Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)
1930-08-20 / 16. szám
1030. augusztus 30. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 7 Alkoholcsempészek a szesztilalom mellett. Nagyon érdekes kongresszus volt a minap az eléggé rosszhírű Csikágóban, ahol a Michigan-kerület alkoholcsempészei jöttek össze tanácskozásra és — szinte hihetetlen — ezek a jeles férfiak, akik a szesz révén szereznek óriási vagyonokat, kiadták a jelszót: le a szesszel! A kongresszusra Csikágóba érkezett csempészek, akik természetesen a rendőrség tudta nélkül rendezték nevezetes tanácskozásukat és szakértők állítása szerint együttesen megértek legalább kétszáz évi fegyházat, a szesztilalommal foglalkoztak, ami életkérdés a csempészekre nézve. Az előadó, akit nagy figyelemmel hallgattak, imigyen szónokolt: — Szomorúan tapasztalhatjuk, hogy a szesz- tilalomnak nincs meg az az általános érvényessége, amely szükséges lenne ahhoz, hogy a mi fáradságunkat a köz javára még nagyobb siker koronázza. Ha a rendőrség teljes érvényt tudna szerezni a tilalomnak, akkor mindenki kénytelen lenne titokban inni, ami a mi iparunkat föllendítené. Hiszen nem mondom, így is csak megvagyunk valahogy, ha nem csurran, hát csöppen, de mi lesz, ha még hangosabbak lesznek azok a már is hangoskodók, akik a szesz- tilalmat, ezt az áldásos berendezést, meg akarják szüntetni. Ha egy szép napon az irányadó tényezők is a szesztilalom ellen foglalnak állást, akkor nekünk, szeszcsempészeknek, befellegzett. Hogy minden esetleges veszedelmet elhárítsunk és ne kelljen majdan koldusbotot venni a kezünkbe, kérem a megjelenteket, mondják ki mint határozatot a következő javaslataimat: Hatásos propagandát indítunk a a szesztilalom szigorítása érdekében. Megalakítunk a látszat és a félrevezetés kedvéért egy jótékonycélú egyesületfélét, amely újsághirdetésekkel, plakátokkal és fényreklámmal egyre azt fogja papolni, hogy mily szükséges a szesztilalom. Ahol és ahogyan csak lehet, a szesztilalom fönntartása és kiterjesztése érdekében fogunk dolgozni. Anyagi eszközeink tetemes részét ennek a hadjáratnak szánjuk mindaddig, amíg álmában sem jut eszébe a tilalom föffüggesztése egyetlen olyan embernek sem, akinek ebben a dologban szava van. A kongresszus egyhangúlag határozattá emelte a javaslatokat és a csempészek akciójuk megindításától teljes bizalommal a szeszfogyasztás növekedését várják. Mert a nagyvonalú tilalmi propaganda kétségtelenül a fogyasztás, már tudniillik a titokban való fogyasztás apja. És az alkoholcsempészeknek ez kell. Az orosz étkezőkocsikban éheznek az utasok. Varsóból jelentik : A Kurier Warszawszka moszkvai jelentése szerint, az orosz vasutasok központi bizottságának elnöksége beadványt intézett a közlekedésügyi népbiztoshoz, amelyben rámutatott arra, hogy a Szovjet-Oroszországban uralkodó élelmezési válsággal kapcsolatban az orosz vasutak étkezőkocsijai és az állomások vendéglői úgyszólván élelem nélkül vannak. Az utasok és a vonatszemélyzet a hosszú orosz vonalakon néha napokig nem kapnak meleg ételt és éhezik. Kataszter a falufürdőkről. A hazai fürdő- és üdülőhelyek látogatottságának emelésére az Országos Magyar Weekend Egyesület erőteljes akciót indított az itthonnyaralás érdekében. Az OMWE most dolgozik a falufiirdő-kataszter felállításán. Összeírja mindazokat a helyeket, amelyek nyaralásra alkalmasak, ott nyaraló- és üdülőtelepeket állít fel és arra törekszik, hogy Ausztria mintájára, minden erre alkalmas vidéki községet üdülő-, illetve nyaralóteleppé fejlesszen. így lassan elérhető lesz az, hogy eddig ismeretlen községeinkben jövőre már sokan fognak nyaralni. Hogy ez akció sikerre vezessen, annak fontos előfeltétele, hogy a községek jó és olcsó ellátást és élelmezést nyújtsanak s általában a nyaraló közönség minden igényét lehetőleg kielégítsék. Az OMWE előterjesztésére a TESz jutalomdíjakat és okleveleket fog azok között a községek, illetőleg üdülőtelepek között kiosztani, amelyek megfelelő bánásmóddal, olcsó és jó ellátással a nyaralóközönség érdekeit legjobban szolgálják. Korcsmárostanoncok „vendéglői“ vizsgája. Körmenden az általános ipartestület vendéglőipari ianoncvizsgáló bizottsága megtagadta egy vendéglőipari tanoncnak a vizsgáztatását, mert egy korcs- márosnál volt beszegődve. Ebben a vitás ügyben az általánós ipartestület a soproni kereskedelmi és iparkamarához fordult, mikép lehetne a tanoncra eredő hátrányt elhárítani. A kamara a következőket válaszolta az ipartestületi elnökségnek : Az 1922. évi XII. t.-c. 19. §-a második bekezdése szerint a törvény 14. §-ának 1. pontjában említett iparokhoz szükséges képesítés szempontjából a meleg ételek kiszolgáltatására jogosított korcsmárosok üzleteiben végzett gyakorlatot számításba kell venni. Ily értelemben rendelkezik a törvény 80. §-a is, melynek 8. pontja szerint a meleg ételek kiszolgáltatására jogosított korcsmáros, ha a tanonc által elsajátítani kívánt iparra az e törvényben megállapított szak- képzettséget saját személyében igazolni nem is tudja, a törvény 79. §-ában foglaltaktól eltérően képesítéshez kötött iparban leendő kiképzés céljából tanoncot tarthat. Az említett két törvényszakasz egybevetéséből megállapítható — minthogy a körmendi korcsmárosok jogosítva vannak az előírt keretek között korcsmájukban meleg ételeket kiszolgálni (1921. XIII. t.-c. 15. §-a 78.000—1923. K. M. számú rendelet 130.), hogy a körmendi korcsmárosnál tanszerződés alapján eltöltött tanidő a vendéglőipari képesítés szempontjából számításba veendő. Ebben az esetben tehát a tanoncvizsgáló bizottság köteles a korcsmáros tanoncát levizsgáztatni. Magyar csárda a „Nagy Kolomphoz“ Newyorkban. Érdekes és eredeti tervet valósít meg a közeli napokban egy Amerikában élő hazánkfia, Kiss Lajos. Az amerikai magyar gondolt ugyanis egy nagyot és merészet: oda fogja varázsolni az alföldi csárdát a maga tősgyökeres valóságában a newyorki színháznegyed központjába, hogy a benszülött amerikai egy kis kóstolót kapjon a magyar puszták romantikájából. Kiss Lajos amerikai alapossággal látott neki a terve megvalósításának. Hazajött ugyanis Magyarországba és innen viszi ki a csárda teljes berendezését. Hódmezővásárhelyről szállítja az asztalokat, padokat, Pécsről az edényeket, kulacsokat, Debrecenből a csikós ruhákat, Szegedről a kármentőt, a Nyírségből a kolompot meg a bográcsokat, a Kunságból a cifra szűrt, amelyet a portás fog viselni. Mert hát a csárda úgy berendezésében, mint a vendégek kiszolgálásában a leghűbb mását akarja adni az alföldi csárdának. Nem fog hiányozni a mestergerendás mennyezet, a búbos kemence, a nem túlságosan függőleges meszelt fal és persze a paszomántos magyar ruhába öltözött füstös banda kizárólag magyar nótákat fog húzni s magyar ételek fognak csak az asztalra kerülni a bácskai származású, tűzről pattant tulajdonosné receptjei alapján. Kétségtelen, hogy az egzotikumok és különlegességek iránt szerfelett fogékony amerikánu- sok körében hamarosan nagy népszerűségre fog szert tenni a magyar csárda s a szemrevaló, pártás, pruszlikos kiszolgálólányok, no meg a jó paprikás ételek erősen hozzá fognak járulni a magyar csárda sajátos vonzóerejéhez. Csupán egy a baj : ki látott még alföldi csárdát bor meg szilvórium nélkül ? A gulyás, meg a töltött káposzta — nem gondolja-e mister Kiss — egy kissé túlságosan árván és gyámoltalanul fog maga köré tekinteni a száraz Amerikában. Meghalt a ping-pong feltalálója. Londonból írják : Hetvenhatéves korában meghalt James Gibb, a ping-pong feltalálója. Kevesen tudják róla, hogy fiatal korában híres sportember volt. Halála után 150.000 font maradt utána. Ezt az elég tekintélyes vagyont azonban nem a ping-pongjáték feltalálásával szerezte James Gibb, hanem mint gyártulajdonos. A lapok megírják most, hogyan találta fel James Gibb a ping-pongot. Egy alkalommal vendégek voltak a lakásán. Több üveg pezsgő elfogyott s amikor a vendégek elmentek, James Gibb egy pezsgődugóval játszadozni kezdett. A szivardoboz fedelét letépte és ezzel ütögette a pezsgősdugót, amely ugrált az asztalon. Ekkor támadt az ötlete, hogy meg kellene valósítani az asztali teniszjátékot. Másnap, amikor bement a gyárba, első dolga volt, hogy gumilabdákat hozatott. Ezeket a kis labdákat papírral vonta be. így teniszezett az asztalon, de a labdákkal nem volt megelégedve s elhatározta, hogy celluloidlabdácskákat készíttet. Ezzel aztán fel is találta a ping-pong játékot, amely hamarosan népszerű lett az egész világon. ymimínHiÉHDlíliel! ..... jé gszekrények minden méretben, csakis elsőrendű kivitelben, gyári árakon. Stiller Arthur Budapest, VII., Kazinczy ucca 6/b szám. Telefon: J. 413—70 # Kérjen árjegyzéket 1 Az amerikaiak „emlékeket“ vásárolnak. Az amerikai utasok, akik ellátogatnak Európába, mindenünnen emléket szeretnek magukkal hazavinni. Heidelbergből például azt jelentik, hogy ott az utóbbi időben csaknem teljesen elfogyott a diáksapka. Amerikaiak vásárolták össze emlékül. Néhány nappal ezelőtt egy amerikai társaság belátogatott egy régi diákkorcsmába, ahol nagyon értékes gyűjtemény van régi korsókból és kancsókból. A társaság távozása után kiderült, hogy velük ment a gyűjtemény szemefénye, egy Luther-korsó is. A korcsmáros értesítette a rendőrséget, amely viszont a mainzi rendőrséget avizálta, mert az amerikaiak már eltávoztak volt Mainzba. De már itt is megkésett az értesítés, mert a régiségkedvelő társaság hajón már úton volt Koblenz felé. Itt a hajó kikötésekor megindult a vizsgálat és egy szép miss, akinek poggyászában megtalálták a keresett Luther-korsót, nagyon elpirult, amikor fejére olvasták, hogy lopott, holott ő csak emléket vitt el magával. Az emléket persze elvették tőle és hogy megszabaduljon minden kellemetlenségtől, tekintélyes összegű bánatpénzt is fizetett. Két évvel ezelőtt, amikor amerikai szállótulajdonosok jártak Európában, a vendégek éppen egy bajor várkastélyban gyönyörködtek, amikor az udvaron keresztülment bőrnadrágban, magas harisnyájával egy iparoslegény. Mint nagy- szenzációt azonnal körülfogták őt az amerikaiak, a hölgyek lörgnonnal vizsgálgatták, a férfiak hamar lefényképezték elölről, oldalról, hátulról és a társaság egyik tagja öt dollárért megvette a nagy zavarban lévő legény zsírtól csöpögő, zöld vadászkalapját. E y kaliforniai szállótulajdonos egész halom bankót akart adni a nadrágjáért, de mert a szemérmes legény nem akart paradicsomi kosztümben mutatkozni, a nadrágból nem lett emlék. A mátyásföldi m moh és miü 1930. évi november hó elsejétől bérbeadó Értekezhetni: Mátyásföldön, Parkszálloda, II. em., egyesületi iroda, d. e. 11-13 óra között Hirdetmény. Rábatamási község a tulajdonát képező vendéglőjét .................................................................. fo lyó évi szeptember 4-én, d. e. 9 órakor a község tanácstermében nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek 1930. október 1-től 1934. április 24-ig terjedő időre haszonbérbe adja. iiiiiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii A kikiáltási ár 800 P. Az egyéb feltételek a körjegyzői irodában megtudhatók a hivatalos idő alatt. Rábatamási, 1930. évi augusztus 15. Az elöljáróság.
