Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1929-11-05 / 21. szám
1920. november 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA O V-4WÍK* U{0^ BUDAPEST FÜZÉR UCCA 35 ♦ MÁRIA VALÉRIA UiO. 3ÖZSEF 338-38 automata 820-A1. MEIDINGER REDIV1VUS ♦ ÉS e ♦ HELIOS ♦ > FOLYTON É6Ö KÁLYHÁK LÉGFÜTÉSI BERENDEZÉSEK ca jo ca CÄ— CD •CD O e*s ig e/3 -€33 Borárak. A magyar piacon a termelők tartózkodása áremelkedést idézett elő, amit a fácánkerti uradalom 1200 hektoliternek 36 fillérért történt eladása is bizonyít. A gyengébb parasztmustok, illetve borok vétele azonban még ma is alacsonyabb árak mellett történik, aminek oka az, hogy ezeknek piacképessététele nagy költséget okoz a kereskedőknek. Jászberényben a kiváló kadarkákat (14y2 fok szesztartalom) is 20 filléres árban sikerült megvásárolni nagyobb mennyiségben, míg a Kelebia, Jánoshalma környékén mindössze 15 fillért fizettek a borszőlőért, sőt a múlt héten 7—10 fillérért is vásároltak. A nagykereskedelem erős külföldi érdeklődésről ad jelentést, bár 1—2 bécsi kereskedő a magasabb árak hallatára visszautazott, mindennek dacára állandóan tartózkodnak az országban és vételeket eszközölnek. A nagyobb uradalmak még az Alföldön is szüretelnek és árúikat beraktározzák. Szentmártonkátán az uradalmi szőlők mennyiségbeli csalódással szüretelnek. A minőség 18—22% kloster- neuburgi szerint. Dacára az élénkebb érdeklődésnek, az uradalmak nem adnak el. Dömsödön eladatott 58 hl. 10—12 fokos óbor 25—36 fillérért. Csengődön eladatott 70 hl. 18%-os must D25 filléres alapon és 250 hl. 18%-os must, borban átvéve 30 fillérért. Debrecenben a szüret a reméltnél is sokkal rosszabbul végződött. A mennyiség igen gyenge, a minőség jó. Mustárakról mit sem lehet hallani, sok csemegeszőlő érkezik Gyöngyös és Eger vidékéről. A borszőlőt 40—45 fillérrel fizetik, a csemegét 60—70, sőt 80 fillérrel is. Gyöngyösön közepes kereslet és kínálat mellett eladatott 50 hl. 11 fokos ófehér 34 fillérért, 100 hl. 12 fokos, új fehér 30 fillérért, 30 hektoliter 11 fokos, új vörös 27 fillérért, 40 hl. 11 fokos, új fehér 28 fillérért-és 30 hl. 12 fokos ó-rizling 45 fillérért. Szekszárdon a vörösborok elkészültek; sötétek, finom zamatúak, 11—13 fokosak. De sajnos, kevés van belőlük. Vételi megbízások 1-8—2 filléres alapon történnek, de a termelők ilyen árban nem adják. Pálinkaárak. Törköly pálinka továbbra is kereslet tárgyát képezi, azonban prompt szállításra új árú még a piacon nem jelentkezett. Szilvapálinka. A termelést mind nagyobb mértékben veszik fel a főzdék, de amint előző jelentéseinkben is megírtuk, a múlt évben kitermelt mennyiségnél az idei termelés az őszi szilvában és nyári szilvában jelentékenyen kisebb. Egyes nagyobb főzdék- től különösen, ahol őszi szilvapálinkát termelnek, nyersanyag hiányában az üzemet befejezik. Borpárlat. A borárak némi emelkedése folytán a 430—440 P-s árak változatlanok. f 0- és újborkészletUnket 2 millió hektoliterre becsülik. Hiába ígérkezik kiváló minőségűnek az idei bor, mégis elég alacsony árak vannak érvényben a piacon. A termelő alig kap többet a boráért, mint amennyit az állam a borfogyasztási adó fejében beszed. A szőlőtermelés problémáival és a szőlőgazdaság súlyos helyzetével most foglalkozott a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének igazgatóválasztmánya Baross Endre dr. igazgató beszáinoló: jávabn vázolta a helyzetet és rámutatott arra, hogy a borárak nagyon kedvezőtlenek, a szőlőgazdálkodás szempontjából. Az igazgatóválasztmány megelégedéssel vette tudomásul a pénzügyminiszternek azt az intézkedését, amely a fagykárt szenvedett szőlősgazdák adóelengedésére vonatkozik és elhatározta, hogy ezért külön felterjesztésben mond köszönetét a pénzügyminiszternek. Kosinsky Viktor elnök bejelentette, hogy a fagykár sújtotta szőlősgazdák egyéb segélyéről a földmívelésügyi minisztérium a pénzügyminisztériummal együtt gondoskodik. Az erre vonatkozó tanácskozások rövidesen befejeződnek. Szóba került az ülésen a borfogyasztási adó kérdése is, amelynek megoldását a szőlősgazdatársadalom már olyan hosszú idő óta sürgeti s amelynek megoldása már valóban a szőlősgazdatársadalom életkérdésévé vált. Az elnök utalt arra, hogy a pénzügyminisztérium a borfogyasztási adó kérdésével is foglalkozik és e tekintetben rövidesen döntő elhatározás várható. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének igazgatóválasztmánya részletesen foglalkozott az idei várható bortermeléssel és a nyomott árakkal is s ezzel kapcsolatosan a következőket közli a szőlősgazdákkal : Az idei bortermés távolról sem mondható olyan nagynak, hogy a belső fogyasztáson kívül még nagyobb készletek maradnának. Az idei termés minősége kiváló és 1901. óta ilyen jó termés nem volt az országban, tehát a bor jól el is tartható. Igyekezzenek a szőlősgazdák a tavalyi gyenge minőségű terméstől megválni. Csemegeszőlő formájában egyes helyeken 20 százalékot is meghaladó mennyiséget lehetett értékesíteni. Az egyesület kötelességének tartja ezeket közölni és egyúttal felelőssége tudatában senkit sem befolyásol cselekedeteiben, csak bizonyos tényeket szögez le, amelyekre a szőlősgazdák figyelmét felhívja. Az idei termést hozzávetőlegesen D2—D4 millió hektoliterre becsülik s ha ehhez hozzászámítjuk az előző esztendőkből visszamaradt készleteket, úgy ó- és újborkészletünk a szüret után körülbelül 2 millió hektoliterre becsülhető. Ez a mennyiség egyáltalában nem teszi indokolttá a mostani alacsony borárakat, különösen, ha tekintetbe vesszük azt, hogy a minőség kiváló. Szőlőgazdaságunk problémáinak taglalásánál tekintetbe kell venni azt az érdekes jelenséget, amely a csemegeszőlővel kapcsolatosan tapasztalható. Csemegeszőlőből a szőlősgazdák sokkal jelentékenyebb mennyiséget tudtak volna értékesíteni, ha rendelkezésre állott volna megfelelő mennyiségű csemegeszőlő. Ebből az következik, hogy a jövőben fokozottabb figyelmet kell fordítani a csemegeszőlő termelésére. A kisiparosok nem fizetnek testnevelési díjat. Az utóbbi időben egyre-másra rótták ki visszamenőleg a leventedíjakat az ország egész területén a kisiparosokra azzal az indokkal, hogy a testnevelésre kötelezett alkalmazottaik után havi 1 pengő 20 fillért fizessenek. A kézműiparosok természetesen sérelmesnek találták ezt a minden alap nélkül való kirovást és az ipartes- tületeik útján az illetékes hatóságokhoz fordultak. Most érkezett meg a válasz, amely szerint ezek a kivetések az előírások téves magyarázatán alapulnak és csak azok az iparosok tartoznak leventedíjat fizetni, akiknek 20 alkalmazottjuk, illetőleg 20 lóerős motorjuk van az üzemükben. Itt említjük meg, hogy kik kötelesek leventegyakorlaton résztvenni: „Minden ifjú, aki nem jár iskolába, hol rendszeres testnevelés folyik, annak az évnek a végéig, amelyben 21-ik életévét betölti, tartozik évente legalább öt hónapon át heti két óra alatt és havonkint egy délután testgyakorlatot végezni“, így szól a törvény és a törvény alapján kiadott rendelet. A kucséberek, mint cukorkakereskedők. A budapesti kereskedelmi és iparkamara egy konkrét ügy kapcsán felvetette azt a kérdést, hogy minő megítélés alá esik a kucsébereknek cukorka és egyéb édesség árúsítása. A kucséberek iparjogosítványának kérdését ugyanis régebben — amíg a monarchia keretében ez elnevezés alatt csak bizonyos vidékek lakói értettek — a házalási cs. nyílt parancs, illetve az azt adoptáló jogszabályok rendezték. Amióta újabban a kucséberség alatt egyszerűen bizonyos déligyümölcsöknek és egyéb édességeknek (közönségesebb cukorkák stb.) vendéglőkben és kávéházakban, sport- és játszótereken való árúsítását értjük, ezeknek a kucsébereknek „jogviszonyai“ körül a fővárosban ideiglenesen az a gyakorlat fejlődött ki, hogy a kucséberek, mint cukorkakereskedők, egyszerű iparigazolványt váltottak és amennyiben az egyes üzlet- helyiségek tulajdonosai nekik megengedték, járhatnak vendéglőkbe és kávéházakba árúsítani. Ingyenes jogtanács előfizetőinknek. A »Vendéglősök Lapja« átérezve, hogy a népszerűség kötelez, a legnagyobb áldozatok árán is mindent elkövet, hogy előfizetői nagy táborának minél többet nyújtson. Rendszeresíti az ingyenes jogi tanácsadást is. Minden héten kedden délelőtt 11 órától 12-ig elsőrendű jogi szakerők állanak szakmai előfizetőink rendelkezésére lapunk szerkesztőségében (IX., Viola u. 3.) és ez alatt a hivatalos óra alatt teljesen ingyen szolgálnak kimerítő jogi útbaigazítással a szakma ügyeiben (italmérési, honossági stb. kérdések). Vidéki előfizetőink válaszbélyeg beküldése ellenében ugyanúgy kaphatnak jogi tanácsokat, amennyiben előfizetési díjaikkal nincsenek hátralékban. A jogi választ levélben nyolc nap alatt megkapják minden külön díjazás nélkül. „THONET-MUNDUS“ Egyesült Magyar Hajlított Fabútorgyárak Részvénytársaság Budapest, IV. kér., Váci ucca ll/a. hajlított bútorok szállodák, kávéházak és vendéglők részére. Gróf Somssich Tihamér Borgazdasága Részvénytársaság Kitüntetett b o na i nffliuTTn íínníRTHTníTnmTnTmmTmm^^ a legfelsőbb körök TTTTTTTTnnTnTTTTíTTTTTTTfTTnTTTTTTTTTTTTTfTiTTTTniTnTT asztalának dísze rrTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTiTiTTTTTii iiiin inn in iimiiii Központi iroda: Budapest, VI., Andrássy út 31. Telefons 142—85 Pincészet: Budafok, Péter Pál ucca 24. szám. Telefon: József 308—84 Városi pincészet: Budapest, VI., Teréz körút 9. szám. Telefon: 142—20
