Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-03-20 / 6. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1038. március 30. 3 vizsgálatot tartsanak s erről fölöttes hatóságaiknak I jelentést tegyenek. Aki borhamisítás miatt meg van büntetve jogerősen, érzékeny hátrányt szenved, sőt jogosítványa is veszélyeztetve van. Az 1926. évi 35.000 F. M. rendelet arról intézkedik, hogy a bortörvény csak ott legyen a pincékben kifüggesztve, hol a pince az üzlethelyiségtől külön épületben van, ugyancsak a földmívelésügyi miniszter kimondja azt is, hogy kisebb alaki kihágások fennforgása esetén az érdekeltek első ízben figyelmeztessenek s csak rosszhiszeműség, avagy ismételt előfordulás esetén alkalmazzon a rendőri büntetőbíró viszont erélyesebb büntetést. Miként látjuk, az ellenőrzésnek nem szabad zaklatássá fajulnia, sőt a jóhiszemű polgárokat első alkalommal jóakarattal figyelmeztetni kell. A borhamisítás egyike a legsúlyosabb kihágásoknak, ennél súlyosbító körülmény, hogy nyereség- vágyból a közönség megtévesztésére irányul, tehát rosszhiszemű s jogtalan előny elnyerésére szolgál. A bor kezelése s a személyzet ellenőrzésére a legnagyobb gondot kell fordítani, mert a kihágás ritkán felfedezhető s így a szokásos kifogásoknak helyet adni nem lehet. Éppen azért az italmérésre jogosítottnak az üzlet vezetése körül fenti rendelkezések betartására egész tekintélyét latba kell vetnie, hogy az üzleti érdekkel ellenkezésbe ne jöjjön s a törvényes rendelkezésekkel való összeütközést elkerülje. Kitől kell kérni az erkölcsi bizonyítványt. A főkapitány napiparancsban elrendelte, hogy ezentúl az erkölcsi bizonyítványokat a főváros területén, nem mint eddig, a főkapitányság közigazgatási osztálya állítja ki, hanem a kerületi kapitányságok vezetőit bízza meg ezeknek kiállításával. A főkapitányság közigazgatási osztálya a jövőben még hatósági megkeresésre sem állít ki erkölcsi bizonyítványokat, csupán jogorvoslatok felülbírálásával foglalkozik. Az erkölcsi bizonyítvány kiállítása tárgyában a főkapitányságra érkezett külföldi vagy vidéki megkereséseket elintézés végett a legutolsó lakás szerint illetékes kér. kapitánysághoz kell megküldeni elintézés végett, ha pedig a megkeresésből nem tűnik ki a fél lakóhelye, akkor a IV. kerületi kapitányság vezetőjéhez. ERHARDT JÓZSEF, a kőszegi »Jurisics« szálló tulajdonosa. Született Kőszegen 1874-ben. Pályáját Budapesten 1895-ben kezdte a Hungária szállodában. Majd mint fópincér működött a fővárosi Hangikioszkban Putzer Györgynél. Továbbá a Puschnilc-étteremben és a Waggon Litsnél. 1907. évben a Hársfa uccában lett vendéglős, később a Tököly úton, utóbb pedig I., Horthy Miklós úton. 1919-ben nyitotta meg Kőszegen a Jurisics szállodát, amit modernül rendezett be és azóta nagy szakértelemmel vezet. Felesége született Mersitz Teréz, akivel 1900-ban lépett házasságra. Az amerikai italtilalomról. Útban egy kopasz úr. —Jó üzlet az alkoholellenes agitáció I — Milyenek a szeszes italok Amerikában? Irta: Lindenberger Antal. Úgy az 1910-ik év táján, egy jól megtermett kopa- szos úr bejárta az Egyesült Államok minden városát, ahol felolvasásokat tartott: az alkohol ellen. Ez az úr William Jennings Bryan volt, a későbbi Wilson kormány népjóléti minisztere. Bryan úr, nem tudom, meggyőződésből-e, vagy talán inkább jó üzletből tette ezeket a körutazásait ? Amit azt hiszem, az utóbbi volt valószínű ; mert Bryan úr, óh, — nem szokott válogatni abban, hogy milyen helyiségben tartja meg felolvasását, amit később mint népjóléti miniszter is még vehemensebbben folytatott. Ha nem állt rendelkezésére felolvasó terem, ő megtartotta azt színházban, wander- villében (orfeumszerű helyiség), ami éppen kéznél volt végre is Wilson elnök fel is szólította őt, hogy a miniszteri méltósággal nem fér össze az, hogy ő kardnyelők és kötéltáncosok között felolvasást tartson ! S vagy mondjon le állásáról, vagy nem szabad neki felolvasnia ! Erre Bryan úr azt válaszolta : hogy a miniszterség neki tízezer dollárt jövedelmez, ellenben a felolvasás 200.000 dollárt hoz neki évenkint. Tehát az állását lemondja. Ebből következtethető, hogy inkább üzlet, még pedig jó üzlet volt az ő felolvasása, csak az a kár háramlóit a szegény yenkykre, hogy ők bele estek úgy az italtilalomba, hogy nem tudom, fognak-e még valaha is szeszes italt kapni ? Bár van nekik szeszes italuk, még pedig a % per- centes szesztartalmú erős sörük, — azonban más •— egyéb szeszes ital, amit szabadna mérni — nincsen. Ez a félpercentes sör pedig valami keveset különbözik a víztől, mert sárga s az íze is csak keveset hasonlít a söréhez. G1LLICH JÁNOS kecskeméti vendéglős. Született 1871-ben Kis-Hartán. Szakmáját 1907-ben Kecskeméten kezdte meg és ugyanott Lechner Ödön ucca 1. sz. alatt jóhírű vendéglője van. Családi életét özvegységben tölti. Azért ne higyje ám senki, hogy a jó yenkyk nem isznak szeszes italt. . . Csak persze azt már nem egészen nyilvánosan, hanem úgy otthon, vagy jó barátnál, ahol — majdnem minden lakásban — gyártják a jó otthon készült bort, szilvóriumot, cognacot, sőt whiskyt is ! A bort mazsolából állítják elő, még pedig elég jó minőségben és főként mennyiségben. A világpiac 65%-át Kalifornia és Ohio államok látják el szárított mazsolával s az italtilalom óta még jobban megnövekedett ez a mazsolatermés. Hozzá csak cukor kell s kevés élesztő és meleg víz s már 8 nap alatt erjedő mustot kap az ember s 5—6 hónap után pedig elég jó bort, természetesen ha egyéves, még jobb ! Bámulatos szakértelemmel csinálják a bort különösen honfitársaink és az olaszok, akik szép megélhetést is csinálnak néha belőle, mert bizony sok a szomjas ember s szívesen fizeti a szárazságelőtti árnak a 10-szeresét is, csakhogy kapjon egy kis jó itókát. Csak persze nagyon óvatosan kell az eladást közvetíteni, mert ha elfogják, 1 évtől 5 évig terjedhető büntetést, illetve elzárást is kaphat az illető, akkor aztán elmélkedhet az italtilalom furcsasága fölött. És hogy mennyire furcsa az italtilalom, ezt azok érzik legjobban, akik benne vannak. De a kormány legalább is a jelenlegi, ezt nem akarja elismerni, inkább mindig több és több millió dollárokat szavaztat meg arra, hogy ezt a törvényt, amit a népekre rákényszerítettek, azt betartassák vele. Az amerikai nép pedig, hogy ettől a száraz áldástól, amelyben van, megszabadulhasson, mindent elkövet, bár ezideig kevés eredménnyel. A legjellemzőbb az, hogy ma, aki a közpályán jelöltként szerepel mint képviselő, polgármester, egész fel az elnökjelöltekig, legtöbb részt programmbeszédjébe beleszövi ezeket a már nagyon ismert szavakat: ,,Ha polgártársaim reám szavaznak, biztosítom Önöket, hogy visszahozom az italt. . . !“ — ami azt hiszem eléggé bizonyítja, hogy ismerik a népet s tudják, hogy az mit óhajt s mi kell neki. (Folytatjuk.) A forgalmi adó ellen. Az IPOSz eddig minden alkalmat megragadott, hogy a kézműiparra annyira hátrányos forgalmi adó ellen a mozgalmat ébren- tartsa. Amióta az országgyűlési képviselőknek ipari blokkja megalakult, a blokk révén fejtette ki tevékenységét a forgalmi adó ellen. Varga Gyula államtitkár az egységespárt közgazdasági bizottságának ülésén nagyarányú könnyítéseket helyezett kilátásba. A borfogyasztási adó sürgős eltörlését követelik a szőlősgazdák is. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének igazgatóválasztmánya az OMGE tanácstermében ülést tartott Kosinszky Viktor elnöklete mellett. Baross Endre dr., az egyesület igazgatója azt fejtegette, hogy a két esztendei rossz termés után nincs pénzük a szőlősgazdáknak. A bor- fogyasztás az országban olyan csekély, hogy bort csaknem lehetetlen eladni, a kivitel pedig teljesen megakadt. Kégl János dr. a borfogyasztási adó eltörlését sürgette. A pénzügyminisztériumban és belügyminisztériumban most vizsgálják felül a községek költségvetését s ha a községek ötven százaléknál kisebb pótadó mellett gazdálkodhatnak, akkor a borfogyasztási adót eltörlik. Indítványozta, hogy vezessenek deputációt az államfőhöz, ennek az igazságtalan adónak az eltörlése érdekében. Palugyay Ferenc, Kállay Miklós dr., Ulreich Gyula, Szabó Károly, Fleischmann Oszkár felszólalása után elhatározták, hogy küldöttséget vezetnek a miniszterelnök és a pénzügyminiszter elé és kérik, hogy törölje el a borfogyasztási adót, mert különben az ország szőlősgazdái teljesen tönkremennek. Mélynyomású, remek kivitelű képek sorakoznak előttünk pompás ívekké, hatalmas és elegáns díszkönyvvé, készül a négy szakma remekműve, a Magyarországi Vendéglősök, Korcs- márosok és Szállodások Albuma, amelyből engedelmükkel az itt közölt képeket átvettük lapunk számára. — Budapest, IX., Viola ucca 3., ez az Album szerkesztőségének a címe. Ide küldje be minden vendéglős és szakmánkbeli az arcképét és életleírását, pontos címével együtt, akár pár szóban is. Nem szabad kimaradnia senkinek, aki csak számottevő az iparunkban. A munka folyik s a négy szakma valóban elvárja mindenkitől, hogy ott legyen az emlékezetnek ezekben a díszes és maradandó zárt soraiban! A MI ÉRTÉKEINKBŐL.
