Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1929-02-05 / 3. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1939. február 5. Alapítva 1820. ZIMMER FERENC HALKERESKEDELMI R.-T. BUDAPEST FŐÜZLET : Központi vásárcsarnok. Tál. : Automata 854—48 1. SZ. FIÓKÜZLET : József tér 13. Tel. : Automata 816—79 2. 8Z. FIÓKÜZLET : Rákóczi út 69. IRODA : Horánszky u. 19. Mindennemű édesvízi és tengeri halak nagy raktára. A balatoni fogas kizárólagos képviselete. 8ÜRQÖNYCÍM : Zimmer halászmester. Vendéglős urak figyelmébe ajánlom 1928. évi 11% Malli- gandos Hektoliterenkint lefejtve a vevő hordójába vasúti állomásra szállítva 45 pengőért Dr. Friss Esnilné, Balatonboglár. IM miül: háló-, ebédlő-, leányszoba-, konyha-, előszoba-, nyári lakás-, penzió- és száliodab erendez és eket előnyös árban részletfizetésre is szállít a HAZAI FATERMELŐ R.-T. bútorüzlete Budapest, V., Nádor ucca 18. szám W endéglői, kávéházi, klubiberendezések BiSliárdok, székek, éttermi és márvány-asztalok Porcellán és hitelesített üvegárúk evőeszközök és china ezüst árúk. Alpakka-javítás és ezüstözós. Billiárdgolyók, sakk, dominó, dákók stb., stb Vétel és eladás I FRIED ZSIGMOND ÉS FIA Budapest, VII., Király ucca 39. szám. KöUwéffvettfs és Árjegyzék díjtalan ! gél, hogy másnap déli 12 óráig a meghosszabbítást az elsőfokú rendőrhatósághoz bejelentsék. Ez a gyakorlat sok vidéken a békeidőben szokásos volt és be is vált. A legtöbb összejövetel váratlanul kerül elő és már nincs idő, sem lehetőség előzetes bejelentés, hosszabbításkérés megtételére s az elszaladt alkalmakat visszahozni nem lehet. És miért kelljen kihágni különben, ha sem közérdek, sem magánérdek nincs veszélyeztetve ? Az 1925/225.724. sz. B. M. rendelet a vidéki kávéházak záróráját három órában állapította meg. A korlátozó zárórát a vidéki kávéházakra is indokolt volna felfüggeszteni, miként a fővárosban. A vidéki közönség a fővárosinál sokkal jobban ismert, ott kétes elemek kevésbbé fordulnak meg és a kávéházak nyitvatartása a vidéken megforduló utasok érdekében is külön kívánatos. A zárórára vonatkozó rendelkezések már lassú haladást jelentenek a régi állapotokhoz képest, de fölösleges aggodalom és óvatosság mutatkozik abban a tekintetben, hogy vidéken a kávéházak zárórája rövidebb időhöz van kötve s azt mutatja az is, hogy a vidéki vendéglői zárórák korlátozása is meg van engedve. Az eddigi tapasztalatok nem adnak okot óvatosságra s éppen azért ezeknek a könnyítéseknek a megengedése semmi nehézségbe nem ütközik rendészeti szempontból sem. Ha hozzáadjuk, hogy bármely e téren felmerülő kisebb-nagyobb jelentőségű büntető szabályokba ütköző cselekmény vagy magatartás az egyéni mulasztás'következménye, külön bűnbakokat keresni itt feleslegessé válik. Nagy magyar betegség volt a káromkodás. Az erkölcsvédelmi rendelet kiadása után már elritkult az utcákon a durva szó s megjámborultak az aszfaltok hős lovagjai. A legtöbb ivó jóhiszemű és jó lelkiismeretű ember. A rossz lelkiismeretű ember tartózkodik az italtól, kedélyességtől, ami veszedelmesen megoldja a nyelvet. A féktelen szórakozás akkor szűnik majd meg, ha a botrányos ittasságot súlyosabban büntetik, a mai pár pengős büntetéstől nem tart senki. Ezért vitatják, hogy vétséggé kell minősíteni az ittasságot, ha botrányos és nem enyhítő, hanem súlyosbító beszámítás alá essék ez az állapot. Ittas emberre nincs szüksége se a vendéglősnek, se kávéházasnak, mert ez legtöbbször nem fizet, kötekedő s rontja az üzlet renoméját. Szomorú volna örökre leszögezni, hogy az emberek rossz cselekedete csak az alkalmak adásától függ. így erkölcsileg és gyakorlatilag is igazuk van a zárórák békeszerű engedélyezését követelő szakmai memorandumoknak. K. Á. floKain-vádaK éttermek és KávéHázaK ellen. A szakma védekezése és tennivalói. A „Vendéglősök Lapja" számára írta: vitéz Csató Béla dr. rendőrkapitány. Az elmúlt napokban szomorú aktualitást adott ennek a szónak: „kokain“, egy váratlan tragédia, amelynek a világháború egyik hős vezérének le- származója, egy fiatal báró esett áldozatául. A hírlapok részletesen foglalkoztak e Kraft-Ebing-i eset rejtelmeivel s nem célom, hogy itt szexul-pathológiai vonatkozásaival foglalkozzak. Sajnos azonban, hogy e lap által képviselt szakmák is szerepet játszottak a hírlapi tudósításokban. Arról is szó volt ugyanis, hogy egyes kávéházakban titokban kokaint árúsíta- nak s az áldozat is innen szerezte be a káros szert. Alkalmat ad ez arra, hogy e lap olvasóinak szempontjából foglalkozzam a kérdéssel. Köztudomású dolog, hogy a kokain és más bódítószerek illegális forgalma tiltott és büntetendő dolog. A közönség azonban nincs teljes mértékben tisztában azzal, hogy e tilalom mire terjed ki ? Hasznos célt vélek tehát szolgálni, ha szakszerűen foglalkozom a kérdéssel. A kábító-, bódítószereket valószínűleg már ősidők óta használja az emberiség. Nyomára bukkanunk ennek az ős Egyptom, Perzsia és Kína történetében. Azóta is él, sőt visszaél velük az emberiség. Újabban azonban szokatlan erővel terjed ez a káros szenvedély. Okai ennek a világháborút követő anyagi és erkölcsi bajok. A sok csapástól, a vér és szenvedések látványaitól felizgatott, beteg idegek mohón keresik az enyhülést, a jótékony feledést és mámort. Sajnos, a sok csapástól és az átkos sorstól sújtott hazánkat sem kíméli meg ez a kóros állapot. A kábító- és bódítószerek (morfium, ópium, kokain) használata ijesztően terjed s a nemzetpusztító egyéb bajok : a tüdőbaj, nemi betegségek és egykerendszer mellett, mint új szociális baj ütötte fel a fejét. így minden erőnkkel védekeznünk kell a testet és jellemet tönkretevő új rém ellen. A ’édekezés két irányú : nemzetközi és nemzeti. A n zetközi védekezés elveit az 1912. évben Hágában átött, ú. n. ópiumegyezmény fektette le, ami et a trianoni békeszerződés értelmében a magyar állam az 1923. évi XXI. törvénycikkben becikkelyezett. Tudott dolog, hogy a kábító- és bódítószerek nagy része, főként pedig nyersanyaga behozatali cikk s így a védekezés módjait csak egységes nemzetközi szabályozással és eljárással lehet sikeresen szolgálni. A védekező szerek alapanyagát legnagyobb részben az ópium szolgáltatja. Az ópiumot adó, ú. n. altatómák- (papaver somniferum) fajtát a távol Keleten termelik. Az ópiumot úgy kapják, hogy még a lábán álló éretlen mákfejbe vágásokat tesznek, amelyből tejszerű nedv szivárog elő, amely a mák fején nyúlós masszává szikkad, amelyet aztán lekaparnak és masszává gyúrnak. Ez az alapanyaga a legtöbb kábítószernek. A másik elterjedt szert, a kokaint pedig Peruban és Bolíviában termő „coca“ nevű cserjéből nyerik, bár előállítható mesterséges (szintetikus) úton is. Az ópiumegyezmény lényege az, hogy a szerződő hatalmak a kikészített ópium be- és kivitelét megtiltják, a nyers ópium forgalmát pedig korlátozzák, legalizálják és hatályos ellenőrzésnek vetik alá. Tehát főkép a csempészet megakadályozására irányul. Külföldön, különösen Keleten a tengeri kikötők főfészkei a csempészetnek s a hajók személyzetén kívül éppen az olyan üzletek, amelyeket európai értelemben italmérő üzleteknek nevezünk, foglalkoznak azzal. (Ismertek a keleti lí. n. ópiumbarlangok stb.) Lássuk most már a belföldi védekezés módjait. Erre nézve irányadó a m. kir. minisztérium 7430— 1924. M. E. számú rendelete, amely az ópiumegyezményt becikkelyező törvény végrehajtására A jelenkor igényeinek megfelelő előkelő étterem elképzelhetetlen Köiting-féle egyszinti központi fűtés nélkül melegvízkészítéssel és kalorifer fűtés- és szellőztetéssel kombinálva a különtermek részére. Az egyszinti fűtés üzemköltsége oly csekély, hogy a legrövidebb idő alatt amortizálja a befektetési költségeket. Kezelését a segédszemélyzet könnyen elláthatja. Körting B. és E. Részvénytársaság Gépgyár, Budapest, lllll., Kisfaludy u. II.
