Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-05-05 / 9. szám
2 mint szeszes ital, palackján a készítő nevét és telepének helyét szembetűnően tel kell tüntetni.-Fordítson tehát mindé n'italmérő már a borpárlat beszerzésénél fokozott gondot arra, hogy ily árút vegyen meg, mert. ezzel az óvatossággal sok kellemetlen perctől kíméli meg magát. Külföldi eredetű borpárlatot szabad ugyan forgalomba hozni,'azonban a külföldi árúhál az előírt nyilvántartás vezetése, a napi fogyasztások pontos- feljegyzése, a vámkezelés körülményessége oly terhet jelentenek, hogy külföldi származású konyakkal bajlódni .valóban nem érdemes. Nem érdemes már azért sem, mert a belföldi gyárak príma italokat készítenek ; készítményeik olcsóbbak is, mint a külföldi árú. A közvetlen fogyasztás céljait kielégítő italmérőket legjobban érinti a konyakrendelet az a rendelkezése, hogy a borpárlatot, mint szeszesitalt a francia ,,cognac“ elnevezéssel nem szabad forgalomba hozni. Meg van azonban engedve a belföldi borpárlatnak, mint szeszesitalnak, magyar kiejtésű és szövegű „Magyar konyak“ elnevezéssel való forgalomba- hozatala. Ajánlom minden italmérő helyiség tulajdonosának a figyelmébe, hogy konyakos palackjait vizsgálja meg, rajta van-e mindegyiken a készítő neve és a telepének helye ; ha régi árúja van, azt cserélje át magyar készítésű, „Magyar konyak“ feliratú árúra. Ha hordóban vásárolja a konyakot, akkor is lehetőleg magyar konyakot vásároljon. Az üvegre pedig ily esetben — vagy arra a tartályra, amelyből a közvetlen fogyasztás céljaira a konyakot kiszolgáltatja — a számlán lévő adatokkal teljesen megegyező módon a cég nevét, telepének helyét, valamint azt a körülményt, hogy a tartály magyar konyakot tartalmaz, szembetűnő helyen feltétlenül tüntesse fel. Kisebb italmérő helyiségekben még ma is sok helyütt van olyan konyak, érintetlen, zárt palackokban, amelyet évekkel ezelőtt szereztek be. Sok italmérő ezt az italt — azt hiszem — csak pultja A MI ÉRTÉ ASCHER GYULA az „Arany Bika“ szálloda és vendéglő tulajdonosa Debrecenben. A Vendéglősök Lapja folytatja akcióját, hogy minden számában egy-két nevesebb szakemberünket vagy családját bemutassa a szakma nyilvánosságának. Az itt közölt képeket a Magyarországi Vendéglősök, Szállodások, Kávésok és Korcsmárosok Albumának engedelmével hozzuk. Az Album képgyüjtésének eme szakában elszólítjuk az ország szakmabeli kartársait, haszlEXDÉf.I ŐSŐK LAPJA 103$. május 5. metlenséget tegy kis körültekf^éss!^-1 öS^i tál. Nem kell egyebet tenni, mint az italmérő helyi- , ségekbem pagy előszeretettek,használt,j cifra francia ! szövegű,, még. cifrább címkéjű, .sokcsillagos „cpg- í nacps“ palackokat gyorsan \ kicserélni j egyszerű 1 ,,Magyar,konyak“ feliratú,árucikkre. r így- elsősorban pártoljuk a magyar ipart— arni ' hazafias kötelességünk is — de egyben, elejét vesz- szűk a bortörvény néha talán .kímélet-len, egyáltalán nem kívánatos alkalmazásának. disiékéntiárt/anierf eb'bof italáÄéiíki hénVf ogvaszt. Tehát az ital az üzletben csak holt tőkét képvisel. Legkevésbé számit az egyszerű kiskorcsmáros arr^, hogy e ritka ital még bajt is okozhat; és a legjobban csudálkozik, amikor az ellenőrzésnek éppen az ő porlepte, régi, felbontatlan konyakos üvegein akad meg a szeme; hát még amikor megtudja, hogy a soha nem fogyasztott ital .miatt még bírságra, kellemetlenségre is van kilátása. A leghatásosabban el lehet kerülni minden kelle-. A nyíregyházai vendéglősön feltártáK súlyos sérelmemet. A fűszeresek ne árulhassanak poharas italt, a szeszkereskedők, termelők ne mérjenek ki bort. — Ha nem segítenek a vendéglősiparon, csődbe jutnak. — Tóth Bálint dr. pénzügyigazgató megnyugtató kijelentéseket tett. — A pénzügyigazgató a vendéglősök egyesületének első tiszteletbeli tagja. Nyíregyházáról jelentik: A vendéglősök és a rokonszakmákhoz tartozó iparosok iparostársulata népes közgyűlést tartott, amelyen megjelent Tóth Bálint dr. miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató is. A közgyűlést Papp Lajos elnök a Hiszekegy imájával nyitotta meg. Wcisz Zoltán, az egyesület jegyzője, kimerítő jelentést tesz az elmúlt év eseményeiről. Meggyőző adatokkal szemlélteti a vendéglősök nyomasztó helyzetét. A Károlyi-kormány korlátozta, a kommtin végképpen beszüntette a vendéglők működését. Ellenzéki csoportok, ellenforradalmi átalakultok gyülekezőhelye volt a bezárt vendéglő. Jött a megszállás, jöttek a gazdasági leromlás évei és a vendéglősök évrol-évre nagyobb nehézségekkel küzdöttek, úgyhogy ma már összeomlás előtt áll az az ipar, amelynek virágzása az ország eklatáns érdeke. Leromlott az életstandard az egész vonalon, nincs pénz, a mindennapi kenyérre sem, rohamosan csökken a borfogyasztás is. Vannak olyan akadályok, amelyekkel maga az egyesület nem küzdhet meg, de amelyen az egyesibeKEINKBŐL. nálják föl a kiváló alkalmat. Küldjék el fényképeiket az Album szerkesztőségének Budapestre, IX., Viola u. 3., hogy ki ne maradjanak a szakma örökké maradandó képtárából. De közöljék, mikor születtek, mikor léptek a pályára és minő sikereket értek el, végül: hol jártak, hogy teljes legyen minden, amiről azt hiszik, hogy tudnivaló róluk. ten kívül álló tényezők segíthetnek. A vendéglősök régi sérelme az, hogy a fűszeresek és szatócsok poharas italt mérnek. Valóságos korcsma számos fűszeresbolt. Ne adjanak korlátlan italmérési engedélyt. A kereskedők kifogásolják, hogy a vendéglősök szalámit, kolbászt adhatnak, mit szóljanak a vendéglősök ahhoz, hogy a fűszeresek a vendéglősiparban kontárkodnak. A fogyasztási adó is nagy, drágítja a bort. Egyik oka annak, hogy olyan kevés bort fogyasztanak. Aggodalommal figyelik a vendéglősök azt is, kik és hányán kapnak új italmérési engedélyt. Szigorúan számba kellene venni, van-e az engedélykérőnek anyagi és erkölcsi jogosultsága ahhoz, hogy italmérési engedélyt kapjon. Sokan azt sem tudják, mi a borkezelés, mi fán terem a sör, hogy készül a likőr, szakképzettség nélkül kezdik meg iparukat. A vendéglősök sürgetik, hogy kössék képesítéshez iparukat. A törvény előírja, hogy hányán kaphatnak italmérési engedélyt, előírja, hogy 200 méter távolságon belül nem nyithatnak új italmérést. A vendéglősök bizalommal várják, hogy illetékes helyen a törvény alapján intézkedjenek ezekben a kérdésekben. A vendéglősök egyik kívánsága a szeszbevétel és kiadás kötelező nyilvántartásától való mentesítés is. Amikor Romániában olcsóbb volt a szesz és tartani lehetett az olcsóbb szesz becsempészésétől, érthető volt, hogy a napi bevételt és kiadást nyilvántartották, de ma arra semmi ok nincs. A nyilvántartás szinte elviselhetetlen terhet ró a vendéglősökre és zaklatásnak tűnik fel előttük. A vendéglősök súlyos sérelme az is, hogy a szesznagykereskedők fogyasztónak is mérnek kicsinyben szeszt, holott ez csak viszonteladó számára szabad. — Konkurrálnak velünk, akik belőlünk élnek —- állapítja meg a vendéglősök egyesületének jegyzője. Ezt a konkurenciát a vendéglősök nagyon zokon veszik és ha ez a „kétlaki állapot“ még tovább tart, kénytelenek lesznek megalakítani a Vendéglősök Beszerzési Szövetkezetét. Amikor elérkezik egy-egy ünnep napja, megindulnak a fonott kosarak, a borosüvegek és a vendéglősök nem látnak semmit az ünnepi forgalomból. A közönség ott vásárolja a bort a kicsiben való mérésre feljogosított szesznagykereskedő vagy a bortermelő pincéjében. A pincék, ezek a rosszlevegőjű, sötét helyiségek, ezek is korcsmák, itt is mérik a bort olyan áron, hogy a vendéglősök nem konkurálhatnak velük. A termelők ne kapjanak kismértékbeni árusításra és palackborok árusítására is engedélyt. Ezek a legfőbb sérelmek, ezek azok a bajok, amelyeknek gyógyítását, orvoslását kérik, sürgetik a vendéglősök, mert különben elsorvadnak, csődbejutnak, megsemmisülnek a kincstár nagy veszteségére, az ország nagy kárára. A jelentés a sérelmek felsorolása után beszámol arról, hogy a vendéglősök több hazafias ünnepen vettek részt, majd kegyeletes szavakkal emlékezik meg az elmúlt év halottairól. Elhunyt Papp Dániel, aki az egyesületnek megalapítása óta buzgó, tevékeny tagja volt, elhunyt a soha nem felejthető kedves Kurcz József, az ellenőrzőbizottság tagja, az egyesület tettrekész támogatója. Az egyesület koszorút helyezett az elhunyt tagok ravatalára. A megGERÖ LAJOS a „Korona"-kávéház tulajdonosa Békéscsabán. Elnöke a Békésmegyei Szállodások, Vendéglősök, kávésok és Italmérők Ipartársulatának, valamint elnöke az Általános Ipartestület Vendéglős Szakosztályának.
