Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1929-02-20 / 4. szám
XXXXV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 1020. FEBIUIÁR 20 9 99 ■■ A BUDAPESTI RORCSNÁROSOKIPAITÁRSILATÁIAK HIVATALOS RfiZLÖH (VEXDÉCiLŐ-, SZÁLLÓ-, KÁVÉSIPARI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre 12 pengő (150.000 K) Hirdetési díj sző vegold al ou 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliméterenkint ALAPÍTOTTA : IHÁSZ OTÖBCÍT ———■MS——!———————— ■ Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLA UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 322—81 no HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT O ÓRÁTÓL, DÉLIITÍN 2 ÓRÁIG Nagypipájú, kevésdohányú emberkék láttak neki megint mostanában a vendéglős és korcsmá- ros szakmának a közélet fórumai előtt, a parlamentban, bizottsági üléseken, nagy nyilvánosság előtt. Tudták ezek a jó urak, hogy a fele se igaz azoknak a rágalmaknak, amelyekkel elhalmozták a magyar vendéglősök és korcsmárosok tisztes iparát. De nekik úgysem az igazság volt a fontos ezúttal, hanem az a jó zsíros kis mandátum, amely öt évre kiemelte őket az otthoni becsületes kézimunkájukból és kimentette őket a kenyérgondjukból. Végre is — okoskodtak ezek a vádaskodó jelentéktelenségek — korcsmáros és vendéglős alig van 40—50 a kerületükben, bortermelő azonban több száz vagy több ezer. Csak természetes, hogy azok kedvét kell keresni ilyenkor, akiknek a kezében több szavazat van. Aztán meg a vendéglős, meg a korcsmáros nem politizáló népség, hanem üzletember, meg kell alkudniok az üzleti érdekeikkel majd az elkövetkező választásnál akkor is, ha a fogukat csikorgatják is elkeseredésükben a gubás bölcseségű falusi bölcsekkel szemben! Most láttuk aztán igazán a hiányát annak, hogy a parlamentbe nem tudtunk az elmúlt választások alatt beküldeni senkit a szakmából. Akadt néhány jóakaró hang mellettünk, az igaz, de ezek annyira nem szakértő módon és annyira elmosódó erélytelenséggel szólaltak fel, hogy nem sokra mentünk velők. Már pedig azzal szakmáink tisztában vannak, hogy a közvéleményt nem szabad meghagyni az elhangzott felelőtlen hazugságok hangulatában, tenni keli valamit az ellen, hogy ránk száradjon mindaz a keserű pipamocsok, amivel telefröcskölték a vendéglős és korcsmáros cégeket azok, akik talán félórával a beszédük előtt tették be valahol a kcrcsmaajtót valamelyik pesti mellékutcában maguk után. Bizonyos, hogy a jövő választási kampányban mindent el kell követnünk a parlamentbejutásért. Mindegy, hogy melyik párton, hiszen tudjuk, hogy a politikai színek mennyire nem fontosak, amikor létérdekeket kell megvédeni, csak oda kerüljön valaki közülünk, aki aztán vála- 1 szólni tud adatokkal és tényekkel. Hogy sehol se lehessen falusi bárgyuságok viccversenyét megrendezni a mi szakmáink rovására. Addig is azonban nem hallgathatunk tovább is tétlenül. Egészen biztos, hogy akad egy-két igazságszerető tagja a parlamentnek, aki szakmáink fölkérésére állandóan résen lesz a rendelkezésére bocsátott kiáltó igazságéi adatokkal fölkészülten, hogy beletörjék a bicskája az élcelődő kisüstön főtt bölcseségnek. A mi nagy adófizető hazafias A ,,Vendéglősök Lapja“ 1928. évi november hó 20-i számában az 1924. évi IX. t.-c. 45. §-ának a szövegezését tettem büntetőjogi szempontból rövid kritika tárgyává. Fejtegettem, hogy az italmérőkre olyan fontos és olyan súlyos következményeket jelentő szakasz szövegezése miért okoz mindjobban észrevehető bizonytalanságot. Kimutattam, hogy a 45. §-ba foglalt, a munkaadó, vagy a felügyelettel megbízott egyén büntetőjogi felelősségét maga után vonó két eshetőséget — egyrészt az alkalmazott által elkövetett cselekmény esetében, másrészt a köteles ellenőrzés elmulasztása esetében — a büntetőjogi felelősség kérdésének, a büntetőjogi beszámítás súlyának a mérlegelésénél egyenlő elbírálás alá esőnek megállapítani végtelenül nehéz. Az említett szakasz nem kellően gondos szövegezése a gyakorlatban ugyanis azt eredményezte, hogy a borhamisítás miatt folyamatba tett kihágási eljárásoknál nincs lényeges ellentét a szándék és a gondatlanság között. Ez a tény pedig a magyar büntető- eljárás egyik sarkalatos alapelvével ellentétben van. A földmívelésügyi miniszter a közelmúltban benyújtotta a képviselőház elé a bortörvénynovella törvényjavaslatát. Ha valami véletlen közbe nem jön, e javaslat hamarosan törvényerőre fog emelkedni A törvényjavaslat — nyomatékosan hangsúlyozom, hogy ezidőszerint még nem törvény — a vitatott 45. § szövegezését is meg kívánja a többek között változtatni. szakmáink, amelyek époly jelentős tényezői a magyar életnek és gazdasági világnak, mint bármely más nagy iparág, nem lehetnek az erdők szabad vadjai senkifia kocavadászai előtt! joggal követelhetik meg a védelmet minden fórumon. Bízunk abban, hogy a szakmai érdekeltségek a jövőben minden borászati, italmérési vagy hasonló vita előtt már gondoskodni fognak arról, hogy igazságaikat jól és hatásosan képviseljék mindenütt. A szakmai becsületérzés talán még nagyobb és szentebb dolog, mint az egyéni tisztességérzet, mind a kettőre egyforma éberséggel kell ügyelnünk! R. F. (Kőbánya). A volt szöveget a gyakorlati tapasztalatok nyomán részben bővíti, részben lényegesen módosítja. A szakasznak az új szövegezése a törvényjavaslatban így hangzik : ,,A munkaadó, vagy a felügyelettel megbízott egyén az 1924. évi IX. t.-c. 42—44. §-aiba ütköző cselekményekért büntetőjogi felelősséggel tartozik, ha a cselekményt az ő tudtával alkalmazottja, vagy hozzátartozója követi el, úgyszintén, ha üzemének köteles ellenőrzését szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból elmulasztja." A javaslat törvényerőre emelkedése esetében — aminek már elvi akadálya nincs — el fog oszolni mindaz a bizonytalanság, amely e kérdésben az idők folyamán erőre kapott. Az új törvényszakasz tartalmi bővülése a régi szövegezéssel szemben ott jelentkezik, amidőn a munkaadó felelősségét megállapítja az esetben is, ha a büntetendő cselekményt az italmérő tudtával, az ital mérő hozzátartozója követi el. Ezideig a törvény szövegében csak az alkalmazottról volt szó. Rendelkezik a javaslat arról is, hogy kit kell érteni hozzátartozók alatt. Eleve elejét veszi annak, hogy e téren is bizonytalanság állhasson elő. Utal a magyar büntetőtörvénykönyv 78. §-ára, amely szerint hozzátartozóknak tekintetnek : a fel- és lemenő ágbeli rokonok és sogorok, a testvérek, unokatestvérek és az ezeknél még közelebbi rokonok, az örökbefogadó és tápszülők, az örökbefogadott és tápgyermekek, a házastársak és jegyesek, testvérek házastársai és a házastársnak testvérei. Az italmérők új felelősségéről a borhamisításban. A bortörvénynovella az italmérők javára módosítja a 45. §-t! A „ Vendéglősök Lapja" számára írta: Türei-Osváth István dr„ m. kir. rendőrfogalmazó.
