Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1929-01-20 / 2. szám
XXXXV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 1020. JANUÁR 20 H •• A BUDAPESTI KORCSMAROSOK IPARTARSULATANAKIIUAIAIOS K0ZL0N9E (VE9ÍDÉ6LŐ-, SZÁLLÓ-, EÍVÉSIPARI ÉS EÖZGAZDASÍEl SZAKLAP) M. klr. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre 12 pengő (150.000 K) Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér liasábmilliméterenkint ALAPÍTOTTA: IHÁSZ fiTÖSHT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA UTCA 3. SZÁM Telefonszám : ,,József“ 322—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT O ÓRÁTÓL DÉLUTÁN 2 ÓRÁIG Egyesület az alkoholizmus ellen, szövetség a szeszfogyasztás ellen küzdő tábor mozgalmainak a helyes és igazságos irányba történő elvezetésére, ez az új alakulás volt napjainkban a budapesti élet szenzációja. Csodálkoztak és nevettek a közvélemény fölületes handadói ezen az alakuláson és kétségtelen, hogy fölvetődésének pár napja óta több rossz élcet faragtak rá, mint bármire legutóbb. Pedig nincs igazuk a fölényeseknek és nincs igazuk a vállvonogatóknak. És leg- főképen nincs igazuk azoknak a vendéglősöknek és kávésoknak, akik távolmaradtak az egyesület első értekezletéről és nem érdeklődnek iránta. Minden jószemű szakembernek látnia kell, hogy az antialkoho- lizmus különösen a kommün óta, amelynek egyik legszínesebb vesszőparipája volt, rohamosan nyer erőben és térben mindenütt, úgyannyira, hogy most már nemcsak egészségügyilegjól-rosszul aláépített akció, hanem már: babona lett! Nagyon sovány vigasz, hogy a vendéglős és kávés alkohol nélkül is fenntarthatja majd üzemét egész amerikai prohibiciós szalonok mintájára, ahol esznek és limonádét, vagy szörpöket isznak az emberek. A mi szakmáink forgó tengelye mégis csak az alkoholfogyasztás, és igazán alig pár tizedszázalék a szakmában az olyan üzemek száma, amelyek nem mérnek alkoholt is! És senki se bizakodjék abban, hogy Magyarországon csak agyrém lehet az alkoholtilalom. Amerika szinte máról holnapra //szárazzá« lett, sőt néhány északeurópai állam is tett ilyen irányban egész váratlan kísérleteket. A tendencia nálunk is nagyon erős és igazán rohamosan erősödik. Természetesen az új szövetség nem azzal a jelszóval lép ki a porondra a magyar társadalom elé, hogy a legszebb férfierény a részegeskedés. Csak arról van szó, hogy megvédje a társadalmat a már-már túl- ságig tolakodó, terrorszerű fészkelődés ellen, amely felnőtt embereket arra kényszerítene, hogy szórakozásai közül hagyja el azt, amit ők jónak látnak. A mérsékelt szeszfogyasztás egészségügyi hatásai fölött még egyáltalán nincsenek úgy lejárva a viták, mint ahogy az antialkoholisták féltudós képzelgései állítják. Az alkohol tud gyógyszer lenni, tud egyedülvaló lelki fürdő lenni igen erős munkakészség megadójával, vidító és bizalmatadó eszköz, sőt: speciálisan a magyar konyha nehéz ételei után nem egy szakvélemény szerint gyomorhelyreállító hatása is kétségtelen. A mér- téktelenségnek viszont nemcsak a szeszivó adja meg az árát, a vízből is éppen úgy megárt a túlság, és se a bortermelésnek, se a vendéglőnek nem az a célja, hogy iszákosokat neveljen. Semmi kifogásunk nincs az antialkoholisták egyéni agitációi ellen, de védőA Vendéglősök Lapja 1928. évi május hó 5-iki számában egy alkalommal már röviden foglalkoztam a konyakrendelettel. Rámutattam e cikkemben arra, hogy a forgalombahozott borpárlat, mint szeszesital palackján a borpárlatot készítő egyén, vagy cég nevét és telepének helyét szembetűnően felkeli tűntetni. Rámutattam arra, hogy borpárlatot francia szövegű „cognac“ elnevezéssel nem szabad forgalomba hozni. Csakis magyar szövegű, magyar kiejtésű „magyar konyak“ felirattal. Felhívtam az italmérő közönség figyelmét ez alkalommal arra is, hogy a konyak vásárlásánál és forgalombahozatalánál milyen eljárást kövessenek, hogy megelőzhessék a rendőri büntető eljárás gátakat kell emelni még jókor, hogy át ne férhessen ez a mozgalom a törvényes kényszerítések zsarnokságai felé, amire különben igen erős hajlama van! Most még csak 5000 pengőt kap évente az antialkoholista mozgalom az alkohol- fogyasztásból bevett adófillérekből, de ki tudja, nem növekszenek-e meg rohamosan az igények? És mikor történt meg, hogy az államtól 5000 pengőt kapott volna nem évente, de egyszersmindenkorra bármely vendéglős-cél? A gátak építése megkezdődött hát a távolról zúgó áradat ellen. De állandó őrségek kellenek ezekre a gátakra és az őrök között el nem szabad maradnia a vendéglős-, korcsmáros- és kávésiparnak! kellemetlen vagyoni és erkölcsi hátrányait. Lehetőleg csak olyan palackból mérjenek ki konyakot, borpárlatot a közvetlen fogyasztás céljaira, amelyen a készítő egyén vagy cég telepének helye és neve, továbbá a „magyar konyak“ megjelölés rajta van. g Az e cikkemben elmondottakat most ki kell egészítenem. Nem azért, mert időközben talán a rendelkezéseket még szigorították volna. Sőt ellenkezőleg. A konyakrendelet — 1926. évi 32.244. F. M. sz. — 5. §-ának eredeti szövegezése kétféle értelmezést engedett meg. Csak általánosságban rendelkezett arról, hogy a forgalombahozott borpárlat, mint szeszesital palackján a készítő nevét és telepének helyét szembetűnő módon fel kell tüntetni. EZER PENGŐS EZER PENGŐ! Minden éves előfizetőjét 1000 pengőre biztosítja a Vendéglősök Lapja baleseti, halálozás és rokkantság esetére a biztosítási kötvényben közölt módon TELJESEM KMGYEIV1 24 P előfizetési díj beküldése után azonnal megkapja a biztosítási okiratot! Családja és a maga érdekei ellen vét, ha elmulasztja ezt a páratlan alkalmat! Hivatkozzék erre a hirdetésre! Aki éve3 új előfizetőket szerez, ezek száma szerint, családtagjaira is ingyen kap tőlünk ugyanily biztosítást! Tegyen próbát! EZER PENGŐ MINDEN ELŐFIZETŐNEK! A vendéglősérdekeltség eh kivívták a konyakrendelet új magyarázatát. A kormány elvi döntése. A „Vendéglősök Lapja11 számára írta: Türei-Osváth István drm. kir. rendőrfogalmazó.
