Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-05-20 / 10. szám
8 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1928. május 20. Az első segélynyújtásról szóló ú. n. mentési plakát, valamint a korcsmái hitelről, a bortörvénykivonatról szóló kötelező kifüggeszt- vény kapható és megrendelhető a Vendéglősök Lapja kiadóhivatalánál. A vidéki kávéházak zárórája. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jegyzőkönyvének elnöki közlései között olvassuk: A Magyar Kávésok Országos Szövetsége felkérésére megkerestük a belügyminiszter urat s a vidéki kávéházak zárórájának a békebeli viszonyokhoz hasonló rendezését s egyben a Szilveszter éjjeli teljes nyitvatartás engedélyezését kértük. Felfogásunk szerint ma már megszűntek mindazok az okok, amelyek a kávéházak zárórájának korlátozását annakidején indokolttá és szükségessé tették s a jelenlegi társadalmi és gazdasági állapotok mellett a háború s az azt követő időkben megjelent korlátozások további fenntartása már nem közérdekű. Figyelemmel pedig arra, hogy a belügyminiszter a főváros területére nézve a kávéházak zárórakorlátozásait már úgyis megszüntette s tekintettel arra, hogy a vidéki kávéházak zárórakorlátozásának megszüntetése amellett, hogy a nagy terhekkel sújtott kávéházi iparra érezhető előnyt jelentene, a közönség érdekeivel sem áll ellentétben, a kérelem teljesítését minden tekintetben indokoltnak jeleztük. A kereskedelmi miniszter nem korlátozza a tanonc* tartási jogot. Az egyik fővárosi ipartestület kérelmet inté" zett a kereskedelmi miniszterhez, az iparban alkalmazandó tanoncok iskolai képzettségének felemelése és egy- egy munkaadó által foglalkoztatható tanoncok számának korlátozása iránt. A miniszter döntése szerint a fennálló nehéz gazdasági viszonyok nem nyújtanak lehetőséget a tanoncok számának korlátozására, a magasabb iskolai előképzettség megkívánása pedig azért nem kívánatos, mert ezáltal esetleg rátermettséggel rendelkező ifjakat is elzárnának a kiválasztott iparág művelésétől. A brassói és brassóvármegyei vendéglősök zászló- szentelési ünneppé. Minap tartották a brassói és brassóvármegyei vendéglősök és korcsmárosok zászlószentelési ünnepélyüket, melynek nagyobb jelentőséget az adott, hogy résztvettek azon Lapedatu kultusz és Lupa közmunkaügyi miniszterek. A zászlót Lupu szentelte fel, az ünnepély díszelnöke Lapedatu volt. A szentelési ünnepély a búzasori templomban történt, Blaga esperes, Meret s Muslea lelkészek segédletével. A szegbeverés a Transzává- niában történt s ezen is résztvettek a miniszterek is. Az ünnepélyt bezáró banketten felszólaltak a miniszterek is, egymást agyba-főbe dicsérték, majd Lupu tanácsokat adott - a . vendéglősöknek, hogy mikép'szplgálják, ki a vendégeket teljes megelégedésre/" Bankett után Törcsvárra utaztak, onnan vissza'Bukarestbe. Nálunk kicsit távolabb vannak tőlünk a miniszterek. Hajóvendéglő a Dunán. Egy vendéglős engedélyt kért a székesfőváros tanácsától arra, hogy a fővárosi duna- szakasz valamely kiválasztandó szebb pontján vízi-vendéglőt állíthasson föl. A vízi-vendéglőt olyanformán tervezi, hogy valami uszályhajót bérel ki, ennek felületét gerenda- és deszkapadlózattal háromszorosra tágítja, bő növényzetet rendez rá, kidiszítteti, kivilágíttatja. Az engedélyt valószínűleg rövidesen megkapja s így nemsokára megnyílik az első sajátosan budapesti vendéglő, amelyet más város meg nem csinálhat s amely ezért bizonyára keresett szórakozóhelye lesz a hűsölő pesti lakosságnak s az idekerülő idegen vendégnek. Ilyenféle terv volt a háború előtt többször is tervezett vízi-kávéház is, amely, sajnos, nem került kivitelre, pedig egészen bizonyos, hogy a,,MALÁTA PEZSGŐ SÖR t HOGYHA MINDIG ISSZA,EGÉSZSÉGÉTS PÉNZE EGYRE SZÉT JUTALOMKÉNT KAPJA VISSZA. GYÁRTJA A FŐVÁROSI SÖRFÖZÖ R.T. KŐBÁNYÁN. kitűnően kifizetődő'üzlet lett volna. Mert még az idegen is kétségkívül először is azt keresné Budapesten, amit máshol nem találhat, ami csak Európa legszebb folyami városának sajátos szépsége és kellemessége lehet. A kisvárosi vendéglős és a jazzband. Tóth Mihály kisvárdai ház-, szálló-, kávéház- és étteremtulajdonos fizetésképtelenné vált és megindult ellene a esődönkívtili kényszeregyességi eljárás. Az adós ideiglenes mérlege 52.434 pengő tartozásról és 31.000 pengő vagyonról szól. Az adós 50 százalékos kvótát ajánl fel a hitelezőinek, amit ha ezek elfogadnak — főleg kisvárdai pénzkölcsönzők — nyolc hónap leforgása alatt hajlandó kiegyenlíteni. Meg kell jegyeznünk, hogy az adós kisvárdai háza szerény értékeléssel is 23.000 pengőt ér, azonban a legnagyobb hitelező, a Kisvárdai Ipari és Kereskedelmi Bank R.-T. 16.000 pengős követelése az adós házára bekebelezést nyert. A vendéglős fizetés- képtelenségét az az igyekezet okozta, hogy az eredetileg korcsmának jól bevált cégből jazzband-es „előkelő“ éttermet csinált. Tóth Mihály atyja, mint tisztes korcsmáros halt meg 1921-ben. Az üzletét Tóth Mihály vette át és azonnal nagyobbította étteremmé, kávéházzá. Majd tízszobás szállodát is építtetett. Mindez a munka felemésztette anyagi erejét. Megnősült azzal a reménnyel, hogy leendő apósa 10.000 pengőt bocsát rendelkezésére azonnal az esküvő napján, később még többet. Ez csak Ígéret maradt. Később elvált a feleségétől Tóth Mihály. A válóper lezajlása után újra az üzlet nagyobbításáról ábrándozott, hogy az „étterem előkelő legyen s a jazzband ugráló muzsikusai a pódiumon szépen elférjenek“. De hiába játszott Kisvárdán a jazzband, Tóth Mihály „nagyvendéglősnek“ a füle hallatára megmondták, jobb volna újra a korcsma, mint apja életében. Most az adós testvérei is követelik az apai jusst, mondván, adja el a szállót. Ez a körülmény siettette a fizetés- képtelenség bejelentését. Mérleghitelesítés. A hivatalos lap közli, hogy a régi rendszerű egyenlőkarú mérlegek, továbbá a régi rendszerű ötkilogrammos és öt kilogrammon felüli öntöttvassúlyok, melyek 1927 december 31-ig csak a rajtuk lévő átmeneti bélyeg alapján hitelesítettek. 1933 január 1-ig továbbra is hitelesíthetők, illetőleg közforgalomban használhatók, feltéve, hogy azok a legközelebbi hitelesítésüktől kezdve mindig ugyanazon félnek birtokában maradnak. Ennek a körülménynek az ellenőrzésére a magyar kir. mértékhitelesítő hivatalok a fentemlített egyenlőkarú mérlegekről és súlyokról ezentúl nyilvántartást kötelesek . vezetni. Az éles verseny. Jahn Mihály és neje budapesti (VI., Nagymező ucca 19.) vendéglősök fizetésképtelenek és a házaspár ellen megindult a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás. Az ideiglenes mérleg 46.684 P tartozással szemben alig 15.044 P vagyont tüntet fel, tehát a hiányzó összeg, amire nincs fedezet, 31.640 P. Az adós vendéglős nagyobb hitelezői nyilatkozatot írtak alá, amely szerint az előírt, legkisebb 50 %-os kvótánál csekélyebbet is elfogadnak tárgyalási alapul. Az adós 25 százalékos kvóta kiegyenlítésére hajlandó. Jahn Mihály 1927 novemberében vette át a Nagymező uccai vendéglőt, de a szakmában, mint korcsmáros, illetve vendéglős, 1883 óta dolgozik. Legalább nyolc helyen volt már neki üzlete, szerzett is valamennyi készpénzt, azonban az adós a legutóbbi négy évben mindazt elvesztette, amit negyven év alatt megtakarított. Jahn Mihály azzal okolja meg a fizetésképtelenségét, hogy a szakmában évek óta igen éles verseny dúl. Nagyobb hitelező az Első Magyar Részvényserfőző R.-T. 11.500 P-vel. Hitelbe adott árúk után nem kell leróni a forgalmi adót. A forgalmi adóról szóló törvény általában úgy intézkedik, hogy az általános forgalmi adó csak akkor esedékes, amikor az eladott árú vagy a teljesített munka ellenértéke az adózóhoz befolyt. A törvény életbeléptetése után a pénzügyi kormány életbeléptette a blok- rendszert. Ahol ezt a rendszert bevezették, ott arra kötelezték az adózókat, hogy az árú kiszolgáltatása alkalmával blokot állítsanak ki és a blokok alapján naponta rójják le a forgalmi adót tekintet nélkül arra, hogy az illető árú ellenértéke befolyt-e már, vagy sem. A pénzügyi kormányzatnak ebből az intézkedéséből zavar keletkezett és számos vidéki adóhatóság a forgalmi adót akkor követelte már, amikor az eladó azt kiadta, tekintet nélkül arra, hogy annak ellenértéke befolyt-e. Amikor az adózók a törvényre való hivatkozással az ilyen esetekben nem rótták le a forgalmi adót, megindult ellenük az eljárás adóeltitkolás címén. A Kúria most kimondotta, hogy az adócsalás vétsége nem állapítható meg akkor, ha az adózó a forg, adót a hitelbe eladott árú után azonnal nem rótta le. Tragikus haláleset. A napisajtó részletesen foglalkozott Lantos Adolf, a Casino de Paris tulajdonosának tragikus halálával, akinek erejét a sivár viszonyokkal való küzdelem felőrölte. Lantos Adolf a kávésiparnak is aktív tagja volt, amikor nehéz háborús viszonyok közepette a mai Japán-kávéházat vezette. Vendéglőt épít a földmívelésiigyl minisztérium. Érdekes terv megvalósításáról beszélnek a föld- mívelésügyi minisztériumban. Már néhány nappal Prónay György báró, az új földmívelésügyi államtitkár hivatalbalépése után arról beszéltek a minisztériumban, hogy Prónay báró egyik legelső akciója a földmívelésügyi minisztérium épületének gazdaságosabb kihasználására fog irányulni. Arról volna elsősorban szó, hogy a minisztérium szép nagy árkádjai alatt a Kossuth Lajos téri fronton az állami borpincészetnek egy hatalmas vendéglőjét és raktárát rendeznék be. Régi terve már a földmívelésügyi minisztériumnak, hogy a Kossuth Lajos tér és a Báthory uccai fronton az uccára nyíló hatalmas vendéglőüzemet rendeznek be és itt bonyolítanák le a földmívelésügyi minisztérium tisztviselői karának ellátását, vagyis ide helyeznék át a minisztériumi étkezőt, azonkívül pedig idegeneknek is megnyitnák a földmívelésügyi minisztérium nagyvendéglőjét. A minisztérium épülete mellett a Kossuth Lajos tér és Nádor ucca sarkán lévő egyemeletes házat a legközelebbi jövőben lebontják. Ebben a házban van egy kis vendéglő, amelynek tulajdonosa már hosszabb idő óta tárgyalásokat folytatott a földmívelésügyi minisztériummal, hogy ő kapja meg a minisztériumnak az árkádok alatt megnyíló nagyvendéglőjét. A tárgyalások hír szerint eredménnyel is jártak és eszerint megállapodás jött létre a kis vendéglő tulajdonosa és a minisztérium között. Az új vendéglős az átalakítások megtörténte után üzemében, mintegy 150 tisztviselő ellátására számít és emellett 150—200 idegen vendégre is berendezkedik naponkint. Az elrontott pörkölt. Minap este a bánrévei vasúti állomáson feltűnő látványban volt része az utazóközönségnek. Két megtépett hajú nő rohant ki a pályaudvarra, az egyik nő kezében konyhakés volt, amellyel a közönség szemeláltára beleszúrt a másik nő karjába. A véres civakodás hátterét a csendőrség derítette ki. A vasúti étterem főpincérének felesége, Breza Jánosné összeveszett a cselédleánnyal, Bori Vilmával, mert elrontotta a pörköltet. Megszidta a leányt, aki visszafeleselt, majd verekedésre került a sor. A leány felkapta a konyhakést és kint a perronon asszonya karjába szúrt. A főpincér feleségét az ózdi vasgyári kórházba szállították, Bori Vilma ellen pedig megindult a bűnvádi eljárás. Felmentették a főpincért és a bárhölgyeket, akik elvették és elzárták a részeg vendég pénzét. A budapesti bűntetőtörvényszék Mayer-tanácsa érdekes bűnügyben tartott tárgyalást. A per vádlottja Reisz Aladár, a Scala kávéház főpincére és két táncosnő volt. Az eljárás Erdei Ferenc mérnök feljelentésére indult meg a vádlottak ellen. A vádirat szerint Erdei, aki meglehetősen illuminált állapotban került a kávéházba, ott mulatott a két táncosnővel együtt, Reisz Aladár főpincérrel számolt el és mikor reggel hazatért, észrevette, hogy pénztárcája, amelyben több mint 1000 pengő volt, teljesen üres. A mérnök vissza sem tért a kávéházba, hanem azonnal feljelentést tett. A törvényszéki tárgyaláson a vádlott főpincér elmondta, hogy ő csakugyan kivette a maradék pénzt Erdei pénztárcájából, de csak azért, mert látta, hogy a vendég teljesen illuminált állapotban van és meg akarta óvni attól, hogy teljesen kifosszák. Ebből a pénzből 50—50 pengő társaságpénzt fizetett a „bárhölgyeknek“, mert ez így szokás“. A pénzt aztán elzárta, hogyha Erdei kijózanodik, átvehesse. Kihallgatták a két leányt, mind a kettő azzal védekezett, hogy csak „társaságpénzt“ kaptak Erdeitől. A bíróság ezután egy pesti mulató főpincérét hallgatta ki, akihez a védő szakértői kérdéseket tett fel s a kérdésekre a főpincér elmondotta, hogy csakugyan szokásos az úgynevezett társaságpénz fizetése. A többi tanuk, közöttük a kávéház tulajdonosa is, azt vallották, hogy a jőpincér csakugyan elzárta a mérnöktől elvett pénzt, meg is mondta, hogy azért teszi el, mert a vendégtől elvennék és majd ha józanon jelentkezik, visszaadja neki. A perbeszédek után a bíróság felmentette a főpincért és a táncosnőket az ellenük emelt wád álól, mert a tárgyaláson felmerült adatokból kitűnt, hogy a vádlott Erdei érdekében akarta a pénzt eltenni.
