Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1929-07-20 / 14. szám
1939. július 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 9 Vakmerő tolvajbandát fogott el egy kaposvári vendéglős. Szombaton este egyfogatú kocsi állott meg Szabó Andor Sétatér uccai vendéglője előtt. A kocsiról hárman szálltak le és a vendéglőben egy liter bort fogyasztottak el. A „vendégek“ az udvaron át távoztak és Szabó vendéglős észrevette, hogy az egyik egy széket visz magával. Mindjárt utánuk ugrott, azonban a széktolvajoknak volt annyi idejük, hogy felugrottak a kocsira és elvágtattak Töröcske irányába. Egynek nem volt ideje felugrani és azt a vendéglős elfogta és a gyorsan előhívott rendőröknek átadta. Az elfogott ember, Bödő Ferenc akasztódombi lakos elmondotta, hogy a fogat az övé és társai Cser Imre és Egerszegi Kálmán rokkanttelepi lakosok tűzifát és szénát mentek el lopni. A rendőrök lesbeálltak és nem sok idő múlva jöttek is Bödő társai. Azonnal lefogták őket és a kocsin Ropó-pusztáról származó tűzifát és szénát találtak és a széna alatt megtalálták a korcsmái széket is. A rendőrség őrizetbe vette a tolvajbanda tagjait. Betörtek a gellérthegyi vendéglőbe. Megint betörők tartózkodtak a Gellért hegyen, a Gellérthegyi Kioszk ajtaját felfeszítették, behatoltak az épületbe, ahol a vendéglő üzemhelyiségében fosztogattak. A betörők összeszedték a különféle asztalneműeket, abroszokat és evőeszközöket s feltörték a trafikos fiókját is, ahonnan nagymennyiségű dohányárút vittek el. A pénzes fiókot is felfeszítették, ahonnan készpénzt vittek magukkal. A betörők többezer pengős zsákmányt szedtek össze. A rendőrség szigorú nyomozást indított a gellérthegyi betörők kézrekerítésére. Nyári cigányállomások. A nyár beálltával több budapesti zenekar már megkezdte működését. így Bura Károly Siófokon, Kurina Simi Hévizén, a szállóban, Soványka Nándor a hévízi telepen, debreceni. Kiss Béla Balatonfüreden, Gáspár Lajos a debreceni Bika-szállóban. Külföldön újabban a következők kezdték meg működésüket: Ráduly Lajos Milánóban, Lakatos Flóris és Beke József Seveningen, Csorba Gyula Zürichben, Krekács Károly cimbalmos Párisban. A telhetetlen tolvaj. A múlt hét elején egy Eszter- házy uccai vendéglő konyhaszolgai állást hirdetett az egy’k lapban. Az állásra többek között jelentkezett egy fiatalember. Alig, hogy beszélni kezdett vele, a vendéglőst valamiért kihívták a Szobából. Ezalatt a fiatalember eltűnt. A visszatérő vendéglős gyanút fogott, körülnézett a szobában és akkor megdöbbenve vette észre, hogy az állásért jelentkező fiatalemberrel együtt eltűnt a vaskazetta is, amelyben készpénzét, ékszereit és irományait tartotta. Azonnal följelentést tett a főkapitányságon, ahol megindították a nyomozást, de nem tudtak a tolvaj nyomára akadni. A tolvajt azután telhetetlensége mégis a rendőrség kezére juttatta. A vendéglős tegnapelőtt levelet kapott, amelynek írója „becsületes megtaláló“ aláírással közli, hogy talált egy csomag iratot, mely a vendéglős nevére szól. Hajlandó az iratokat visszaszolgáltatni, ha 100 pengőt kap. Kérte a vendéglőst, hogy egy újságban apró- hirdetés útján közölje: jelentkezhetik-e a száz pengőért. A vendéglős jelentést tett a főkapitányságon, ahol azt a tanácsot adták neki, szólítsa fel a „becsületes megtalálót“, hozza el az iratokat, a száz pengőt megkapja. A megadott időpontban detektívek várták a levél íróját és előállították a főkapitányságra. Itt igazoltatása során kiderült, hogy Ambrus Jánosnak hívják, negyvenkét éves nyomdászsegéd, többször volt büntetve. Beismerte, hogy ő lopta el a vaskazettát. Az ékszereket eladta, a pénzt elköltötte. Amikor már csak az iratok maradtak, azt is értékesíteni akarta, de ezen rajtavesztett. Lopás és zsarolás miatt letartóztatták. Mit mond a főpincér a vendégekről : Régebben irigyelt mesterség volt a főpincérség. Nos halljuk, hogy Vili, a Balaton-kávéház közismert irodalmi főpincére mit mond : Parancsára szolgálhatok, fordul hozzám széles, jellegzetes mozdulatával és már mondja is : A főpincér naponta 14—16 órát dolgozik és átlagosan megkeres 12—15 pengőt naponkint. Ez az az összeg, ami tisztán megmarad. Azért azonban, hogy ennyi pénzt keressen, 4—12.000 pengő óvadékot fizet s minthogy rendszerint tőkéje nincs, az óvadék után uzsorakamatot kénytelen fizetni. Természetesen vannak főpincérek, kikneknagyobb a jövedelmük, akiknek a napi keresete a 30 pengőt is eléri. De a nagyobbforgalmú kávéházakban nagyobb a kockázat is, nagyobb a rezsi, több fizetőpincért kell tartani és így őket sem lehet nagyon irigyelni. Ezért ne tessék csodálkozni, hogy annyi főpincér szökött meg a pályáról és ment vissza pincérnek, elszegődött portásnak, vagy kitanulja a soffőrséget. Mert még ezeknek is jobb a sorsuk. Ideget, figyelmet, agyat rettenetesen lekötő mesterség a főpincérség, arról nem is beszélve, hogy egy nap alatt mérföldeket tesz meg a kávéházban. Minden kávéházban kétféle publikumot kell megkülönböztetni. Aki elől ül és aki hátul ül. Elől ül a krém, hátul iil a periféria. Már nagy általánosságban, mert azért hátul is ülnek kitűnő finom úriemberek. No már most, amit elől keres az ember, azt hátul ráfizeti. Mit tetszik gondolni szerkesztő úr, hogy a napi 12—15 pengős keresetemből mennyi künnlevőséget gyűjtöttem össze. E pillanatban 8000 pengő kiinnlevőségein van, ennyit írtam fel a vendégeknek, amit nem tudok beinkasszálni. A 8000 pengős künlevőségemet boldogan eladom 400 pengőért. De ez még hagyján. Hogy feliratnak, az még rendben van ... De a letagadok, a bliccelők és a meglógok ... Ők az igazi ellenségei a főpincéreknek. Mert hiába kaptam tíz helyről borravalót, ha egy vendég megugrik a feketekávéval. . . A húsevés és a vegetarianizmus. Egy vendéglős írja : Sohasem fogom elfelejteni — bár azóta jó néhány esztendő lepergett az idő rokkáján — azt a derűs, nyári napot, amelyen eszembe jutott meglátogatni egy vegetáriánus étkezőt, baráti társaságommal. Nem akarom itt untatni az olvasót a hely leírásával, csupán az ott látott urak és hölgyek jellemzésére szeretnék kitérni néhány szóval. A helyiségben 1520 személy volt körülöttünk, nagyobbára ifjabb emberek, valamint néhány hölgy ; csupa szótlan, életunt figura, a legtöbb kókadt fejjel és mártír arccal magába roskadtan ült terítéke előtt és várta a következő „fogást“. Ugyanis itten az „étlapon“ szereplő étkek javarésze frissen készül és a várakozási időben elég alkalmunk volt és módunk megfigyelni a vendégeket. Mi „húsevők“, derült kedvvel évődtiink és az illem határain belül meglehetős fennhangon csevegtünk, míg a környező vegetáriánus vendégsereg valami kétségbeesett, néma melankóliával, üres tekintettel meredt maga elé, vagy immel-ámmal fogyasztotta az eléje tett zöldséget. Valósággal úgy éreztük magunkat, mintha valami öngyilkosok klubjában vagy hasonló fantasztikus helyen volnánk. Néhány lehetetlen zöldséges kotyvalék megkóstolása után sietve távoztunk és felkerestünk egy közeli vendéglőt, hogy egy adag becsületes és kiadós sertéskarajjal elmossuk a vegetarianizmus kedélybomlasztó emlékét. Nem uraim, ezt a szektát nem magyar gyomrú ember alapította, ezt valami elkeseredett, gyomorbajos német találta ki. Amerikában háromszor-négyszer nagyobb arányban növekedik a vendéglők és a cukrászdák száma, mint a lakosság. Egy régi mondás azt tartja, hogy a szerelem útja a gyomron keresztül vezet. Úgylátszik, ebből a furcsa mondásból indul ki az az egyetemi tanár, aki a válások számának növekedése és a különböző éttermek, étkezőhelyek, csemegekereskedések és hentesüzletek számának szaporodása között egyenes arányt vél felfedezni W. F. D. Ogburn dr., a csikágói egyetem professzora legutóbb az amerikai társadalomtudományi társaság egyik vitaestéjén nagy előadást tartott. Az előadásban azt igyekezett hiteles példákkal igazolni, hogy az általános erkölcs és a házassági hűség a konyhaművészet fejlődésének arányában mutat hanyatlást. Számadatokkal bizonyította az előadó) hogy az éttermek száma húsz év alatt az Egyesült Államok területén megnégyszereződött. A cukrász- és sütőüzemekben a termelés hatvan százalékkal növekedett, pedig a lakosság száma csak tizenöt százalékkal lett nagyobb, tehát négyszeres arányban emelkedett ezeknek az üzemeknek a száma. A csemegekereskedések száma negyvenhárom százalékkal több, tehát a lakossághoz viszonyítva több, mint háromszorosára növekedett. Ezekre a statisztikai adatokra támaszkodik az előadó, amikor azt hiszi, hogy megtalálta a családi élet leromlásának kulcsát. A cukrászüzemek és piskótagyárak gyártmányai, akonzervfőzelékek és elkészített húsételek igen sok munkát takarítanak meg az asszonyoknak, úgyhogy hovatovább majd nem tudják az asszonyok, mit is csináljanak idejükkel. Már pedig a munkátlanság a családi élet elhidegülése is. A kolbász fakó színének okai. Nem ritka eset, hogy a kolbásznak nemcsak a szegélye, hanem az egész kolbász piszkosszürke színt kap. Ennek rendszerint többféle oka lehet. 1. Rossz minőségű, vizenyős hús és puha zsír ; 2. a salétrom vagy a só olyan alkatrészeket tartalmaz, amelyek a kolbász átvörösödését megakadályozzák : 3. a kolbász szárításánál a hőmérsék ingadozik. Egy negyedik eset is elképzelhető : a kolbásznak okszerűtlen kezelése a füstölés alkalmával, minek folytán a kolbász vagy egészen szürke lesz, vagy legalább belülről képződik egy szürke mag. Ha silány minőségű, vizenyős húst dolgoztak föl, előre is számítani lehet arra, hogy a kolbász fakószínű lesz. Ha jóminőségü húst puha zsírral finom kolbászpéppé vágnak, az apró húsrészeket a zsír egészen bevonja, ami okvetlenül szükséges ahhoz, hogy a kolbász piros színt nyerjen. Nem egyszer előfordult, hogy a só olyan vegyi alkatrészeket tartalmaz, amelyek megakadályozzák a kolbász átvörösödését. Hogy kifogástalan kolbászt kapjunk, a helyiséget, ahol a kolbászt szárítjuk, gyakran kell ellenőriznünk és ügyelnünk arra, hogy a helyiséget kellően szellőztessék és rendes hőmérséke legyen. Hiányos szellőzés és a hőmérsék ingadozása a kolbászt annyira befolyásosa, hogy húsa egészen szürke lesz. Padlásra, vagy más nyílt helyre, ahol az árú a hidegnek van kitéve, ne vigyük a kolbászt szárítani, különösen, ha a kolbász ezeken a helyeken megfagyhat. Ha az ilyen helyeken szárított kolbász egészen nem is fakul meg, a hideg miatt veszít a színéből és mindenesetre csak másodrendű árút szolgáltat. Az ilyen kolbász, amelyik túlhamar megszikkad és rajta száraz penész képződik, ledörzsöléssel vagy lemosással sem óvható meg az elfakulástól. A száraz penész a legnagyobb ellensége a kolbásznak és mihelyt a legcsekélyebb nyomát észrevesszük, a kolbá zt le kell mosni. Hogy a kolbászok egyenletesen száradjanak és átvörösödjenek, gyakrabban forgassuk át olyképen, hogy az alul függött kolbászt felülre, a felülsőt pedig alulra tegyük s az elől függő hátra, a hátul függő pedig előre kerüljön. Ha a kolbászt frissen füstöljük, vagy olyan helyiségbe akasztjuk, melynek falai izzadnak, szürke vagy sötét színt kap. „Buffet“ szót csakis vendéglők megjelölésére szabad használni. Egy adott esetből kifolyóan a pécsi kereskedelmi és iparkamara olyan szakvéleményt adott, hogy az érvényben lévő kereskedelmi miniszteri rendelet értelmében „buffet“ szót csakis vendéglői üzemek megjelölésére szabad használni. Miután pedig a vendéglői ipar az ipartörvény értelmében az engedély alapján gyakorolható képesítéshez kötött iparok közé tartozik, azért arra, illetőleg az azt más szóval megjelölő buffetiparra iparengedélyt csak az kaphat, aki erre az iparra nézve a szakképzettséget igazolni tudja. „THOHET-NIUNDÜS“ Egyesült Magyar Hajlított Fabúíorgyárak Részvénytársaság Budapest, IV. kér, Váci ucca ll/a. HAJLÍTOTT BÚTOROK lrávÁhn7nlr Ás vpnrlftplAk rP.S7.Arp. 'Pusztabiritón (Paks) 120 holdas arányos elosztású CSABÁIM emTOK 8 hold fajszölőveí, élő, holt instrukció, épületekkel októbertől Bővebbet: Dr. Sándor Béla ügyvédnél, Paks. Békéscsabán, Széchenyi ucca 8. sz.alatti „Otthon“ című vendéglő azonnal kiadó, esetleg eladó. Bővebbet a tulajdonosnál: Zsilinszky ucca 7, sz. BERKEL mérleg és sonkavágógép uralja a világot!
