Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1928-03-20 / 6. szám

VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1038. március 30. 3 vizsgálatot tartsanak s erről fölöttes hatóságaiknak I jelentést tegyenek. Aki borhamisítás miatt meg van büntetve jogerősen, érzékeny hátrányt szenved, sőt jogosítványa is veszélyeztetve van. Az 1926. évi 35.000 F. M. rendelet arról intézkedik, hogy a bor­törvény csak ott legyen a pincékben kifüggesztve, hol a pince az üzlethelyiségtől külön épületben van, ugyancsak a földmívelésügyi miniszter kimondja azt is, hogy kisebb alaki kihágások fennforgása esetén az érdekeltek első ízben figyelmeztessenek s csak rosszhiszeműség, avagy ismételt előfordulás esetén alkalmazzon a rendőri büntetőbíró viszont erélyesebb büntetést. Miként látjuk, az ellenőrzésnek nem szabad zak­latássá fajulnia, sőt a jóhiszemű polgárokat első alkalommal jóakarattal figyelmeztetni kell. A borhamisítás egyike a legsúlyosabb kihágások­nak, ennél súlyosbító körülmény, hogy nyereség- vágyból a közönség megtévesztésére irányul, tehát rosszhiszemű s jogtalan előny elnyerésére szolgál. A bor kezelése s a személyzet ellenőrzésére a leg­nagyobb gondot kell fordítani, mert a kihágás ritkán felfedezhető s így a szokásos kifogásoknak helyet adni nem lehet. Éppen azért az italmérésre jogosítottnak az üzlet vezetése körül fenti rendelkezések betartására egész tekintélyét latba kell vetnie, hogy az üzleti érdekkel ellenkezésbe ne jöjjön s a törvényes ren­delkezésekkel való összeütközést elkerülje. Kitől kell kérni az erkölcsi bizonyítványt. A fő­kapitány napiparancsban elrendelte, hogy ezentúl az erkölcsi bizonyítványokat a főváros területén, nem mint eddig, a főkapitányság közigazgatási osztálya állítja ki, hanem a kerületi kapitányságok vezetőit bízza meg ezeknek kiállításával. A főkapitányság közigazgatási osz­tálya a jövőben még hatósági megkeresésre sem állít ki erkölcsi bizonyítványokat, csupán jogorvoslatok felül­bírálásával foglalkozik. Az erkölcsi bizonyítvány kiállí­tása tárgyában a főkapitányságra érkezett külföldi vagy vidéki megkereséseket elintézés végett a legutolsó lakás szerint illetékes kér. kapitánysághoz kell megküldeni elintézés végett, ha pedig a megkeresésből nem tűnik ki a fél lakóhelye, akkor a IV. kerületi kapitányság vezető­jéhez. ERHARDT JÓZSEF, a kőszegi »Jurisics« szálló tulajdonosa. Született Kőszegen 1874-ben. Pályáját Budapesten 1895-ben kezdte a Hungária szállodában. Majd mint fópincér működött a fővárosi Hangi­kioszkban Putzer Györgynél. Továbbá a Puschnilc-étteremben és a Waggon Litsnél. 1907. évben a Hársfa uccában lett vendéglős, később a Tököly úton, utóbb pedig I., Horthy Miklós úton. 1919-ben nyitotta meg Kőszegen a Jurisics szállodát, amit modernül rendezett be és azóta nagy szakértelemmel vezet. Felesége született Mersitz Teréz, akivel 1900-ban lépett házasságra. Az amerikai italtilalomról. Útban egy kopasz úr. —Jó üzlet az alkoholellenes agitáció I — Milyenek a szeszes italok Amerikában? Irta: Lindenberger Antal. Úgy az 1910-ik év táján, egy jól megtermett kopa- szos úr bejárta az Egyesült Államok minden városát, ahol felolvasásokat tartott: az alkohol ellen. Ez az úr William Jennings Bryan volt, a későbbi Wilson kormány népjóléti minisztere. Bryan úr, nem tudom, meggyőződésből-e, vagy talán inkább jó üzletből tette ezeket a körutazásait ? Amit azt hiszem, az utóbbi volt valószínű ; mert Bryan úr, óh, — nem szokott válogatni abban, hogy milyen helyiségben tartja meg felolvasását, amit később mint népjóléti miniszter is még vehemensebb­ben folytatott. Ha nem állt rendelkezésére felol­vasó terem, ő megtartotta azt színházban, wander- villében (orfeumszerű helyiség), ami éppen kéznél volt végre is Wilson elnök fel is szólította őt, hogy a miniszteri méltósággal nem fér össze az, hogy ő kardnyelők és kötéltáncosok között fel­olvasást tartson ! S vagy mondjon le állásáról, vagy nem szabad neki felolvasnia ! Erre Bryan úr azt válaszolta : hogy a minisz­terség neki tízezer dollárt jövedelmez, ellenben a felolvasás 200.000 dollárt hoz neki évenkint. Tehát az állását lemondja. Ebből következtethető, hogy inkább üzlet, még pedig jó üzlet volt az ő felolvasása, csak az a kár háramlóit a szegény yenkykre, hogy ők bele estek úgy az italtilalomba, hogy nem tudom, fognak-e még valaha is szeszes italt kapni ? Bár van nekik szeszes italuk, még pedig a % per- centes szesztartalmú erős sörük, — azonban más •— egyéb szeszes ital, amit szabadna mérni — nincsen. Ez a félpercentes sör pedig valami keveset különbözik a víztől, mert sárga s az íze is csak keveset hasonlít a söréhez. G1LLICH JÁNOS kecskeméti vendéglős. Született 1871-ben Kis-Hartán. Szakmáját 1907-ben Kecske­méten kezdte meg és ugyanott Lechner Ödön ucca 1. sz. alatt jóhírű vendéglője van. Családi életét özvegység­ben tölti. Azért ne higyje ám senki, hogy a jó yenkyk nem isznak szeszes italt. . . Csak persze azt már nem egészen nyilvánosan, hanem úgy otthon, vagy jó barátnál, ahol — majdnem minden lakásban — gyártják a jó otthon készült bort, szilvóriumot, cognacot, sőt whiskyt is ! A bort mazsolából állítják elő, még pedig elég jó minőségben és főként mennyiségben. A világpiac 65%-át Kalifornia és Ohio államok látják el szárított mazsolával s az italtilalom óta még jobban meg­növekedett ez a mazsolatermés. Hozzá csak cukor kell s kevés élesztő és meleg víz s már 8 nap alatt erjedő mustot kap az ember s 5—6 hónap után pedig elég jó bort, természetesen ha egyéves, még jobb ! Bámulatos szakértelemmel csinálják a bort különösen honfitársaink és az olaszok, akik szép megélhetést is csinálnak néha belőle, mert bizony sok a szomjas ember s szívesen fizeti a szárazság­előtti árnak a 10-szeresét is, csakhogy kapjon egy kis jó itókát. Csak persze nagyon óvatosan kell az eladást közvetíteni, mert ha elfogják, 1 évtől 5 évig terjedhető büntetést, illetve elzárást is kaphat az illető, akkor aztán elmélkedhet az italtilalom furcsasága fölött. És hogy mennyire furcsa az italtilalom, ezt azok érzik legjobban, akik benne vannak. De a kormány legalább is a jelenlegi, ezt nem akarja elismerni, inkább mindig több és több millió dollárokat szavaz­tat meg arra, hogy ezt a törvényt, amit a népekre rákényszerítettek, azt betartassák vele. Az amerikai nép pedig, hogy ettől a száraz áldás­tól, amelyben van, megszabadulhasson, mindent elkövet, bár ezideig kevés eredménnyel. A legjel­lemzőbb az, hogy ma, aki a közpályán jelöltként szerepel mint képviselő, polgármester, egész fel az elnökjelöltekig, legtöbb részt programmbeszédjébe beleszövi ezeket a már nagyon ismert szavakat: ,,Ha polgártársaim reám szavaznak, biztosítom Önöket, hogy visszahozom az italt. . . !“ — ami azt hiszem eléggé bizonyítja, hogy ismerik a népet s tudják, hogy az mit óhajt s mi kell neki. (Folytatjuk.) A forgalmi adó ellen. Az IPOSz eddig minden alkalmat megragadott, hogy a kézműiparra annyira hátrányos forgalmi adó ellen a mozgalmat ébren- tartsa. Amióta az országgyűlési képviselőknek ipari blokkja megalakult, a blokk révén fejtette ki tevé­kenységét a forgalmi adó ellen. Varga Gyula állam­titkár az egységespárt közgazdasági bizottságának ülésén nagyarányú könnyítéseket helyezett kilá­tásba. A borfogyasztási adó sürgős eltörlését követelik a szőlősgazdák is. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének igazgatóválasztmánya az OMGE tanácstermében ülést tartott Kosinszky Viktor elnök­lete mellett. Baross Endre dr., az egyesület igaz­gatója azt fejtegette, hogy a két esztendei rossz termés után nincs pénzük a szőlősgazdáknak. A bor- fogyasztás az országban olyan csekély, hogy bort csaknem lehetetlen eladni, a kivitel pedig teljesen megakadt. Kégl János dr. a borfogyasztási adó eltör­lését sürgette. A pénzügyminisztériumban és bel­ügyminisztériumban most vizsgálják felül a községek költségvetését s ha a községek ötven százaléknál kisebb pótadó mellett gazdálkodhatnak, akkor a borfogyasztási adót eltörlik. Indítványozta, hogy vezessenek deputációt az államfőhöz, ennek az igaz­ságtalan adónak az eltörlése érdekében. Palugyay Ferenc, Kállay Miklós dr., Ulreich Gyula, Szabó Károly, Fleischmann Oszkár felszólalása után el­határozták, hogy küldöttséget vezetnek a miniszter­elnök és a pénzügyminiszter elé és kérik, hogy törölje el a borfogyasztási adót, mert különben az ország szőlősgazdái teljesen tönkremennek. Mélynyomású, remek kivitelű képek sorakoz­nak előttünk pompás ívekké, hatalmas és ele­gáns díszkönyvvé, készül a négy szakma remek­műve, a Magyarországi Vendéglősök, Korcs- márosok és Szállodások Albuma, amelyből engedelmükkel az itt közölt képeket átvettük lapunk számára. — Budapest, IX., Viola ucca 3., ez az Album szerkesztőségének a címe. Ide küldje be minden vendéglős és szakmánkbeli az arcképét és életleírását, pontos címével együtt, akár pár szóban is. Nem szabad kimaradnia senkinek, aki csak számottevő az iparunkban. A munka folyik s a négy szakma valóban el­várja mindenkitől, hogy ott legyen az emléke­zetnek ezekben a díszes és maradandó zárt soraiban! A MI ÉRTÉKEINKBŐL.

Next

/
Thumbnails
Contents