Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1929-09-20 / 18. szám
vi;\di](;lösók him* 1939. szepl ember 20. iS | | Vendéglő- és szál odatulajdonosok j j ■■ szívás figyelmébe! Mielőtt valamit vásárol, saját érdekében, kérjen sürgősen árajánlatot tőlünk: roiettavásznak, bútorszövetek, kókuszszőnyegek, függönyök, vízmentes vásznak, éttermi szőnyegek stb. Vendéglős és korcsmáros uraknak 5% külön engedményt adunk. — Látogassa meg dús választékú gyári raktárunkat. Kedvező fizetési feltételek. Neumayer Fiilöp R.sT. Budapest, Deák Ferenc tér I. szám. viselésének és zárórájának ügye Szöliőssy főtitkár előadásában került tárgyalásra. A vándorgyűlés valamennyi előadó javaslatát egyhangúlag tette magáévá. Az indítványok során ifj. Héjj Imre elnök javaslatára Keszey Vince országos elnököt, László József társelnök javaslatára pedig Glück Frigyes országos díszelnököt lelkes örömmel üdvözli a vándorgyűlés, amely egyben elfogadta Egyed Mihály (Pécs) javaslatát a termelők hordóinak kötelező hitelesítéséről. Egy órakor díszebéd volt a Pannónia nagytermében. Négy órakor családi kirándulás Radócsay Nándor szőlő-vendéglőjébe, hol a Pécsi Polgári Dalkör hangversenye, zenehangversenye és táncmulatsága volt. A pécsi pincérszakiskola felszerelése javára önkéntes adományokat köszönettel fogadott a helyi rendezőség. Szeptember 13-án, pénteken : a Pannónia sörgyár, a Littke pezsgőgyár megtekintése következett, amivel véget ért a nagysikerű vándorgyűlés. A munkaadó diszkrecionális joga az alkalmazott képességét eldönteni. A m. kir. Kúria P. II. 654. sz. ítéletében kimondotta, hogy annak eldöntése, hogy valamely alkalmazott valamely állás betöltésére alkalmas és érdemes-e, vagy sem, a munkaadónak olyan diszkrecionális joga, amelyet a különböző szempontok figyelembevételével csak ő határozhat meg és amely a bíróság által felülvizsgálat alá nem vehető. A középvendéglők és kávéházak küzdelme a közterhekkel és a fényűzéssel. Miért nem lehet megélni napi 12—16 órás munkából? A vendéglős- és kávésiparban a főnök és családtagjai 12—16 órás munkát végeznek. A magyar vendéglős, kávés világhírű az udvariasságban. Vagyonokat ölnek bele egy-egy renoválásba és versenyeznek abban, hogy mennél nagyobb kényelmet biztosítsanak vendégeiknek. Pincéreink figyelmesek, udvariasak és gyorsak, mint sehol a világon. Versenyeznek az árak leszállításában. Fényes helyeken P60—2 pengőért jó és elegendő menüket adnak. Mindent megtesznek, mindent megadnak, — mégsem mennek az üzletek és rendre pusztulnak, eladósodnak, kivesznek egész ipar-dinasztiák. Mi ennek az oka ? Miért nem lehet a munkából megélni ? A feleletért be kell kukkantanunk ennek az iparnak beléletébe. Egyik pályaudvar körül — tehát ahol látszat szerint nem kell a forgalom egy részéért külön harcot vívni — van három egyvágású vendéglő és két ilyen kávéház. A vendéglők évi üzletbére 18—22.000 pengő között van. Mindegyik a dupláját fizeti a békebérnek. Ez az első sebesülés, ez a legnagyobb és legkomolyabb. A háziurak miatt a legnehezebb is. Egyforma körülbelül a forgalmuk is: 200—250.000 pengő. Ez látszólag óriási szám, legalább azt mondják az adófelügyelők és úgy találják, hogy az iparos 'Meinl -káré Szállodáknak, vendéglőknek, éttermeknek, kávéházaknak stb. nagyfogyasztó vevőknek kedvezményes árajánlat. '—» Kérje képviselőnk látogatását. tiszta keresete legalább 6%-ot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy ezek az iparosok tisztán keresnek 18.000— 20.000 pengőt évenkint, amelyet csak a vonatkozó kereseti, jövedelmi, vagyonadók és a saját élet- szükségletük terhelne, amelynek bőségesen számított levonásával gazdagodnának évenkint takarékba helyezhető minimális 10.000 pengővel! Mindegyik igazolni tud 40—50.000 pengő adósságot, az üzlete vételével fundált 1—P5 milliárd vagyon kétharmadának elvesztését, vagy ugyanennyi üzemi tőke elpárolgását. Forgalmi adójuk 4—5000 pengőre rúg, amihez jön még a fényűzési adó, tetejébe a személyzet kereseti adója és a saját kereseti, jövedelmi, vagyonadótöbblet (békében átlag fizettek 111. oszt. kér. és városi adók címén összesen 300—500 koronát) — tehát a békeviszonylattal szemben : 4—5000 pengő forgalmi adó, 1500—2000 pengő alkalmazottak adója és saját adótöbblet címén 2—3000 pengő növedék — ami ezen a címen is 11—12.000 pengő olyan plusz, amiről békében senki sem hallott. Ez a második sérülési csoport a leletben. Jön a társadalombiztosítás ! Ez a három főnök ezen a címen saját zsebéből a felét, betegsegélyezés címén a felét és balesetdíj címén az egészet viseli és pedig 2500—3000 pengő összegben, míg a békében 100 korona körül fizetett. Tetejébe vegyük még azt, hogy a főnök maga és családja még ezzel nincs is biztosítva. Ugyanezt nyögik a kávésok is, azzal a különbséggel, hogy az üzletbérük még nagyobb, fűtésük, világításuk, adórezsijük szintén nagyobb. Mindkettőnek nyakán vannak a hatósági étkezdék, i házikosztot eladó kifőzések, kávémérések, klubkonyhák. / Ellenvetik, hogy a személyzetet a közönség borravalóból tartja el. Igaz, hogy kicsi a hetifizetés, de ott az élelmezés. A fizetések évi számlája 4—5000 pengőimig az ellátásé 18—20.000 pengő körül mozog 18—22 alkalmazott felszámításával. Itt a drágulás a békével szemben 10.000 pengőt jóval meghalad. Nagy áttekintésben tehát látjuk, hogy 30.000 pengő olyan új, illetve többletkiadás van ma az iparos előtt, aminőt alig vagy egyáltalán nem ismert azelőtt. A kalkuláció a minimumra van leszorítva, de még mindig olyan drága, hogy a helyiséglátogatók zöme : a hivatalnok, a kisiparos, a kiskereskedő ezt sem tudja megfizetni. Sok az üzlet, maguk az érdekeltek elkeseredésből folytán kérik, hogy a hatóságok ne adjanak ki több ipar- és italmérési engedélyt. A menő mellett csak ráfizetés van, legjobb esetben semmi haszon. A hasznot abból várják, hátha a menű-vendég iszik egy korsó sört, vagy egy fröccsöt. Villanj zongorák «Zeneautomaták Önműködő hangszerek, Rádió erősítők LKGNACiYOllll VÁLASZTÉKBAN KEDVEZŐ RÉSZLETFECTÉTELEK 1* <■ n z b e <1 o b rt s m» í tizei Sieti a részletet Bérlet. $z:tk«zerű jitvííás év Slang olás Sternberg Királyi Udvari Szállítóit Hangszergyára Budapest, VII., Rákóczi út 60. Saját palota A diagnózis megállapítása után felmerül tehát a kérdés, hogyan lehetne segíteni a vendéglős- és kávésiparágon. Hangsúlyozni kell, hogy nem egynéhány fényes nagy üzletről van szó, hanem a többségben levő középtípusú polgári üzletekről. 1. Mindenekelőtt vissza kell szorítani a házbéreket. De ez fáj a háztulajdonosoknak s magának a kincstárnak is. Ha önként nem teszik meg, a viszonyok fogják erre őket kényszeríteni, de félő, hogy akkor már késő lesz. 2. Haladéktalanul le kell szállítani mind az egyenes, mind a közvetett adók terheit és mérsékelni kell a társadalombiztosítás és kapcsolt kötelezettségek nagy díjtételeit. 3. A segítés harmadik eszköze az üzletek és a fogyasztóközönség kezében van. Hagyják abba az üzletemberek azt a képtelen luxust, amivel renoválják és alakítják helyiségeiket! (E. K. A.) Ml ÚJSÁG? A belügyminiszterhez fordulnak a hódmezővásárhelyiek a záróra meghosszabbításáért. A vendéglősiparosok nem sokkal ezelőtt a zenezáróra és az általános záróra meghosszabbítása érdekében a helyi hatóságokhoz fordultak. A záróra betartására vonatkozó szabályok ellenőrzése országos rendelkezésen alapul, ez ügyben tehát a döntő fórum a belügyminiszter. A hódmezővásárhelyi vendéglősök már megszerkesztették s rövidesen elküldik kérvényüket a miniszterhez, kérve az említett meghosszabbítások engedélyezését. Arra hivatkoznak, hogy a nagyvárosi viszonyokra szabott rendelkezések sablonos alkalmazása indokolatlan Vásárhelyen, ahol a vendéglőknek speciális helyzetük van. Hivatkoznak továbbá a vendéglősipar válságos helyzetére, melyet a korlátozások még inkább súlyosbítanak. Végeredményben a békebeli állapotokat megközelítő rendelkezések életbeléptetését kérik. Vendéglősipari kiállítás és kongresszus Temesvárott. Temesvárról jelentik : A temesvári vendéglősök, kávésok és szállodások ipartestülete, a szállodások, vendéglősök, kávésok, cukrászok és egyéb italmérők hatodik országos kongresszusa alkalmából Temesváron nagyszabású kiállítást és mintavásárt rendez. A mintavásárt szeptember 25-én nyitják meg nagy ünnepségek keretében és 30-áig tart. A részvételt legkésőbb szeptember 10-éig kellett a rendezőbizottságnál bejelenteni. A mintavásáron kiállításra kerülnek a vendéglők, cukrászok, sütödék, bodegák ipari termékei, továbbá a vendéglői iparral kapcsolatos iparok gyártmányai. A kongresszus igen nagyarányúnak ígérkezik és eddig is igen sok regáti, besszarábiai és bukovinai látogató jelentette be az erdélyieken kívül részvételét. A belügyminiszter felszólította a fővárost a vigalmi adók leszállítására. Az érdekeltségek részéről hosszú idő óta kitartó ostrom folyik a vigalmi adó eltörlése, vagy legalább is nagyfokú mérsékléséért. Ezek az akciók eddig kevés eredménnyel jártak, mert a főváros ezt a tekintélyes bevételi forrást nem akarta kiengedni kezéből és a jövedelem csökkenésébe sent akart beleegyezni. Most azután a belügyminiszter avatkozott bele az érdekeltségek és a főváros közötti harcba. Egy rendkívül érdekes leirat érkezett ebben az ügyben a városházára a belügyminisztériumtól. A terjedelmes leiratban a belügyminiszter felszólítja a főváros vezetőségét, hogy a változott viszonyokra való tekintettel vegye revizió alá az összes vigalmi adótételeket és amennyiben szükséges, egyes vigalmi adókat töröljön el. A belügyminiszter rámutat arra a körülményre is, hogy a jelenleg érvényben levő vigalmi adószabályrendeletet a főváros még annakidején alkotta meg, amikor a törvényhatósági
