Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1929-12-20 / 24. szám
1029. december 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 7 Aki kisüstön főtt pálinkát vesz, attól elveszik az italmérési engedélyt! Mióta a kisgazdák politikai súlyra tettek szert, örökösen baj van a — kisiisttel. Az év elején a pénzügyminisztérium kiadta a 2700—1929. P. M. számú rendeletét afgyümölcspálinka forgalombahozatalá- ról. E rendelet kiadása óta többféle kívánságot juttattak az érdekeltek kifejezésre és így a pénzügyminisztérium a most kiadott 135.000—1929. számú rendeletével az előbbi rendeletet módosította. Ez a rendelet fontos a szeszfőzdékre, de igen fontos intézkedéseket tartalmaz a vendéglősök és korcsmáro- sokra nézve. A rendeletnek azon része, amely főleg szakmánkra vonatkozik, vastag betűkkel van szedve. A 135.000—1929. számú pénzügyminiszteri rendeletet kivonatosan alább közöljük: A termelési adó alá eső szeszfőzdékben előállított szesz (gyümölcspálinka) forgalombahozatala tárgyában kiadott 2700—1929. számú rendeletnek az volt a főcélja, hogy a szeszfőzdék a gyümölcs- termelőknek a szeszfőzési anyagokért árakat fizethessenek. A szóban levő rendelkezés tehát nem adóügyi, hanem | közgazdasági szempontokból, a termelők érdekében megfelelő gyümölcspálinkaárak biztosítása céljából történt. Az idézett rendelet 2. §-ában a központi szervezethez való beszállítás alól mentesítette a vállalkozó házi használatára és I LUKÁCS JENŐ 1 villanyerőre berendezett gesztenyepiré üzemében minden időben (reggel 8-tól este 11-ig) állandóan friss gesztenyepiré a legjulányosabb napi árban kapható Teleíonrendehst perce alatt szá titok! Rendelések felvétele: Telefon: 865—46 Főüzlet és üzem: IX., Ráday ucca 25. Fióküzlet: VII., Rákóczi ót 55. Telefon: 456-62 az alkalmazottak természetbeni járandóságára szükséges mennyiséget. Az ellenőrzés egyszerűsítése céljából azonban azt a mennyiséget, amely erre a célra szükséges, átlagosan 5 hektoliterben állapította meg. A rendelet életbelépése óta kiderült, hogy ez a rendelkezés módot ad arra, hogy a termelők a rendelet intézkedéseit meghiúsítsák és végeredményben az összes termelésnek csak elenyészően csekély részét szolgáltassák be a központi szervezetnek. Ez eljárásnak végeredményben az lenne a következése, hogy a nevezett részvénytársaság az adminisztrációs költségekre megfelelő fedezettel nem.Irendelkezne, az ezidőszerint érvényben levő gyümölcspálinkaárakat nem tudná tartani, sőt esetleg működését kénytelen volna beszüntetni. Az említett 2700—1929. számú rendeletben kitűzött cél^biztosítására céljából tehát annak 1. §-ában idézett törvényes rendelkezések alapján a szóban levő 2700—1929. számú rendeletemet a következő- képen módosítom, illetve egészítem ki : I. Az idézett 2700—1929. sz. rendelet 2. §-a helyett a’ következő új szakasz veendő fel: 2. §. Nem tartozik az Országos Gyümölcsszeszforgalmi Részvénytársaság hatáskörébe a következő szesz (gyümölcspálinka) mennyiségek forgalombahozatala : a) a bérfőzéssel foglalkozó központi szeszfőzdék által bérfőzésben előállított és a termelőknek kiszolgáltatott az a szesz (gyümölcspálinka), amely az illető termelők és a házastársuk által való fogyasztás. valamint a cselédeiknek és munkatársaiknak természetbeni járandóság címen való kiszolgáltatás céljaira fordíttatik. Azonban az egy-egy termelőnek termelési időszakonkint az említett célokra kiszolgáltatott szesz (gyümölcspálinka) 5 (öt) absolut hektolitert meg nem haladhat. Ehhez képest a szóbanlevő szesz (gyümölcspálinka) termelési időszakonkint 5 hektolitert meghaladó mennyiségnek, valamint az 5 hektolitert el nem érő mennyiség azon részének, amely forgalombahozatalra már a nevezett részvénytársaság hatáskörébe tartozik ; b) a községi (városi), egyesületi és egyéni szeszfőzdékben az egyes termelőktől a szeszfőzde használat díja gyanánt szedett ú. n. vámpálinkának termelési időszakonkint 5 (öt) hektoliter szeszt meg nem haladó az a része, amely az illető szeszfőzdék üzletvezetői és egyéb alkalmazottai, valamint a házastársak által való fogyasztás, esetleg a cselédeiknek és munkásaiknak természetbeni járandóság címén való kiszolgáltatás céljaira fordíttatik, úgyszintén a megjelölt szeszfőzdékben előállított és a termelőknek kiszolgáltatott az a szesz (gyümölcs- pálinka), amely az illető termelők s munkásaiknak természetbeni járandóság címén való kiszolgáltatás céljaira fordíttatik, azonban az egy-egy termelőnek termelési időszakonkint kiszolgáltatott szesz (gyümölcspálinka) 5 (öt) abszolút hektolitert meg nem haladhat. Ehhez képest a szóbanlévő szesz (gyümölcspálinka) termelési időszakonkint 5 hektolitert meghaladó mennyiségének, valamint az 5 hektolitert el nem érő mennyiség azon részének, mely forgalombahozatalra (eladásra) fordíttatik, forgalombahozatala már a nevezett részvénytársaság hatáskörébe tartozik ; c) kizárólag saját termésű szőlőtörköly, borseprő, szilva és egyéb gyümölcs feldolgozására engedélyezett ú. n. nagy egyéni szeszfőzdékben előállított szesznek (gyümölcspálinkának) termelési időszakonkint 5 (öt) hektoliter abszolút szeszt meg nem haladó az a mennyisége, amely az illető termelők és háztartásuk által való fogyasztás, valamint a cselédeiknek és munkásaiknak természetbeni járandóság címén való kiszolgáltatás céljaira fordíttatik. A termelési időszakonkint 5 hektoliter abszolút szeszt meghaladó résznek, valamint az 5 hektolitert el nem érő mennyiség azon részének, amely forgalombahozatalra (eladásra) fordíttatik ; forgalombahoza- tal már a nevezett részvénytársaság hatáskörébe tartozik; d) a kizárólag bor, valamint a szőlőtörköly, borseprő és szilva kivételével egyéb gyümölcsneműek, pl. boróka feldolgozására engedélyezett szeszfőzdékben előállított szesz (gyümölcspálinka) azon mennyisége, amelyet az illető szeszfőzdék vállalkozói előzetesen a pénzügyminisztériumhoz benyújtandó bejelentés mellett és ennek alapján megállapítandó külön feltételek mellett a saját konyakgyári, likőrgyári üzemükben igazoltan tényleg felhasználtak ; e) ha a fenti a)—c) pontokban foglalt termelők a pénzügyminisztériumhoz benyújtandó kérvényeikben hiteles adatokkal igazolják, hogy az általuk és háztartásuk által való fogyasztás, valamint a cselédeiknek és munkásaiknak természetbeni járandóság címén való kiszolgáltatás céljaira termelési időszakonkint 5 hektoliter abszolút szeszt meghaladó szeszmennyiségre van szükségük, akkor esetenkint meg fogom engedni, hogy az illető termelők a megjelölt célokra igazoltan szükséges saját termésű szesz (gyümölcspálinka) mennyiségekkel szabadon rendelkezhessenek. A fenti a)—e) pontokban megjelölt azon szesznek (gyümölcspálinkának), amely az illető termelők, szeszfőzdevállalkozók, szeszfőzdéi üzletvezetők és a háztartásuk által való fogyasztás, valamint a cselédeiknek és munkásaiknak természetbeni járandóság címén való kiszolgáltatása céljaira fordíttatik, továbbá a szeszfőzdevállalkozók által ad) pont szerint megállapítandó külön feltételek mellett saját konyakgyári, likőrgyári üzemükben igazoltan tényleg felhasználtatok, forgalombahozatala nem tartozván az Országos Gyümölcsszeszforgalmi Részvénytársaság hatáskörébe, azokkal az illető szesze főzelék vállalkozói, illetve a szeszfőzdéket igénybevevő termelők a fentiek szerint házi szükségletre visszatartható gyümölcspálinkából termelési idő- szakonkint legfeljebb 15 abszolút litert italmérési engedéllyel nem bíró félnek közvetlenül el is adhatnak, továbbá, hogy a termelők közötti kisebbmérvű (l—2 abszolút literig terjedő) ajándékozások nem esnek a forgalombahozatal, illetve az elárusítás fogalma alá. Ellenben a szóbanlevő a)—cl) pontokban megjelölt szesz (gyümölcspálinka) azon többi részének, amely forgalombahozatalra (eladásra) for- díttatik, még ha az a)—c) pontokkal kapcsolatban az 5 kektoliter abszolút szeszt nem éri el, forgalomba- hozataia a nevezett részvénytársaság hatáskörébe tartozik. Ennélfogva a 2700—1929. számú rendelet 1. §-ában foglaltakhoz képest az ott megjelölt szeszfőzdékben előállított szesznek (gyümölcspálinkának) forgalombahozatala a jelen 2. §-ban megjelölt és kizárólag házi fogyasztás, illetve az ezzel kapcsolatos termelési időszakonkint legfeljebb 15 abszolút literig terjedő eladások és ajándékozások, továbbá a d) ponttal kapcsolatban saját konyakgyári, likőrgyári üzemben való felhasználás céljaira fordítható mennyiségek kivételével kizárólag a nevezett részvénytársaság hátáskörébe tartozik. Az Országos Gyümölcsszeszforgalmi Részvénytársaság kikerülésével a Tszóbanlevő szeszt (gyümölcspálinkát) forgalomba hozni nem szabad és aki a szóbanlévö szeszt (gyümölcspálinkát) a nevezett részvénytársaság kikerülésével forgalomba hozza, eladja vagy megveszi a 2700—1929. számú rendelet 7. §-a értelmében 10—100 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő súlyosabb elbírálás alá eső jövedéki kihágást követ el. Ezenkívül az idézett 7. § értelmében, ha a szóbanlevő' jövedéki kihágást szeszfőzde felállítására engedéllyel bíró fél követi el, súlyosbító körülmények fennforgása esetében a szeszfőzde felállítására szóló engedély is visszavonható. Ha pedig a szóban levő jövedéki kihágást italmérési engedéllyel bíró fél követi el oly módon, hogy a kérdéses szeszt (gyümölcspálinkát) megveszi, vagy esetleg tovább eladja, az illető italmérési engedéllyel bíró fél engedélye az 1921. évi IV. törvénycikk 17. § pontja, illetve a 3. § harmadik bekezdésének 1. pontja értelmében elvonandó lesz. II. Az idézett 2700—1929. számú rendelethez új szakasz gyanánt felveendő a következők: 8. §. A termelési adó alá eső szeszfőzdékben gyakorolható szeszfőzés tárgyában 1924. évi 159.600, számú körrendeletéin (Pénzügyi Közlöny, 35. szám) 8. §-ában, továbbá ennek módosításaként kiadott 1925. évi 125.173. számú Írott körrendeletemben foglaltakkal kapcsolatban elrendelem, hogy a sajáttermésű szeszfőzési nyers anyagának kifőzésére igényjogosultsággal bíró termelő a sajáttermésű szeszfőzési anyagát (szőlőtörköly, borseprő, szilva), ha azt ő maga kifőzi, vagy az illetékes központi szeszfőzdének átadni nem akarja, egy másik ugyanazon községbeli igényjogosultsággal bíró termelési adó alá eső szeszfőzdevállalkozónak az említett 8. §-ban foglalt feltételekjűnelletEeladhassa. A Vevő az így vásárolt szeszfőzési anyagot valamely termelési adó alá eső községi, egyesületi vagy egyéni szeszfőzdében szeszfőzésre felhasználhatja. Egy-egy termelő, illetve engedéllyel bíró termelési adó alá eső szeszfőzdevállalkozó termelési időszakonkint legfeljebb 100 q szeszfőzési anyagot vásárolhat szeszfőzési célra más termelőtől. Árvoróchril székö|C asztalok, kerti székek, fapadok, borpultok, HIVulCuuUl söraparátok és egyéb vendéglői felszerelések nagyon olcsón. Rosenfeld, Budapest, Vili., Népszínház ucoa 31. Udvarban. ZIMMER FERENC HALKERESKEDELMI R. T., BUDAPEST HORÁNSZKY UCCA 19. TELEFON: J. 335-39 Föüzlet: Központi vásárcsarnok. Telefon : Aut. 854—48 I. sz. fiók: V., Gróf Tisza István u. 10. Tel.: Aut. 816—79 II. sz. fiók: Vili., Rákóczi út 90. Telefon: J. 304—84 Mindennemű édesvízi és tengeri halak nagy raktára. A Balatoni Halászati R.-T. képviselője. Sürgönyeim: ZIMMERHAL
