Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1929-12-20 / 24. szám
1930. december 30. VENDÉGLŐSÖK LAPJA. 3 Az italmérési helyiségek egészségügyi rendszabályai. A „Vendéglősök Lapja" számára írta: dr. Türei-Osváth István m. kir. rendőrfogalmazó. Az italmérési helyiségek egészségügyi rendszabályainak második csoportja — amint első közleményemben említettem — azoknak a kötelezettségeknek az összessége, ami az italmérökkel szemben a helyiségek felszerelésének a tisztántartásával kapcsolatosan fennáll. E kötelezettségek, szintén elsőrendű közérdeket szolgáló preventív követelmények. Ezeknek a szabályoknak a kötelező elrendelésével ugyancsak azt a célt akarta biztosítani az illetékes kormányhatóság, hogy az italmérő helyiségeket látogató közönség egészsége a lehetőség szerint megóvható legyen. A cél az, hogy az italmérésekben, azok üzletvitelében akár a felszerelési tárgyaknál, akár a kiszolgáltatásra kerülő ital- és ételneműeknél, azok kezelésénél, illetve elkészítésénél felhasznált eszközök és anyagok ne jelenthessenek soha az emberi egészségre ártalmas következményeket. Ezeknél a rendszabályoknál a könnyebb áttekinthetőség kedvéért célszerű csoportosításokat végezhetünk. Az első csoportba sorozhatjuk az italmérési helyiségek felszerelési tárgyainak a tisztántartását. A felszerelési tárgyak egy része az italmérés söntésé- ben, ivószobáiban, a vendéglő éttermében nyer elhelyezést. Az 1922. évi 502. számú népjóléti miniszteri rendelet — lásd a Belügyi Közlöny 1922. évfolyam 507. oldalán — 4. §-ának 3. pontja értelmében az italmérés céljára szolgáló helyiségben az ivásra használt edények tisztántartására csapból folyó és közvetlen lefolyással ellátott vízszolgáltató berendezésnek kell lennie. Poharak, valamint más edények öblögetésére szolgáló víztartányok használata tilos. Nem vitás az, hogy a mindenki számára nyitva álló italmérésekben nemcsak pusztán az egészséges emberek fordulnak meg. Az egészségesek közül is nagyon sok nem a legtisztább állapotban. A poharak révén az egymás után ivás sok veszélyt rejt magában, még a fent előírt, szabályszerű öblítés eszközlésével is. Amikor azt akarjuk elérni, hogy az öblítővíz egyszeri használat után erre a célra ismételten felhasználható ne lehessen. Sokszorozottan fokozott természetesen a veszély, ha ezt az öblítést egy közös, naponta egy-kétszer felfrissített vizet tartalmazó dézsában, vagy másféle edényben eszközöljük. Mert ebbe az edénybe belekerül a belemosott poharakról a kórokozó mikroorganizmusok, bacillusok végtelen, kimondhatatlan tömege. Az említett rendelet 4. §-ának 4. pontja szerint minden italmérés céljára szolgáló helyiségben a Szállodáknak, vendéglőknek, éttermeknek, kávéházaknak stb. nagyfogyasztó vevőknek kedvezményes árajánlat. *—-» Kérje képviselőnk látogatását. 111. helyiség nagyságához képest, kellő számú vízzel telt köpőcsészét kell alkalmazni, ezeket tartalmuk kiürítése mellett naponta ki kell mosni és tiszta vízzel ellátni. Ennek a rendelkezésnek a hátterébe ugyancsak a fertőző betegségek elleni hathatós védekezés áll. E betegségek közül is különösen a mind nagyobb mértékben elharapódzó magyar betegség, a tüdővész elleni harc. Statisztikai adatok és kutatások igazolják, hogy különösen az Alföldön a tüdőbaj egyre fokozódó iramban pusztítja a magyar erőt, a magyar gazdasági élet értékes és szükséges munkáskezeit. A tüdővész terjedésének — a baj fertőző állapotában — talán legalkalmasabb és legkézenfekvőbb segítőeszköze az állandó köpködés. Szerteszét mindenfelé, ahová éppen jut. A tüdővész haláltjelentő bacillusai a köpettél a padlóra, a földre jutva, nem pusztulnak el, hanem a köpet felszáradása után a porral együtt a levegőben lebegnek és folytatják veszélyeztető, átkos munkásságukat. Azért vendégeinket a lehetőség szerint szoktassuk rá, állandóan figyelmeztessük a köpőcsészék használatára. A csészéket viszont tartsuk állandóan tisztán. Nem azért vannak azok, hogy belőlük a víz lassan, heteken át elpárologjon és hogy rajtuk a szenny feketén lerakódjék. Az említett rendelet 5. §-a szerint tilos az emberi egészségre ártalmas anyagokból készült edényeket italok készítésére és tartására használni, ezeket az edényeket tisztátalanul kezelni. A közegészségügyi hatóságok kiküldött orvosának joga van bármikor — de évente legalább egy ízben kötelessége is — az italmérési helyiségekben tartott, használatban levő, az italok és ételneműek tartására és készítésére rendelt edényeket és tartályokat gondosan megvizsgálni. Ha ilyen ellenőrzés alkalmával az egészségre ártalmas anyagokból készült, vagy anyagukra nézve gyanúsaknak tetsző — réz, cin, vagy más érc- edény stb. — vagy tisztátalanul kezelt edényeket talál a vizsgálat, azokat a vizsgáló közeg köteles azonnal zár alá venni. Lepecsételni és a használat alól az illetékes hatóság rendelkezéséig kivonni. Ha ilyen vizsgálatoknál a tisztiorvos nem volna jelen, Villanyzongorák Zeneautomaták Önműködő hangszerek. Rádió erősítők LEONAGTOim ViLASZTfiUBAK KEDVEZŐ RÉSZLETFELTÉTELEK Pénzbedobóssal fizetheti a részletet Bérlet. Szakszerű javítás és haagolós Sternberg Királyi Udvari SzállítőK Hangszergyára Budapest, VII., Rákóczi út 60. Saját palota a fenti esetek bármelyikének gyanúja esetén e körülményről őt a szakértői vizsgálat haladéktalan megejtése végett azonnal értesíteni kell. A lefoglalt edények sorsáról azután az ítélkező hatóság — főszolgabíró, polgármesteri hivatal büntető bírája, Budapesten a kerületi elöljáróság — az ítéletében rendelkezik. Azokat vagy visszaadja a tulajdonosának, vagy pedig elkobozza. Az italmérési helyiségek felszerelésére vonatkozó egészségügyi rendszabályok második csoportja a nyilvános fogyasztásra bocsátott étel- ésitalneműek tartása, kezelése, készítése körüli fokozott tisztántartással kapcsolatos. Az említett rendelet 5. §-a szerint — ez a rendelkezés érintkezik a bortörvény vonatkozó részével — tilos tisztátalanul kezelt, megromlott, vagy az egészségre és életre közvetlen használat által veszélyessé válható, továbbá undort keltő italneműeket — ideértve a bort is — tartani és elárusítani. A már említett ellenőrző szemle során az egészségre ártalmas italokat, vagy az erre gyanús italokat azonnal le kell foglalni, lepecsételni és hatósági őrizetükről gondoskodni. A kbtk. 107. §-a szerint kihágás miatt 8 napig terjedhető elzárásbüntetéssel kell büntetni azt az egyént, aki az ételek főzésére, tartására és az azokkal való bánásmódra vonatkozó szabályokat megszegi. Ha a kihágás tárgya valamilyen romlott étel vagy ital, ezt a körülményt — a lehetőség szerint minden késedelem nélkül — szakértői vizsgálattal (orvos, esetleg vegyész) kell megállapítani. Ha az ítélkező hatóság a döntésében a szakértői vélemény alapján kimondja, hogy valamely eledel, vagy ital káros az emberi egészségre, egyben köteles rendelkezni a megsemmisítés, élvezhetetlenné tétel kérdésében is. A szakértőknek minden egyes esetben javaslatot kell tenni a lefoglalt és egészségre ártalmasnak minősített anyagok mikénti hasznavehetetlenné tételének a módjára nézve is. ricfid&ire a legideálisabb minden élelmiszer frissentartására Automatikus hűtőkészülék Kedvező fizetési feltételek. (0 ű *4 <03 V N m X ” V a e-4) ■- a E:© *d .3 J3 ® O « E >n a c r N ■; <o * a 3 e m > ASM ARTHUR és TAR§AI, Budapest IV., KOSSUTH LAJOS UCCA 8. TELEFONI "AUTOMATA 898-86 TELEFON i "AUTOMATA 898-86
