Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)

1929-02-05 / 3. szám

VEXDEGIÖSOK LAPJA 1929. február 5. Székesfehérváron akkor is fizetni kell vigalmi adót, ha nincs belépődíj. Vigalmi adót akkor is kell fizetni Székesfehérváron, ha nincs belépődíj a tánc- mulatságon. Az idevonatkozó városi szabályrendelet ugyanis megállapítja, hogy csak azok a mulatságok mentesek a vigalmi adó alól, amelyeknek meg­tartásához rendőrhatósági engedély nem szükséges. Ha tehát szükséges az engedély, de belépődíj nincs, akkor terület szerint jár a vigalmi adó, ami Székes- fehérváron 100 négyzetméter területig 10 pengőben van megállapítva. Akik ezt be nem fizetik, az esedékes adó kétszeresével és 50 pengővel büntethető esedékes adó kétszeresével és 50 pengővel büntet­hetők. Nemrég négy vendéglőst büntettek meg ilyesmiért, akik nem tudtak erről a szabályrendeletről. Emelik a zenedíjakat ? A Zeneszerzők Szövetkezete külföldi kötelezettségeire utalva, a jogdíjak jelentős emelését kívánja. Az ipartestület kiküldöttei hasz­talan mutattak arra rá, hogy a szállodás- és vendég­lősipart nemcsak ez az egy teher sújtja és hogy rendszer: minden állami, községi adó fokozása, a szövetkezet nem volt hajlandó eltekinteni az eme­léstől. Fenntartották természetesen a tagok részére az egyéni tárgyalás és megállapodás lehetőségét, hisz a dolog természeténél fogva az Ipartestület nem lehet jogosítva, hogy tagjai nevében egyéni terhes kötele­zettségeket vállaljon. A zenejogdíjak ügyét végleg kellene rendezni, nehogy évről-évre újabb megálla­pítás tárgyát képezze a jogdíj. E téren is be kell következni az állandóságnak. Ismerni akarjuk, mily terhekkel kell az iparnak számolni s ne legyünk ki­téve minden kérdésnél a kellemetlen meglepetésnek : a terhek folytonos emelésének. A vendéglősök a Belváros déli részén a jármű­forgalom megváltoztatását kérik. A Budapesti Ven­déglősök Ipartestiilete és a Vendéglősök Beszerző­csoportja képviseletében Palkovics Ede kormány­főtanácsos, Gundel Károly és Konta Jenő fel­keresték Andréka Károly helyettes főkapitányt, aki­vel közölték, hogy a Belváros déli részén újabban életbeléptetett, a különböző járművek forgalmára vonatkozó rendelkezések sok anomáliát okoznak. Az újonnan kiadott rendelkezések és a forgalom szabályozása címén tett intézkedések súlyos sérelme­ket okoznak a Belváros déli részében az iparnak és kereskedelemnek. Felhívták a főkapitányhelyettes figyelmét arra, hogy a Belváros déli részének fő- forgalma a Központi Vásárcsarnok és a Ferenc József-híd környékén bonyolódik le és amíg a Bel­város északi részében a járműforgalmat az utasokkal való forgalom dominálja, addig a Belváros déli részében a teherforgalom a jelentős. A Belvárosnak e két része tehát külön elbírálás alá vonandó. A helyettes főkapitány válaszában a sérelmek orvoslását megígérte. A vendéglőben alkalmazott szakácsok képesítése. Legutóbb kérdés tárgyává tették, hogy a vendéglő­ben alkalmazott szakácsok kötelesek-e külön képesí­tést szerezni. Ezzel kapcsolatban Budapesten tartott szakértekezlet legutóbb kimondotta, hogy a kérdést egyfelől már az 1922. évi XII. t.-c. szabályozza, más­felől a gyakorlat'is a kérdés irányában alakul. Olyan rendelkezés kiadása tehát, mely a törvény keretein túl menne, nem indokolt. Kívánatosnak tartotta azonban az értekezlet, hogy a szakácstanonc, mint ilyen szerződtessék, mint ilyen tegyen tanonevizsgát Kavsrmes nagyközség házi kezelésében lévő nagyvendéQlöjét 6 evre haszonbérbe adja írásbeli ajánlatok Kevermes község Elöljárósága címére kül­dendők- Tájékozásul az elmúlt 1928. évben a venáéglőnek 51.422 jDengő 21 fillér forgalma volt. T\ vendéglőnek 1 nagy táncterme, 3 étterme és egy nagy ivóterme van. Vendégszoba 4. Külön vendéglős lakás a vendéglő épületében. Ti község elöljárósága fenntartja magának azon jogát, hogy tekintet nélkül az ajánlat­tevőkre, közülök szabadon választhat. Bővebb felvilágosításért a községi elöljárósághoz fordulhatnak­A BUDAPESTI SZÁLLODÁSOK ÉS VENDÉGLŐSÖK IPARTESTÜLETE ÉS A MAGYAR SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK ÉS K0RCSMÁR080K ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE mély fájdalommal tudatja, hogy dlszalelnöke méltóságom PALKOVICS EDE úr ni. ldr. kormányfötanácsos, a Szent Sir- és a Szent G'rgely-rend kitüntetettje, a Vörös Kereszt díszí;rein tulajdonosa, a Szállodai Szakosztály, a Vendéglős-szakiskola felüiryelöbizottságának elnöke, a Magyar Szakácskor díszelnöke és örökös nagymestere, a Magyar Idegenforgalmi Érdekeltségek szövetségének alelnöke stb., stb., folyó évi január hó 27-én váratlanul elhunyt. Iparunk egyik legerősebb oszlopát és legnagyobb díszét siratja benne, aki főképen a magyar konyhának nemesítésével és hatalmas szakácsgenerácionak nevelésével szerzett elévülhetetlen érdemeket. Utolsó percéig iparának és iparostársanak élt, fáradságot, lankadást nem ismerve. A magunk halottjának tekintjük és kihűlt tetemét a kerepesi temető halottasházából január hó 29-én délután fél 4 órakor kísérjük örök nyugovóra a rém. kath. egyház szertartásai szerint a főváros által adott díszsírhelyre. Budapest, 1929. január hó 28-án. Emlékét hűséges kegyelettel őrizzük! ELNÖKSÉG Elegáns étteremnek alkalmas földszinti helyiség e célra berendezett étkező-pincével, sétatérre néző helyen, a főváros főútvonala mentén kiadó! Berendezés alkalmi vétel! Cím megtudható: Haasensteín és Vogler r.-t. hirdetőirodában, Buda- *— ----^ pest, V., Dorottya ucca 11. ^——-—> és annak megfelelően szakácssegédlevelet és munka­könyvét kapjon. Helyénvalónak minősítette az értekezlet azt is, hogy olyan üzemekben, ahol leg­alább két szakács (szakácsnő) dolgozik, a vezető­szakács csak az lehessen, aki az önálló iparűzésnek a törvényben megszabott feltételeivel rendelkezik. * Leghűbb barátom. „Leghűbb barátom" címet adta Csokonai Vitéz Mihály író és hírlapíró, a győri Vendéglős ‘Szakosztály titkára, a február hó folyamán megjelenő „paragrafusok" könyvének. Száz oldalról fenyegető veszedelemmel szemben védelmezi meg naponta a vendéglőst, a korcsmárost, a kávést, az italmérőt a „paragrafusok könyve" — a „leghűbb barátom", amely a szakmát illető összes érvényben levő büntető rendelkezéseket tartalmazza és elhárítja a büntető parancsok és ítéletek özönét. Száz törvénycikk és rendelet, ismertetése. Előfizetési ára 3 pengő 50 fillér, bolti ára 4 pengő 50 fillér lesz. Megrendelhető Csokonai Vitéz Mihály szakosztályi titkárnál : Győr, Király u. 10., II. emelet. Villányon nincs már borkereskedő. A borairól világhírű kis Villány községben, mely Baranya vármegye meg­csonkítása és a dárdai járás elkapcsolása következtében járási székhellyé lépett elő, még ezelőtt másfélévtizeddel virágzó borkereskedelem volt, melyet elsősorban a vil­lányi borok világhírnevének köszönhetett. Vagy 25 önálló borkereskedő cég fáradozott legjobb eredménnyel a kivitel fokozásán és a pécsi nagyobb borkereskedő cégeknek is saját pincéik és ezzel fiókjaik voltak Villá­nyon, ahol a pincék telve voltak a legkitűnőbb fajtájú borokkal. A nagyobb bortermő környékbeli uradalmak is boraikat villányi pincéikben helyezték el és oda jöttek a vásárlók a külföldről is bornézőbe és a megvásárolt borok elszállítására. A pécsi borkereskedelem összerop­panásával befellegzett a szomszédos villányi borkeres­kedelemnek is. Sorjában szűntek meg a jóhírű helyi borkereskedő cégek és már csak a Schaurnbiirg-Lippe hercegi borpincékkel kapcsolatban létesített pezsgőgyár volt hirdetője a villányi egykor virágzó borkereskedelem­nek, amíg csak ezt is föl nem vette a hatalmasabb pécsi Littke-féle pezsgőgyár vezetésével megalakult pécsi érde­keltség. A jóhírű Schuth-féle borkereskedés régi tulaj­donosai elhaltak, a fiú már csak a pezsgőgyárban és ezzel kapcsolatos palackborüzletben talált elhelyezést, de az üzemet fenntartani már nem lehetett, mert az új rész­vénytársasági tulajdonosok arra a meggyőződésre jutottak hogy kivitel hiányában ez az üzem már nem gazdaságos. A villányi bortermelés utolsó maradványa az amerikai szőlővesszőtermelés, melyet annakidején a villányi születésű néhai Teleki Zsigmond volt pécsi bornagykeres­kedő létesített és melyet fiai fejlesztettek. A villányi borkereskedelem, melyet több mint 30 cég folytatott Villányon, ma már csak a múlté és kérdés, lesz-e annak feltámadása ? Erre, sajnos, kevés a reménység. * Tudatjuk t. tagjainkkal, hogy a világhírű Sidol fémtisztítót hamisítják. Az eredeti Sidol zöld mezőn piros korongban levő Sidol feliratú címkével ellátott zárt palackokban kapható. Amit Sidol elnevezés alatt kimérve árúsítanak, hamisítvány. Minden hamisítvány ártalmas, felmarja a kezet és rongálja a tisztítandó tárgyakat. A használatban nem gazda­ságos és ezért sokkal drágább, mint az eredeti Sidol. Ennélfogva saját érdekükben kérjük t. tagtársainkat, hogy házalótól ne vásároljunk, hanem csak keres­kedőtől, ha pedig 5 kg.-os kanna Sidol-ra van szük­ségük és azt esetleg a kereskedőnél nem kapják, úgy azt közvetlenül a gyártól (Telefon : József 316—19) vásárolják, ahonnan a Sidol jutányos árban házhoz szállíttatik. Egy vendéglősné sikere. A Magyar Hét alkalmá­val a kirakatversenyen Szerencsen Karsai Jenőné vendéglős a második díjat nyerte. A vendéglőjéről, pompás főztjéről és borairól eddig is méltán híres vidéki szaktársnő bebizonyította, hogy iparunk díszítő ízlésben és reklámprodukcióban is el tudja érni a többi szakma legelső sorait.

Next

/
Thumbnails
Contents