Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)
1930-07-20 / 14. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 193». július 30. magyar idegenforgalom fejlesztése. A t,Vendéglősök Lapja11 számára írta: dr. Schweng Ede m. kir. rendőrtanácsos. Néhány év óta országos kérdésként foglalkoztatja a hivatalos köröket, magánosokat és különböző érdekeltségeket az a probléma, hogy milyen módon és eszközökkel lehet az ország idegenforgalmát növelni. Miként lehetséges a külföldi utazó kontingens érdeklődését hazánk megismerésére megszerezni és idegen pénzbeözönlést teremteni a magyar természeti kincsek és szépségek révén. Tagadhatatlan, hogy az ország megcsonkítása után sokat veszített szépségéből, műkincseiből, azonban a mostoha viszonyok mellett is maradt annyi és olyan, hogy általa joggal számíthatunk idegen vendégseregek érdeklődésére. A Balaton sejtelmes hullámzása és ezüstös tükre, a Bükk, Mátra, Mecsek, Bakony regényes smaragdzöldje, a Pilisi és Vértes-hegység titokzatos kéksége, a Hortobágy délibábja, a Duna tükrében visszaverődő ezernyi csillag fénye, a kacskaringós Tisza hömpölygése méltán kelthetnek az idegenben csodálatot és örömet. Nem szólva fővárosunk fiatalos és üde szépségéről, számtalan szórakozást kínáló gyönyöreiről, műkincseiről, fürdőiről, műemlékeiről stb., mert igen sok és hasonló lehetőséget nyújt a vidéki magyar városok fejlődése a kíváncsi szemnek, a kulturembernek és a világot járó idegennek. Szeged, Esztergom, Debrecen, Eger, Pécs, Sopron, Szombathely, Veszprém, Székesfehérvár, Vác történelmi levegője, műkincseinek és műemlékeinek gazdagsága, borvidékeink tüze, fürdőink és tájaink vadregényes fekvése nagy jövőt ígérnek. Országunk megismerésének és idegenforgalmunk fejlesztésének szolgálatában az utóbbi időben igen jelentékeny lépést tettek azok a hivatalos részről megszervezett kongresszusok, amelyek a világ tudósait időnkint egy-egy nemzetközi értekezletre székes- fővárosunkban összegyűjtik. E kongresszusok résztvevőinek mindenesetre bő alkalmuk nyílik arra, hogy Budapestet megtekintsék, azonban egy-két esettől eltekintve, nincs mód arra, hogy az ország vidékeit, etnográfiai sajátságait, a magyar nép lelkét, kincseit, népszokásait és életét közelebbről megismerjék. Bár ezekre a nemzetközi látogatásokra fölötte szükségünk van, hisz hivatalos helyről is elő kell mozdítani a külföld érdeklődését hazánk iránt; azonban az ilyen látogatások szerény büdzsénk szempontjából és a nemzetgazda szemüvegén nézve, nem járnak a várt eredménnyel. Nekünk az a fontos, hogy az országban lebonyolodó idegenforgalom a megfelelő haszonnal járjon. Igaz, hogy hatóságaink minden lehetőséget, alkalmat és módot megragadnak arra, hogy az idegen- forgalom fejlődése akadályokba ne ütközzék, ini- ciativ lépésük és támogatásuk nélkülözhetetlen; mégis a nehézkesebben gördülő apparátus munkája akkor lesz gyorsabb és lüktetőbb, ha az egyes érdekeltségek is, amelyeknek közvetlen érdeke a nagyobb idegenforgalom, belekapcsolódnak a hivatalos intézkedésekbe. Sőt! A kezdeményezésnek az érdekeltségek részéről kell kiindulni és csak a már kezdeményezett munka támogatásához és segítéséhez kell a hatósági közreműködés. Csak ily módon lehetséges az apparátus eredményessége, nagyvonalú a szervezet kiépítése, amely gazdasági szempontból fárad az idegenforgalom fejlesztéséért. Idegenforgalmi irodák is létesültek, amelyek kisebb-nagyobb szerencsével eredményt is fel tudnak már mutatni; azonban lázasabb munka ezideig csak a székesfővárosi idegenforgalmi iroda részéről tapasztalható. Ez nem elég. A vidék idegenforgalmának kiépítése és megszervezése is fontos és életbevágó kérdés. A szervezés munkáját ki kell terjeszteni a vidékre is, ahol már egynéhány városban létesült idegenforgalmi iroda. Erre a járatlan útra gondoltam akkor, amidőn cikkem megírását célul tűztem. A közfigyelmet kívánom ráterelni erre az elhanyagolt kérdésre, hosszú évtizedek mulasztásaira akarok kitérni akkor, amidőn éppen a vendéglő-, szálló- és kávésipari szakma érdeklődését hívom fel az idegenforgalom fejlesztésére. A felvilágosító propaganda, amelynek a kilencvenes évek elején kezdetét kellett volna vennie, sajnos, elmaradt. De amit elmulasztottunk a múltban s amit elmulasztunk a jövőért, csakis bennünket terhel felelősség. Hasznos, kezdeményező lépést tehet a vendéglő-, szálló- és kávésipari érdekeltség a vidéken is és kiépítheti a maga erős szerveit oly módon, hogy A MI ÉRTÉKEINKBŐL. SZABÓ KÁROLY vendéglős, Kalocsa. A szokott mindennapi munkán és a megélhetés fárasztó küzdelmein kívül a mi szakmáinknak egyéb kötelezettségei is vannak, ezek kellemesebbek és könnyebbek, mint az előbbiek, mégis köny- nyen elkerülik szakmáink embereinek a figyelmét. Ilyen fontos kötelezettség a nyilvánosság előtti szereplésnek bizonyos foka. Hiszen egyetlen szakemberünk se képes a nyilvánosság nélkül megállani. FARAGÓ JÁNOS vendéglős, Kistarcsa. Mozogni kell előtte, beszéltetni magáról, ismertetnie a nevét és jó tulajdonságait. Pár tollvonással és egyetlen arcképpel tizenkétezer intelligens szakember előtt lesz ismeretes, ha beküldi az Album számára ingyen leközlendő arcképét rövid életleírásával együtt bármely vendéglős, kávés, korcs- máros, vagy szállodás. A cím: Budapest, IX., Viola ucca 3. Most este igyák még kávét? Hogyne ihatna, hát nem ismeri a Hág kávét, az ártalmatlan babkávét ? Mi nagyon sok kávét fogyasztunk, gyakran még késő este is, de mindig csak Híg kávét. Ezt a kiváló és ártalmatlan valódi babkávét az orvosunk aján otta és e^y kísérlet meggyőzött minket. A Hág kávét Önnek is be kellene vezetnie a háztartásába. Még ma kérjen egy csomaggal a fűszeresénél. H\G KÁVÉ R.-T, buda pest. Ranolder J 21. Bon. Küldjenek nekem a mellékelt 70 f levélbélveft ellenében egy nróbacsomag Hág kávét Név ....................................... Ut ca __________________ He lység .......................... egy-egy alakulat irányító keze és tevékenysége kihat egy vagy két vármegyére. Hogy miért gondolok a vendéglő- és rokonipari érdekeltségre ? Hát azért, mert őket érdekli az életstandard szempontjából az, hogy a vendéglők, szállodák, fürdők és nyaralóhelyek megtelnek-e fogyasztókkal, vagy sem ? Már pedig a vendéglős- és rokon szakmák gazdasági helyzete nem rózsás, ezért az élet nehézségeinek útjából magának a szakmának kell az akadályokat elsősorban elhárítani, illetve azok eltávolításán munkálni. Erre a propagandára alkalmas eszköz a külföldi szaktársak figyelmének felkeltése, az érdeklődésnek elősegítése színes reklámképeknek külföldi szállókban, vendéglőkben és egyéb nyilvános helyeken s az illető állam nyelvén kifüggesztésével. Prospektusoknak elküldése rövid ismertetésekkel minden modern nyelven, évről-évre megismételve azok szétküldését. Állandó kitartó és fáradságos munka kell ahhoz, hogy az idegenforgalmi mérleg hatalmas javulást mutasson ki. A külföldön utazó magyar lépten, nyomon láthatta azt, hogy a vasúti váró- és étkezőtermek, sőt a vasúti kocsik is televannak fényképekkel, térképekkel és egyéb ügyes és csalogató hirdetésekkel, amelyek az utazó, külföldet látogató emberek érdeklődését felhívják és figyelmeztetik egyes vidékek szépségeire, nevezetességeire és más látnivalóira. Vigyük mi is alkalmas és szembeötlő helyekre a magyar vidékek fényképeit és egyéb tájékoztató, felvilágosító, tetszetős formában elkészült hirdetéseit, ahol megtekintésre érdemes látnivaló van. Igen sokat tesz e téren maga az utazgató közönség is. A vonatban eltöltött idő unalmát felváltja az utazók ismerkedése, felvilágosítása és egymás érdeklődésének felkeltése. Ez az ismerkedés sok kétséget oszlathat el s az utazó szívesen és örömmel fogadja az útbaigazításokat, mert mindenki arra törekszik, hogy szabadságát kellemesen, az időt jól és gyakorlatiasan kihasználva tölthesse el olyan helyen, ahol előzőleg még nem, vagy régen járt. Ezen az úton' azonban mi még igen hátra vagyunk, mert országunkat látogató idegenek száma még elenyésző csekély ahhoz, hogy mások figyelmét felhívhassuk és rávegyük egy-egy város, fürdőhely vagy vidék
