Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1929-09-05 / 17. szám
man* <*> iuk,, G TE IVDÉGLŐSÖK LAPJA 1029. szeptember 5. ÖZV. WINDT MÁRTONNÉ szállodai, vendéglői és kávéházi személyzetet közvetítő irodája Budapest, IV., Irányi ucca I. sz. Telefon: Automata 830—82 Árt/oróchnl székek, asztalok, kerti székek, fapadok, borpultok, Hl VCICoUUl söraparátok és egyéb vendéglői felszerelések nagyon olcsón. Rosenfeld, Budapest, Vili., Népszínház ucca 31. Udvarban. BOROSZTALYA Pincék: BUDAFOK, Petőfi út KÖZPONTI IRODA : Budapest, V., Nádor ucca 16. szám I Csiszolóporok. Filcek. Csiszolóvásznak. Köszörükövek és gépek. Zsírfolt- és rozsdaeltávolító- gumik és sikálóanyagok legrjutányosabban csak Fenyvesi Aladár szakiizletében Budapest, VIII., József körút 66. Telefouszáni: József 825—65 Erzsébet Sósfürdő Kelenföldül! elsőrangú, gyógyfürdő szívbaj, izületi bántalmak, gyengeség, vérszegénység, női bajok ellen. Tizenöt holdas park. Olcsó szobaárak, természetes glauber- sós fürdők, polgári kényelem. Napi í pensió 10—12 P. Elsőrendű magyar és francia konyha. Sós vizű strandfürdő, nap- és 1 é g k ú r a. Elektro- theráphia. Naponkint zene és tánc. Fürdőtelepével szemben 200—300 négyszögöles telkei eladók, 45—75 pengős árban, esetleg 35 évi törlesztéssel. Gyiidi Közbirtokosság bérbe adja n buc sut éren levő folyó évi szeptember hó 8-án, délután 4 órakor megtartandó nyilvános árverés útján egymásután következő 4 évre. Kikiáltási ár 3000 pengő. V* évi bér bánatpénzként letétbe helyezendő. A bérlet A/4 évenként előre fizetendő, Kabaré a debreceni Bocskay-étteremben. Debrecen egyik legrégibb, hagyományosan jóhírű vendéglőjét, a Lókody-féle éttermet — mint ismeretes — nemrégiben özv. Szemes Istvánná vette át, aki a hagyományokhoz híven, mindent elkövet és áldozatoktól sem riad vissza, hogy a vendégek, akik nap-nap után igen nagy számban látogatják a Bocskay- éttermet, mindenkor a legjobban érezzék magukat és minden igényük kielégítést találjon. Szakavatott kézzel, nagy hozzáértéssel, gonddal és szeretettel vette kezébe özvegy Szemesné a Sas ucca 2. szám alatt levő, hajdani Lókody-féle vendéglőt és gondoskodott arról is, hogy kellemes újdonságokkal lepje meg a vendégeit. Legutóbb egy revűszínpadot állított fel a vendéglőben. A kis színpad művészeti igazgatója Déry Sándor s a rendezője Bánhidy József, a közkedvelt humorista, aki néhány évvel ezelőtt, amikor a debreceni Csokonai Színházban játszott, egyik legnépszerűbb színésze volt az itteni publikumnak. A gazdag műsor rendkívül változatos. Legközelebb női jazz-band is fog szerepelni a Bocs- kay-étterem színpadán, ami szintén igen érdekes újítás lesz. Az előadás este fél 9 órakor s az étterem reggel 6 óráig van állandóan nyitva. AZ ALBUM RÉSZÉRE küldjék be arképeiket, rövid életleírásukat az országos vendéglősök, korcsmáio- sok, kávésok, szállodások, italmérők teljesen ingyenes közlés végett! Cím : Budapest. IX., Viola ucca 3. Kecskemét és az italmérés. Kecskemét évi alkohol- fogyasztása borból 18.534 hektoliter, sörből 1875 hl., pálinkából pedig 850 hl. volt. A környező városokban ez így alakult: Nagykőrös 13.127 hl. bor, 11.320 hl. sör, 46 hl. pálinka, Kiskunfélegyháza 5149 hl. bor, 1107 hl. sör, 137 hl. pálinka, Cegléd 5737 hl. bor, 2567 hl. sör, 68 hl. pálinka. Ezek a kvantumok a következőként oszlanak meg fejenkint: Kecskeméten minden emberre jutott egész évben 25 liter bor, két és fél liter sör 1*16 liter pálinka. Nagykőrösön 45 1. bor, 39 1. sör, 0*16 1. pálinka, Kiskunfélegyházán 14 1. bor, 3 1. sör, 037 1. 1. pálinka, Cegléden 15 1. bor, 6 és fél 1. sör, 009 1. pálinka. A törvényhatóságok közül legtöbb bort fogyasztott Szeged, 82 litert fejenkint és évenkint, a legkevesebbet pedig Veszprém 15 litert fejenkint, sörből legtöbbet Baja fogyaszt, 23 litert, legkevesebb Kecskemét, 2 és fél litert, pálinkából Miskolc fogyaszt legtöbbet, 9 71 litert, legkevesebbet Kecskemét. 1927-ben Kecskeméten 288 volt az italmérők száma, egy italmérésre 268 lakos esett. Az italmérések Kecskeméten a következőként osztályozhatók: korlátlan 115, korlátolt 49, kismértékben 43, termelő 81, Kecskeméten minden 87 15 éven felüli férfilakosra esik egy italmérés. Az elmegyógyintézetben agyonlőtte a leányát és magát egy vendéglős. Troppaui hír szerint egy ottani ideggyógyintézetben ápolták egy brünni tekintélyes vendéglős 33 éves leányát. Az apa meglátogatta az intézetben leányát és beszélgetés közben revolvert rántva, agyonlőtte, majd mielőtt még megakadályozhatták volna, maga ellen fordította a fegyvert. Az apa zsebében levelet találtak, amelyből kiderült, hogy már azzal a szándékkal jött Troppauba, hogy leányát és magát elpusztítsa amiatti elkeseredésében, hogy a leány is anyának sorsára jut. A vendéglős felesége ugyancsak elmebajban halt meg az elmúlt évben. A hajók „nedvesek“ lettek. Mint jelentik, az amerikai hatóságok új rendet teremtettek a „száraz“ világban és megengedték, hogy a tengeren (közel az amerikai földhöz) egy szeszállomást rendezzenek be, amelyen az Európa felé menő hajók szeszt vesznek fel és az Amerika felé menők itt adják le a maradékot. A „száraz“ világ úgy látszik, kezdi veszíteni erejét, ami természetes is, mert középkoribb intézményt elképzelni sem lehetne. Külföldi Rávéházak. Mikor először léptünk be az amszterdami American House kávéházába ebédutáni hangulatban, hanyag előkelőséggel egy csésze kávét rendeltünk : — Een kopje kofje, astublieft . . . A vöröshajú pincér fölmordult: — Nappal van ! Csak dejeunert szolgálunk fel ! A hollandusoknál a Schöberl-rendszert megfordítva használják: a Café Restaurant őnáluk nappal vendéglő és éjjel kávéház. De nem is lettünk törzsvendég az „amerikai házban“, mert szemközt fölfedeztünk egy másik vendéglőt, amely pazar fénnyel volt berendezve : igazi selyemmel voltak kárpitozva a falak, az asztalok roskadoztak az ezüst és a virág súlya alatt, minden vendég mögött két pincér állott és tüneményes ebédet szolgáltak fel három hollandi forintért, illetőleg a borravalókkal együtt háromharmincért ... Az ebéd testvérek között is megért tíz forintot, de az ára háromra volt maximálva, mert mint később megtudtuk, az éjszakai órákban a „félvilág“ járt oda s akkor viszont húsz forint volt a menü, beleértve a pezsgőt és százhúsz hollandi forint volt a „nagy menü“, amely csak abban különbözött, hogy egy társalgóhölgy is járult hozzá. Kissé furcsa helyzetbe kerültünk, amikor Amerikában legelőször mentünk kávéházba. Mint minden jövevény, az uccán voltunk minden szabadidőnkben, mert csak ügy tanulja ki az ember a várost és a népet. Valahol jól künn járhattunk már, amikor egy elfüggönyözött kirakatáblakon megláttuk a kecsegtető felírást: Coffeehouse. Végre egy kávéház Newyorkban ! Ide bemegyünk ! A bejáratot nagyon furcsának tartottuk. Olyan ajtót Európában sohasem láttunk. Hiányzott az alsó és a felső része : felül csak mellig ért az ajtó, alul pedig jó kétarasznyi rés volt az ajtó alsó széle és a küszöb között. Egy lélek sem volt a kévá- házban, melyben a legyek zümmögtek a két-három márványasztalon. Kopogtattunk az asztalon s erre előbujt a hátsó szobából egy felgyürt ingujjú legény, aki Pesten igen beillett volna Hinaus- werfer-nek valamelyik kiilsőferencvárosi söntésben. Mogorván kérdezte, hogy mit akarunk ? — Egy csésze kávét... Erre úgy nézett rám, mintha bolondnak tartott volna. — Kávét ? Kávét akar ? Hát nem látja, hogy ki van írva, hogy ez kávéház ? Ha kávét akar, menjen a pékhez ! Megtanultuk tehát, hogy ha Amerikában kávét akar inni az ember, akkor menjen a pékhez, a Bakery-be . . . De. nehogy tévedés legyen : az amerikai pék inkább cukrász, mint pék. A kávéház, az hajdan nyilvános korcsma volt, ma pedig titkos korcsma, melyben a vendég, ha „gyanús“, narancslét és citromlét ihatik, ha pedig nem gyanús, akkor whiskyt kaphat. Az ismeretlen vendég csészében kapja a whiskyt, az ismerős pedig pohárban. Egész nyiltan és bátran csak azokban a kivételes kávéházakban mérik ki a whiskyt, melyek a szesztilalmi rendőrség valamelyik tagjától vásárolják az „anyagot“. A Coffeehouse-tó\ lényegesen különbözik a Cafeteria. Ez a kávéház olasz neve. Hogy Amerikában miért van olasz neve a Cafeteriának, azt éppen úgy nem tudom, mint hogy a Coffeehouse-nak miért van olyan furcsa ajtaja ? Öreg amerikásoktól hallottuk, hogy az 1920 előtti „régi jó világban“, mikor még nem volt szesztilalom, igen sok dolga volt a rendőrségnek a kávéházakban s ezeknek az ajtaját úgy kellett csinálni, hogy a rendőr bármikor benézhessen rajta. De ez a magyarázat nem oldja meg azt a rejtélyt, hogy miért van olyan nagy nyílás az ajtó alsó részén ? Valószínű, hogy az ajtó alsó nyílásán bement a levegő, a felsőn pedig kiment s a „kávéház“ füstjét és pálinkagőzét magával vitte. A Cafeteria olasz nevére azonban nem tudtunk magyarázatot találni, mert noha Newyork a világ legnagyobb olasz városa (több talián lakik benne, mint Milánóban), a Cafeteriákban semmi olasz vonás nincs, ezek tipikus amerikai vendéglők, amerikai kezelésben : a kávéhoz tejszínt adnak és zsemlye helyett palacsintát vajjal és hársmézzel, vagy püffedt rizst, vagy zablisztet, vagy rozs-, korpát, esetleg cigarettapapirvékonyra mángorolt „kukoricapelyhet“, „sonkás sandwich“ címén egy félfont sonkát tálalnak fel salátaleveleken és húsételeket is adnak, de csak olyat, amilyent az angol konyha ismer. Az Egyesült Államok volt elnökének, Rooseveltnek özvegye óriási jövedelmet „húz“ a Cafeteriájából a 42-ik uccában s a Rockefeller- vagyon egyrésze Cafeteriákban fekszik. (Sz.)
