Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)
1930-06-20 / 12. szám
8 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1930. június 30. „THONET-MUNDUS“ Egyesült Magyar Hajlított Fabútorgyárak Részvénytársaság Budapest, IV. kér., Váci ucca ll/a. HAJLÍTOTT BÚTOROK szállodák, kávéházak és vendéglők részére. Kávéházi pincérek vizsgája. A budapesti kávés- ipartestület pincérszakiskolája Mészáros Győző ipar- testületi elnök és Walter Károly főigazgató elnöklésével minap tartotta a Lónyai-utcai elemi iskola tornatermében tizennyolcadik vizsgáját. Az érdeklődő hallgatóság megelégedéssel látta, milyen sokoldalú és milyen alapos kiképzésben részesíti a Kávésipartestület a jövő iparosnemzedékét. A kisebb és nagyobb fiúk egyforma pontossággal feleltek nem csupán a szakmabeli tantárgyakból, minő az árúismeret, az üzemvezetéstan, a magyar, német és francia nyelv, a pincészet, a számtan, hanem a mai iparos általános műveltségéhez tartozó tudnivalókról is, minő a földrajz, történelem stb. A vizsgálat a magyar Hiszekegy elmondása után hittannal kezdődött és hazafias szavalatok után a Himnusz elének- lésével végződött. Érdekes volt, amikor a jövő pincérei és majdan kávésiparosai bemutatták, hogyan kell az asztalt ünnepiesen, vagy kevésbbé ünnepiesen megteríteni. Az ipartestület áldozat- készségéből Walter főigazgató hat kitűnő növendéket egyenkint tíz pengővel jutalmazott meg. Mészáros ipartestületi elnök záróbeszédében bejelentette, hogy a szakiskola az új iskolai évet már az ipartestület székházában berendezett saját helyiségében kezdi meg és arra kérte a fővárost, amely tizennyolc éven át hajlékot adott az iskolának, hogy a jövőben se vonja meg az intézménytől támogatását. HOGYHA MINDIG ISSZA,EGÉSZSÉGÉTS PÉNZE EGYRÉSZÉT JUTALOMKÉNT KAPJA VISSZA. GYÁRTJA A FŐVÁROSI SÖRFOZÖ R.T. KŐBÁNYÁN. Modern Bronz- és VasiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinii KATZMAREK és TÁRSA vasszerkezeti gyár. I BUDAPEST, VI., LOMB UCCA 39. SZ. ~ Telefon : L. 913-8« | Még egyszer a zenei jogdíjak. A napokban írtunk azokról a zenei jogdíjakról, amelyeket a kávésok és a vendéglősök fizetnek a Zeneszerzők Szövetkezetének. írtunk arról, hogy egyes kávéházak olyan rossz viszonyok között tengődnek, hogy még a zenedíjakat sem tudják kifizetni. Ezzel kapcsolatban megemlékeztünk arról, hogy több kávéház ellen pert indított a szövetkezet a zenei jogdíjak behajtása érdekében. Cikkünk megjelenése óta több zeneszerző kereste fel lapunkat, hangsúlyozva, hogy a zenei jogdijak olyan csekélyek, hogy igazán könnyen fizethetik kávésok és vendéglősök és tudomásuk szerint ezeknek az iparoknak a vezetőségei nem is sokalják a zenedíjakat. Hogy a bonyolult ügyben tisztán lássunk, felkerestük a Zeneszerzők Szövetkezetében Klimkó igazgatót, aki a következőket mondotta : — Mi a legnagyobb egyetértésben dolgozunk kávésokkal és vendéglősökkel és nem tudok róla, hogy nekik valaha is valami panaszuk lett volna ellenünk. Mi minden évben megállapodunk a kávésokkal, a vendéglősökkel, a mozikkal, cirkuszokkal, sőt még a Kintornások Egyesületével is az évi zenei jogdíjak ügyében. A kávésokkal való megállapodásunk az volt, hogy a múlt évi jogdíjak maradnak az idén is. A kávéházak évenkint tíz pengőtől négyszáz pengőig terjedő jogdíjat fzetnek, kivéve a nagy café restaurant-t, amelynek bárja és nyári helyisége is van, az fizet hétszáz pengőt. Ilyen arányú üzem Berlinben legalább tizenötezer pengőt fizet. A vendéglőknél ugyanez a helyzet, azzal a különbséggel, hogy ott a legmagasabb zenei jogdíjat fizető vendéglő, amelynek szintén két helyisége van, hatszáz pengőt fizet. Előkelőség, forgalom, zeneszolgáltatás tapasztalat tényeinek alapján állapítjuk meg, hogy melyik helyiség mennyit fizessen. Mi igazán kulánsak vagyunk a szórakozó- és étkezőhelyiségekkel szemben, ha valamelyik üzlet menetében előre nem látható rosszabbodás áll be, mi azonnal teljesítjük minden kívánságukat. Ami pedig az általunk megindított pörök számát illeti, arra szabad legyen egy példával szolgálnunk . . . Nemrégen egy ankéton maga a Kúria elnöke, Juhász Andor, jelentette ki, hogy a perek csökkentéséről akkor lehetne szó, ha minden érdekképviselet olyan lenne, mint a mi szövetkezetünk, amely öt év alatt százon alul perelt, holott hányszor perelhetett volna . . . Ezek után talán nem kell védekezünnk ama vád ellen, hogy mi gyorsan perelünk .. . Mennyi légköri nedvességet vesz fel a kávé ? Egy német szakember, Lenrich K-, a német szaklapokban most számol be kísérleteiről, amelyeknek célja az volt, hogy megállapítsa, mennyi nedvességet vesznek fel a kávé és kávépótlék és mekkora ennek a nedvességfelvételnek a gyorsasága. A raktározás e kísérletek alatt lehetőleg oly módon történt, mint ahogy a kiskereskedelemben szokásos. A kísérletek eredménye szerint a kávé és kávészerek mindenkor felveszik a nedvességet a légkörből és pedig hasonló körülmények között (tem- peratura, légköri nedvesség) a kávészerek nagyobb mértékben, mint a valódi kávék. Mindkét fajtát tehát meg kell óvni a légköri nedvességtől. A szerző szerint a pörköltkávénak nedvessége nem haladja meg az 5 százalékot és a kávérészeké a 10 százalékot. Szakszerű raktározásnál ezeket a határértékeket rendszerint nem érhetik el. Nagyobb nedvességtartalom megrontja a kávészereket, illetve a kávékat. Szerinte a kávéglazúrok nem nyújtanak védelmet a légköri nedvesség felvétele ellen. Közszállítási biztosítékok sürgö's visszaadása. A belügyminiszter körrendeletét adott ki valamennyi vármegye és városi törvényhatóság első tisztviselőjéhez, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy a jövőben a közszállítási biztosítékok és járandóságok gyors kiutalására vonatkozó rendelkezésekhez pontosan alkalmazkodjanak. Öngyilkosságot követett el a kiszontbori korcs- máros. Megírtuk, hogy nemrég kifogták a Marosból Vargha József kiszombori korcsmáros holttestét. A rendőri vizsgálat alkalmával több gyanús kül- sériilés nyomát találták rajta s éppen ezért megindult a nyomozás a haláleset körülményeinek tisztázására. Jelentést tettek az esetről a szegedi ügyészségnek is, ahonnan vizsgálóbizottság ment ki a helyszínre. A törvényszéki orvosok felboncolták a holttestet s megállapították kétségtelenül, hogy a vízbefulladt korcsmáros öngyilkosságot követett el s idegen kéz nem játszott közre halálánál. A borfogyasztási adó eltörlését követelik a szőlősgazdák. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete idei közgyűlésén az egyesület vezetősége Kosinszky Viktor elnökkel az élén teljes számban jelent meg. Kosinszky Viktor elnök beszédében rámutatott arra a kedvezőtlen helyzetre, amelyben a szőlősgazdák vannak. Csak egyetlen vigaszt lát, hogy a szőlősgazdák érdekeiért egyre többen harcolnak. A legnagyobb baj abban rejlik, hogy úgy a bortermelés, mint a borkereskedelem hitelkérdése rendezetlen és hogy az értékesítési piac is teljesen szervezetlen. E bajoknak az eredménye aztán, hogy annak ellenére, hogy a bortermelők termelvényeikért alig kapnak valamit, a vevő mégis horribilis árat kénytelen fizetni a borért. A probléma megoldását nem a kivitel fokozásában, hanem a belföldi fogyasztás megerősítésében látja. Ezután Lukács Ödön miniszteri tanácsos szólalt fel, tolmácsolta a pénzügy- miniszter üdvözletét és hangsúlyozta, hogy a pénzügyminiszter nemcsak állásánál fogva, hanem mint gazda is élénk figyelemmel kíséri a szőlősgazdák mozgalmát és azonosítja magát a szőlősgazdák minden óhajával. A borfogyasztási adó eltörlése érdekében megindított akció elől a pénzügyminiszter nem akar kitérni és minden igyekezetével azon van, hogy ez a kérdés közmegnyugvásra nyerjen megoldást, már a községi háztartások törvényének a közeli tárgyalása alkalmával. A következő felszólaló dr. Erdélyi Aladár országgyűlési képviselő, aki a szőlő- gazdaság jelentőségével foglalkozott. Ezután dr. Reis- mann Zoltán szólalt fel, kifejtette, hogy a szőlősgazdák érdekeivel ellentétben áll, hogy termel- vényeiknek kizárólagos értékesítési jogát egy részvénytársaságnak adták oda monopolisztikus formában. Megállapítja, hogy a borpárlatfőzésre is ráteheti a kezét ez a szeszkartelhez közelálló részvénytársaság. Különben maga az intézmény a gyakorlatban teljesen csődöt mondott. Dr. Baross Endre, az egyesület igazgatója ismertette a magyar szőlő- és borgazdaság helyzetét. Ezután előterjesztette az egyesület határozati javaslatát, melyet a közgyűlés elfogadott. Tiltakoznak a fogyasztási adó fenntartása ellen és annak eltörlését kívánják. Szükségesnek tartják, hogy az úgynevezett étkezési szeszek csakis borpárlatból, illetőleg gyümölcspárlatból készülhessenek. Kívánatosnak tartják, hogy a katonaság, vámőrség és a csendőrség tagjai a külföldi származású kávé helyett bort kapjanak. Kérik a must kivitelének támogatását, a szőlőtermelési kölcsönök megszervezését és a borközraktári szervezet kiépítését. Végül a gytimölcsszeszforgalmi rt. olyan működésének biztosítását kívánják a pénzügyminisztertől, amely a szőlősgazdák érdekeit minden tekintetben kielégíteni képes. Az üzletátruházások és az adótartozások. Ismeretes, hogy az üzletátruházásokról szóló törvény értelmében az új tulajdonos anyagi felelősséggel tartozik jogelődjének minden üzleti tartozásáról. Egy konkrét esetben megjelent az üzlet új tulajdonosánál az adóvégrehajtó és az előző tulajdonos tartozását követelte a jogutódon. Ez megtagadta a fizetést, de az adót mégis behajtották az új tulajdonoson, aki így birtokon kívül tehetett panaszt a közigazgatási bíróságnál. Itt most elintézést nyert az ügy olyképpen, hogy a közigazgatási bíróság Ítélettel kimondotta, hogy üzletátruházás esetén az új tulajdonos a köztartozásokért felelős. Csilláiéi "ásványvíz a leyiobb, rendelje ön is meg, mert üzlet- meneténekcsak előnyére válik. Rendelések leadhatók i Budapesti V., Csáky u. 20. Telefons Aut. 910—01 és Aut. 900—72
