Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-05-20 / 10. szám
192$. május 20. 8 VENDÉGLŐSÖK LAIMA / mérgek egyike. Ha valaki ebből iszik, 1—2 pohárral'elégendő',' hogy néha az életével fizessen vagy siketséggel, esetleg vaksággal érte. Szomorú statisztikát olvastam az egyik lapban, amely 50—60 ezerre teszi azok számát, akik évenkint meghalnak Amerikában szeszmérgezésben s ugyanannyira azokat, akik nyomorékok lesznek. Tehát azt kérdezzük most, mi jót hozott a szesz- tilalom Amerikának ? Talán megjavította az erkölcsöket ? Vagy az embereket ? Igaza volt sok józan ítéletű szenátornak a száraz törvény megszavazásánál, mikor azt mondták — ,,így ez a törvény túlzás és csak káros következményei lehetnek — ha italtilalmat akarnak sokan, ám tiltsák el az erős absyntot, whyskit és más idegizgató és rontó szeszes készítményt, de hagyják meg az idítő sört és borokat, mert az emberek inni bárhogyan és bárhol is mindig fognak“. Aminthogy ez be is következett, hogy ekszisztenciák mentek tönkre, de kétes ekszisztenciák alakultak, akik mindenre képesek, még gyilkolni is a kotyvalékukkal. Mert pénzt, sok pénzt szerezhetnek vele s a pénznek nincs szaga . .. ! Azt azonban a bölcs törvényhozók elérték, hogy felelőtlen kotyvasztó gyilkosokat és méregkeverőket kitermeltek százezerszámra s ami a legkárosabb, azt a kedves, derék, szerény, nemes amerikai népet megfosztották jogaitól s csempésszé kényszerítették, a törvényt nem tisztelővé és kijátszva, mert hisz az bizonyos, hogy ma többen isznak és többet isznak Amerikában, mint a száraztörvény előtt s az a bizonyos nyakas „csak azért is“ odaát éppen olyan népszerű és lesz is addig, míg Amerika az italt, ha megcsonkítva is, de visszakapja. i BUDAPESTI KORGSMÁRQSOKIPARTÁRSULATA HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI Hivatalos helyiségünk: Budapest, IX. kerület, Viola ucca 3. szám. Telefon: József 322—81 Hivatalos lapunk a Vendéglősök Lapja maradt! Felvilágosítás a régi nyugdíj egyesület jelenlegi helyzetéről. Mivel a régi nyugdíj egyesületünk tagjai közül az egyesület jelenlegi helyzete felől napról-napra többen érdeklődnek, a t. érdeklődőknek ezúton szolgálok részletes felvilágosítással. Régi nyugdíjegyesületünk több mint egymillió aranykoronát kitevő vagyonának nagyobb részét a háború előtt a legbiztosabb befektetésnek tartott záloglevelekbe, megmaradt kisebb részét pedig hazafias kötelességből is hadikölcsönökbe fektette. Minthogy annakidején az összes többi nyugdíj- intézetek is így tettek, azonkívül pedig az árvaszékek az árvák pénzét és a katonatisztek házassági kauciójukat is így helyezték el, akkori igazgatóságunk is minden aggodalom nélkül, a legteljesebb bizalommal követte ezt a példát. Hogy a valorizáció hiánya következtében ezek a legbiztosabbnak tartott értékpapírok ily szomorú sorsra jussanak, valóban senki sem tudhatta előre. E pillanatban tehát az a helyzet, hogy ezek az értékpapírok a valorizáció hiányában teljesen devalválódtak és így ezidőszerint régi nyugdíjintézetünk semmiféle vagyonnal sem rendelkezik, miért is ez önhibáján kívüli okból kötelezettségeinek megfelelni nem tud. Ennél az oknál fogva, továbbá azért is, mivel a háborút követő inflációs időkben a tagok túlnyomó része a korona folytonos romlása és a bizonytalan helyzet miatt tagdíjfizetéseit is beszüntette, másrészt pedig mivel hazánk szétdara- bolása folytán legnagyobb vidéki választmányainkat is (Kassa, Pozsony, Kolozsvár stb.) sorra elveszítettük, a nyugdíjintézet múlt évben megtartott közgyűlése e kényszerítő helyzet következtében a régi intézet működését 1927. január hó 1-vel megszüntette és e naptól fogva a régi biztosítások után eddig szedett tagsági járulékok további elfogadását is megtiltotta. Minthogy azonban most már bizonyos, hogy a hadikölcsönök valorizációja hamarosan meg fog történni, ennélfogva a régi intézetnek is módjában lesz, hogy a valorizáció megtörténte után a tagokat a valorizáció mérvéhez képest kártalanítsa. A hadikölcsönök valorizációja felé az első lépés a karitatív valorizáció formájában már meg is történt, a második lépés most már csak az árvaszékek és nyugdíjintézetek által jegyzett hadikölcsönök valorizációja lehet. Erre mutat egyébként az élet- biztosítási kötvényeknek már elhatározott felértékelése is. A hadikölcsönök valorizációjának megtörténte után bizonyosra vehető a záloglevelek valorizációja is és pedig annyival is inkább, mivel a zálogleveleket kibocsátó elsőrangú pénzintézetek, melyek az amisszió alkalmával egész vagyonukkal garantálták zálogleveleik értékét, az első pengőértékű mérlegük szerint is, régi aranykorona vagyonuknak legalább is hangszergyar 4 Vilagmárk&B gramofonok Világmárkás zongorák 50%-át mentették át és így feltétlenül indokolt, hogy zálogleveleiket is ennek megfelelően valorizálják. Reméljük, hogy ez meg is fog történni, mert rövidlátó politika és végzetes hiba lenne, ha a jóhiszemű állampolgároknak az állampapírokkal és legelső pénzintézeteink zálogleveleivel szemben eddig megnyilvánult abszolút, bizalmát megingatnák. A felsőházban a közelmúltban lefolyt valorizációs vitában közéletünk legjelesebbjei úgyszólván napról- napra követelték a hadikölcsönök sürgős valorizációját, különösen azoknak az ősjegyzőknek a részére, kiknek eredeti címleteik ma is birtokukban vannak. Eddig a kormány mindig arra hivatkozott, hogy a hadikölcsönök valorizációja az államháztartásnak nagynehezen helyreállított egyensúlyát veszélyeztetné és így e nagy kockázat miatt nem mert a kérdéshez nyúlni. A helyzet azonban már megváltozott és ami eddig lehetetlen volt, most már lehetővé válik. Nálamnál hivatottabb közgazdászok kimutatták, hogy egy pl. 20%-os valorizáció kamatterhe legfeljebb évi 25 millió pengős megterhelést jelentene az államkincstárra nézve. Ez már nem elviselhetetlen teher, különösen nem akkor, mikor az államkincstárnak csak a legutóbbi 9 hónap alatt az előirányzott bevétellel szemben, 90 millió pengővel több bevétele volt és e rengeteg felesleg nagyrésze a Nemzeti Bankban kamatozat- lanul hever. Az eddigi kifogás tehát tovább fenn nem tartható és reméljük, hogy a várva várt valorizáció most már rövidesen meg is fog történni. Valorizáció esetén a nyugdíjintézetek az általuk jegyzett és birtokukban lévő hadikölcsönöknek legFöraktár: Budapest, SV., Szép ucca 3. Telefon ; József 378—23 Miois-iiilihiis ii Illés i leiiésálisaöl). Senimi felügyelet és kezelés MéÉal-ícévé Egyik előkelő bécsi nagyszálloda Frigidaire húshűtőkamarája. EMlHIV ARTHUR és TÁRSAI, Budapest IV., KOSSUTH LAJOS UCCA 12. Telefon s T. 101-43, 101-44, 124—45
