Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)
1930-06-05 / 11. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1030. június 5. A borfogyasztási adó negyven liter ről tizenhét literre csökkentette a belső borfogyasztást. Rendeleti úton szállítható le a borfogyasztási adó. A magyar szőlősgazdák problémája újból behatóan foglalkoztatja az érdekeltségeket és egyre sürgősebben követelik a probléma megoldását. Ha ez a megoldás idejekorán meg nem történik, a magyar szőlő- és borgazdaság teljes összeroppanása elkerülhetetlen, pedig — mint azt az érdekeltségek hangoztatják — szőlőtermelésünk gazdasági és szociális jelensége fölér az egész magyar gyáripar jelentőségével. Egy milliónál többre becsülhető az a lélekszám, amely kenyerét a szőlőgazdaságból nyeri. De a szőlő- gazdaság fontosságát mutatja az is, hogy a kilencszeresen kisebb szőlőterületen fél olyan értéket produkálunk, mint a kilencszerte nagyobb búzaterületen. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete május 25-én tartotta a közgyűlését, amelyen határozati javaslatot nyújtottak be a magyar szőlő- és borgazdaság megmentésének módjairól, előbb pedig a Magyar Szőlőbirtokosok Orsz. Társasköre tartott ankétot az országgyűlés borvidékeket képviselő tagjainak bevonásával a borfogyasztási adó kérdéséről. A szőlőbirtokosok országos társasköre adatokkal alátámasztott előterjesztést dolgozott ki, amelyben utalás történik arra, hogy belső borfogyasztásunkat a legsúlyosabban és a legkárosabban a borfogyasztási adó befolyásolja. Ha a borfogyasztási adó nagyságát összehasonlítjuk Európa többi bortermelő államaiban érvényben levő boradókkal, kétségtelenül megállapítható, hogy Európa egyetlen bortermelő államában sem sújtja olyan magas fogyasztási adó a bort, mint Magyarországon. A borfogyasztási adó következménye az, hogy a belső borfogyasztás nem tud fellendülni. 1920-tól 1923-ig az átlagos fogyasztás négymillió hektoliter volt az országban, tehát a fejkvóta átlag negyven liter volt, a fogyasztási adó behozatala óta a fejenkinti kvóta tizenhét literre csökkent. A borfogyasztási adó ilyen romboló hatását látva, a borgazdaság érdekeltjei már évek óta szorgalmazzák a fogyasztási adónak a leszállítását, sőt annak teljes eltörlését is. A borfogyasztási adók kérdésének rendezését — mint ismeretes — a kormány a községi törvény reformjának kérdésével kapcsolta egybe és ígéret történt arra, hogy a kérdést a községi törvényben rendezik. A vonatkozó törvényjavaslat azonban még most sincs a Ház előtt, sőt az a hír, hogy a belügyminisztérium tervezete csak most jutott a föld- mívelésiigyi minisztérium elé. A borfogyasztási adó leszállítása, vagy eltörlése ügyében azonban a tervezet azt az álláspontot foglalja el, hogy a pénzügyi kormány a borfogyasztási adók leszállításából előálló hiányok pótlására fedezetet nem talál. Ilyenformán a szőlőgazdaságot is az a veszély fenyegeti, hogy a községi törvény meghozatalával a borfogyasztási adó továbbra is megmarad s ebben az esetben a kérdésnek törvényhozási úton való rendezését hosszabb időre elhalasztják. Az előterjesztés kifejti, hogy a magyar borgazdaság ma ugyanolyan válságos helyzetben van, mint aminőben 1924-ben volt az olasz bortermelés. Ott királyi dekrétummal egyik napról a másikra szállították le a borfogyasztási adót. A pénzügyminiszternek az az álláspontja, hogy mivel a borfogyasztási adó bevételét a városoknak és községeknek törvény útján adták meg, tehát csak törvény útján lehet rendezni a borfogyasztási adó kérdését. Ezzel szemben az előterjesztés hivatkozik arra, hogy a borfogyasztási adó magas tételeit nem törvény, hanem az 1926. évi rendelet emelte fel és így rendeleti úton le is lehet szállítani azokat, aminthogy az idevágó törvényes intézkedések egész sora igazolja, hogy a fogyasztási adó mértékét majdnem minden esetben nem törvény, hanem rendelet szabályozta. MAGD1TS REZSŐ vendéglős, Jánosháza. A gárda megvan. Zászlója fennen lobog, ha egyre nő is az elesettek száma. Újak sorakoznak ebbe a legyőzhetetlen hadseregbe, folyik a nagy kiválogatás és aránylag nagyon kevés az a százalék, amely büszkén hivatkozhatik arra, hogy túljutott a küzdelmek korszakán. A révbejutottak, a régiek és az újak, a küzdők és azok, akik diadalt arattak, szép és impozáns táborban egyesülnek a Magyar Vendéglősök, Korcsmá- rosok, Kávésok és Szállodások Albumának a hadseregében. Minő jóleső érzés lesz idők múltával is végiglapozni ezt a pompás, hatalmas díszkönyvet, keresni benne az ismerősöket, kartársakat, — talán SÜMEGI JÓZSEF vendéglős, Szeged. rábukkanni a saját arcképre, amely már annyira más, mint valaha voltunk, fiatalabb, de küzdőbb és tán gondoktól nyomottabb. A szakma és a család leplezhetetlen büszkeséggel őrzi meg az ilyen dokumentumokat az egyén életéből. Hosszú időkig nem lesz hasonló díszmű a magyar könyvpiacon, hiszen időtrabló, hatalmas munka az ilyen album összeállítása és elrendezése a folyton szükségessé váló selejtezések és beillesztések miatt. Senki ne maradjon ki ebből a könyvből, a beillesztés ingyenes. Még ma küldje el arcképét és rövid életrajzi adatait az Album címére, Budapest, IX., Viola ucca 3. f/f ° * C .5, A siller titka. Ne keressük a távolban. Mindenekelőtt, az egészségben rejlik. Önnek testi és lelki erejének teljében kell lennie, ami sok tényező 'JV együttműködéséből- _ ■ ered. A Hág kávét is ilyennek tekintse. A Hág kávé elsőrangú finom babkávé, mentes a koffeintói. Ez okból sohasem íehet káros az egészségre, sőt inkább javára van. A Hág kávé az Ön egészségének megóvója és erőforrása, tehát segítőtársa a sikerben. Kapható jobb élelmiszerüzletekben. Kérjen Hág kávét a szállodákban és kávéházakban is. Hág Kávé megóvja szívét és idegeit! HAS KAf/É HESé»/rs S2Wi j HÁG KÁVÉ R.-T , Buda5 pest. Banolder- J 21 Bon. P KliM jenek nekem a melléE heh 70 f Je véltél ea c!lc1 nében egv próhacsomap IIaM kávét > Név ......... . . ____ . c Utca ......... . . . § Hei\ só a ...................... Mi az eljárás sikertelen szakvizsgák esetében ? Vidéki ipartestületek szakvizsga-bizottsági tagjai gyakran intéznek kérdést, hogy a sikertelen szakvizsgák esetében mi az eljárás, miért is miheztartás céljából az ügyben az előírásokat alábbiakban közöljük: Az 1922. évi XII. t.-c.-ben foglalt új ipartörvény végrehajtása tárgyában kiadott 78.000/1923. K. M. sz. alatt kiadott kereskedelemügyi m. kir. miniszteri rendelet 69. §-a ez ügyben a következő rendelkezéseket tartalmazza : Ha a vizsgáló-bizottság a szakvizsgálat során egyhangúlag vagy szótöbbséggel azt állapítja meg, hogy a vizsgálatra jelentkező nem rendelkezik oly fokú szakképzettséggel, mely iparának önálló gyakorlására képesítené, a vizsgálatról kiállítandó bizonyítványban köteles megszabni azt az időt, amelyen át a vizsgálatra jelentkezőnek a vizsgálat után még szakba- vágó munkát kell végeznie, hogy a kérdéses ipar önálló gyakorlásához szükséges szakképzettséget igazolhassa. A vizsgáló-bizottságnak a szakbavágó gyakorlat tartama megállapításánál figyelemmel kell lennie a vizsgázó korára, a szakvizsgálaton tanúsított ügyességére, rátermettségére és szakmabeli készségére. Az első bekezdés esetében a vizsgáló-bizottság a vizsgázónak a következő szövegű bizonyítványt állítja ki : Bizonyítvány. ............................................született ..........................községben (v árosban.............év......................................hó................nap na pján, az alulírott vizsgáló-bizottság előtt a mai napon a •.............................iparban szerzett szakképzettségéről szakvizsgálatot tett. A bizottság a szakvizsgálat eredménye alapján olyképen határoz, hogy nevezett részére a ..................................ipar önálló gyako rlására szóló iparigazolvány (iparengedély) csak abban az esetben adható ki, ha nevezett megfelelően igazolja, hogy a jelen bizonyítvány kelte után legalább .................................. hónapig szakbavágó munkát végzet. Ke lt ............................................... Aláírások. Amennyiben a vizsgázó a vizsgáló-bizottság által megállapított gyakorlati időt túlhosszúnak találja, a kereskedelmi és iparkamarától újabb megvizsgálását és más vizsgáló-bizottság elé utalását kérheti. A MI ÉRTÉKEINKBŐL.
