollétükkel tüntettek a rendőrtisztek, az írók, a hírlapírók. Nem kísérték el utolsó útjára Náci bácsit, Saljapin kedvencét. Most ketten érkeznek : Keleti Hermann, a Casino de Paris tulajdonosa és Geiger Izsó, azaz a Zsezsé a tánckirály. Aztán már nem is jön más senki . . . A koporsót felemelik, a gyászmenet megindul a megásott sír felé. Mikor a koporsót lesülyesztik a sírgödörbe, az özvegy kétségbeesett zokogással be akarja vetni magát a sírba. — Igi... Igi... — zokog —, ne hagyj el! Öt embernek kell lefogni az özvegyet, aki hisztériás zokogással próbálja kitépni magát az ölelők kezeiből : ■— Engedjetek .. . Hova teszitek Igit! Most még több ember siet lefogni az özvegyet, aki kétségbeesett erővel próbál utánaugrani a koporsónak. — Hagyjatok helyet nekem is. Most Vízvári, a főpincér, aki húsz éve állt Spiegel Náci szolgálatában, akar beszélni, de egy szó nem jön ki a száján, görcsös zokogásba fullad és csak annyit tud mondani: — Isten veled . . . Még Horváth pincér beszél: — Apánk voltál, aki soha nem éreztetted, hogy munkásaid vagyunk, mindig elhitetted velünk, hogy gyermekeidnek tartsz bennünket. .. Díszszónokok nem voltak. Még a vendéglősipartestület sem tartotta érdemesnek, hogy kiküldje képviselőjét. (K. A.) Soha nem volt ennyi idegen Buda* pesten és mégsem javult az idegem forgalmi statisztika. Fiatalemberek, akik három-négy nyelven beszélnek, minden további nélkül könnyen álláshoz jutnak Budapesten, mert most van kialakulóban egy új foglalkozási ág: az idegenvezetés. Sok az idegen Budapesten — mondják. — Zsúfoltak az autocarok, amelyek egész nap körülhordozzák az idegeneket a városban. Az autocarokba a sofőr mellé idegen- vezető kell, aki spanyolul, angolul, franciául, németül és olaszul fejtegeti és magyarázza a város látványosságait, ismerteti a nevezetes épületek történetét, megmondja hány méter hosszú az Erzsébet-híd és mikor emelték a Szent Gellért-szobrot. A Menetjegyiroda és a főváros idegenforgalmi hivatala háromszor annyi idegenvezetőt foglalkoztat az idén, mint tavaly nyáron. A Szent Imre-ünnep a külföldiek újabb tömegeit vonzza. El szokás dicsekedni néhány év óta, hogy a külföld egyre jobban megismer bennünket, egyre több az idegen városunkban, aki pénzt költ, forog és dícsér bennünket. Ennek ellenére idegenforgalmi statisztikánk nem ilyen rózsás. A számok nem ilyen dicsekvők és nem ilyen büszkék. A hivatalos idegenforgalmi statisztika olyan merev és megmozdíthatatlan, mint egy kőszikla. Nem mutat ki több idegent, pedig mindenki látja és hallja, hogy Budapest tele van idegennel. Ennek a különös jelenségnek az okáról megkérdeztük dr. Zilahy Dezsőt, a főváros idegenforgalmi hivatalának igazgatóját, aki ezeket mondotta : — Budapest idegenforgalmi statisztikája magában foglalja a külföldieken kívül a vidékieket-is, másszóval az idegenforgalmi statisztika feltünteti a A Hág kávé valódi babkávé. Úgy van, ez a mesés illatú kávé a koffein- mentes, ártalmatlan Hág kávé. Mindenki szívesen issza, mert az íze kitűnő és senkinek sem árt. A kávéban levő koffein sok embernek elveszi a kedvét a kávé élvezetétől, mert a jó közérzetet megzavarhatja és álmatlanságot idézhet elő. A Hág kávé mellett ilyen gondjai sohase legyenek, mert legkiválóbb minőségű babkávé, melynek íze és zamatja világhírű. Még ma kérjen egy csomaggal a fűszeresénél. HÁG KÁVÉ R.-T., Ruda- pest, Ranolder-a. 21. Bon. Küldjenek nekem a mellékelt 70 f levélbélyeg ellenében egy próbacsomag Hág kávét Név _________________ Ut ca __________________ be lföldi idegenforgalmat is. Már most hiába látjuk reggelenkint, hogy a Vigadó elől elindulnak a zsúfolt autocarok, amelyeket uszályként követnek az auto- taxik, tele idegennel, hiába hallunk idegen szót lépten-nyomon, hiába van tele előkelő idegenekkel a Margitsziget, a Dunapart, a sok strandfürdő és a Ge lért, hiába jegyezzük be az adatokat a külföldiek tömeges érkezéséről: az idegenforgalmi statisztika mégsem javul. Ennek az az oka, hogy a belső idegenforgalom kimondhatatlanul szomorú és siralmas állapotban van. A vidéknek nincs pénze arra, hogy feljöjjön Budapestre. Egyre kevesebb magyar idegent könyvelhet el a főváros idegenforgalmi hivatala. A belső idegen- forgalom ijesztő apadása okozza, hogy a főváros idegenforgalmi statisztikája nem mutathat ki emelkedést. Amennyivel több külföldi jön, annyival kevesebb vidéki érkezik a fővárosba. Hiába emelkedik a csúcspont felé a külföldi idegenforgalom, elmaradnak Budapest régi vendégei, akik nem mozdulnak ki vidékről, mert a súlyos gazdasági helyzet lehetetlenné teszi- ezt számukra. Nem hosszabbították meg az új közlekedési rend kíméleti idejét. Most járt le a kíméleti idő, amelyet a rendőrség Budapesten a közönségnek engedélyezett, hogy ez idő alatt az új közlekedési rend szabályaihoz szokjon és azokat betartsa. A kíméleti időt nem hosszabbították meg és így keddtől kezdve már a szabálytalanul közlekedő gyalogjárókat kihágás miatt fel kellene jelenteni. Értesülésünk szerint azonban a rendőrség, noha a hivatalos kíméleti időt nem hosszabbította meg, a jövőben sem szándékozik kérlelhetetlen szigorral eljárni a közlekedési rend áthágóival szemben. Különös tekintettel van a rendőrség arra, hogy a Szent Imre év ünnepségei és Szent István napia igen sok külföldi és vidéki embert vonz Budapestre, akik a szabályrendeleteket nem ismerik és a rendőrség semmi körülmények között sem akarja azt, hogy ezek esetleges rendőri eljárás kellemetlen emlékeivel távozzanak Budapestről. Éppen ezért a rendőrök továbbra is a legnagyobb udvariassággal és tapintattal fogják figyelmeztetni a járókelőket a közlekedési rend betartására.
