Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-08-20 / 16. szám
8 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 102S. augusztus SO. UIDUAMM rCDITKlP fémőntőde nlnlVIMNIl rtntrlü és rézárúgyár Budapest, VII., Csányi ucca 7—9. Szállít i sörkimérőkészülékeket, bor- és sörcsapokat és pincegazdasági eszközöket. főútvonalon, 600 Q-öles telken, 500 vendég befogadására alkalmas helyiségekkel, bő, príma berendezéssel és felszereléssel, évi 170— 200.000 P brutto bevétellel, betegség miatt sürgősen 24.000 P-ért többévi szerződéssel átndtf. Kizárólagos megbízott Chernftk ny. rendőrfőfelügyelő,- Badapcst, X., Harmat ucca la. Körösladányi vasúti vendéglő felarésze szeptember 3-án bírói árverésre kerül, míg másik felerésze szabadkézből megvehető. A vendéglőhöz 3 m. hold termőszőlő és gyümölcsös is tartozik. Bővebb felvilágosítást nyújt: Lovász Nándor, Körösladány. Csengődön az állomással szembeni vendéglő 700 d-öI telekkel, sok épülettel, kuglipálya, jégverem és szőlővel, szódagyárral stb., valamint Kiskőrösön szintén az állomással szemben lévő forgalmas kis vendéglő nyári kerthelyiséggel, újonnan felszerelve, 306 D-öles telekkel és a rajta lévő épületekkel együtt, más vállalkozás miatt örökáron, szabadkézből eladó. (Egyezkedni lehet ifj. Buzy Lajos csengődi vendéglőssel.) Elkészítették az új turista« és a fürdőügyi javaslatot. Gyógyfürdőt nyitni, falut turistaállomásnak nevezni, ásványvizet forgalomba hozni csak miniszteri engedéllyel lesz szabad. — Legyen résen a szállodás, vendéglős, kávés és korcsmáros szakma! Vass József népjóléti miniszter behatóan tanácskozott Bethlen miniszterelnökkel. Elhatározták, hogy a népjóléti miniszter fürdőügyi és turisztikai javaslatát már a kora ősszel letárgyaltatják a képviselőházzal. A népjóléti minisztérium kodifikációs osztálya véglegesen elkészítette a törvényjavaslatot, amely a fürdőügyekről, éghajlati gyógyhelyekről, turistaállomások felállításáról intézkedik. Szakmánk előzetes megkérdezése nélkül, továbbá az ásvány- és gyógyvizek ügyeit a népjóléti miniszter hatáskörébe utalja. A törvényjavaslat rendelkezéseiről ezeket mondták : A javaslatnak a gyógyfürdőktől és az éghajlati gyógyintézetekről szóló fejezete kimondja, hogy a jövőben gyógyfürdőt csak a népjóléti miniszter engedélyével szabad a közönség számára megnyitni. A gyógyfürdőnyitási engedélyt az ingatlan telekkönyvi tulajdonosa kérheti, azonban igazolnia kell, hogy a fürdő használati módja emberi betegségek gyógyítására alkalmas, továbbá hogy rendelkezik a gyógyításhoz szükséges berendezéssel. A népjóléti miniszter a szükséges feltételek igazolása után meghallgatja az Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottságot, majd meghatározza a gyógyfürdő nevét . és jellegét. Minden engedélyezésnél a szegények és ! általában a támogatásra szorulók kedvezményben része- sülnek. A gyógyfürdő tulajdonosa a gyógyfürdőelnevezést használhatja a reklámaiban, igénybe veheti az úgynevezett forrásvédőterület-megállapítást, kérheti az üzem folytatásához szükséges ingatlanok ; kisajátítását és mindazokban az adókedvezmények- j ben részesül, amelyeket a törvény a gyógyfürdők . részére megállapít. i Gyógyhely elnevezést a jövőben csak az a helység ! kaphat, amelynek területén gyógyfürdő vagy éghajlati gyógyintézet van. Kimondja a törvényjavas- j lat, hogy gyógyhelyen gyógyhelyi illetéket kell szedni j mindazoktól, akik a fördőévad tartama alatt a í gyógyhelyen ideiglenesen és nem kereseti foglalkozás végett tartózkodnak. A gyógyhelyilleték nagyságát a törvényhatósági bizottság meghallgatása után a népjóléti miniszter állapítja meg. A gyógyfürdőkön és a gyógyhelyeken befolyt gyógyhelyi illetékekből a törvényjavaslat alapján gyógyalapot létesítenek, amelyet közérdekű, közegészségügyi és szépítési munkákra, turistaság előmozdítására szolgáló utak és müvek létesítésére, szegény betegek segélyezésére és általában a gyógyhelylátogatók kényelmére szolgáló intézmények létesítésére fordítanak. A turistaállomások felállításával kapcsolatban elrendeli a törvényjavaslat, hogy turistaállomás az a község, amelyet természetes szépségei és műemlékei alapján a miniszter ezzel az elnevezéssel felruház. Az engedély elnyerésénél az Országos Testnevelési Tanács és a Műemlékek Országos Bizottságának szakvéleményét is figyelembe veszik. A turistaállomások helyén idegenforgalmi illetékeket szednek a felmerült kiadások fedezésére és egy turistaalap létesítésére. (') Az ásvány- és gyógyvizek körüli ügyek intézésével szintén a népjóléti minisztert ruházta fel a törvény- javaslat. Ezután ásványvizet csak miniszteri engedéllyel lehet forgalomba hozni s a javaslat meghatározza, hogy az ásvány- és gyógyvizek milyen alakban, összetételben és formában kerülhetnek forgalomba. A népjóléti miniszter javaslata végül a védterü- letekről és védövekről intézkedik. A földmívelési és a népjóléti miniszter által megállapított véd- területeken való ásásra vagy fúrásra az engedélyt a bányakapitányság adja meg, amely határozat ellen, a földmívelési miniszterhez lehet fellebbezni, aki a népjóléti miniszterrel egyetértőén határoz. Nem létesíthető oly gazdasági, ipari vagy kereskedelmi üzem, amely a gyógyhely egészségügyi követelményeit sérti, a gyógyhelylátogatók nyugalmát zavarja, vagy biztonságukat veszélyezteti. A proletárdiktatúra alatt rendelt háromezer üveg pezsgőért most ítélt meg kártérítést a kúria. Werner Miksa budapesti kereskedő 1919 elején nagy- mennyiségű pezsgőt kötött le Belaiiny Artur velencei pezsgőgyárában s ebből a mennyiségből háromezer üveggel eladott Weiszberger Sámuel utóda aradi cégnek. A pezsgőt azonban a proletárdiktatúra kitörése miatt Werner nem szállította le, azután pedig a pezsgő árának rohamos emelkedése miatt tagadta meg a szállítást. Weiszberger a szállítás nem teljesítéséből származó kára fejében a vételár húsz százaléka iránt perelte Werne:t s a kúria Róth-tanácsa a kereseti követelést meg is ítélte. Az ítélet indokolása megállapítja, hogy Werner azért köteles kártérítést fizetni, mert ő Belatinyvel szemben sikerrel felléphetett volna és ezt elmulasztotta. Megállapítást nyert ugyanis, hogy Belatinyre nézve nem volt gazdaságilag lehetetlen a szállítás, mert a megvettnél jóval nagyobb mennyiségű pezsgő állott rendelkezésre. A kártérítés mérve tekintetében a kúria a pénzromlás következményeit egyenlően megosztotta és ehhez képest a követelést 50 százalékos átértékeléssel ítélte meg. Csak a nagyüzem „kávéház“? Egy bécsi, kávézóval egybekötött cukrászda tulajdonosára, a kávéházak számára megszabott magasabb áruforgalmi adót róttak ki. Az ez ügyben beadott panaszt, melyben arra hivatkozik, hogy az ő kis helyisége igazán nem nevezhető »kávéháznak", a bécsi országos pénzügy igazgatóság azzal a megokolással utasította el, hogy nem a helyiség nagysága számít, hanem az a tény, hogy abban kész kávét árusítanak. Ez ellen a végzés ellen a tulajdonos a közigazgatási bírósághoz fellebbezett. Ez dr. Hiller-Schönaich tanácselnök vezetésével a fellebbezésnek helyt adott és a megtámadott bírói végzést törvény- ellenesnek nyilvánította. A megokolás kiemeli, hogy a »kávéház" elnevezés alatt összefoglalt vállalkozások csak a nagyobb vállalatokra vonatkoznak, míg az ilyen kisebb terjedelmű üzemek csak kávémérések nek nevezhetők. Tehát a cukrászdával egybekötött kis üzem nem tekinthető »kávéháznak" és így nem sújtható a kávéházakra kiszabott forgalmi adótétellel. Pompéji és az Andrássy-út. Mikor a lávaborította Pompéji falait, évezredek után a késő utódok napvilágra hozták és megkövesedett tükörképét feltárták régmúlt elődeink életének, nagy csodálkozással láttuk, hogy ebédlőtermeik falait képekkel díszítették. Már akkor is az volt a szokás, hogy a déli étkezését végző vagy estebédjét fogyasztó római polgár színes képekkel varázsolta barátságosabbra a rideg falakat, hogy szeme szívesebben pihenjen meg azokon. Ez a szokás megmaradt az elkövetkező évszázadokon keresztül is, mint ahogy ma is sokszínű képek díszítik a polgári ebédlők falait éppen úgy, mint ahogy a ragyogó éttermeket is freskókkal díszítik. Egy pesti vendéglős most igen érdekes és feltétlenül dícséretreméltó ötletből a magyar népmesék és mondák figuráival ékítette fel étterme falait. Drony József, a külföldet járt nagynevű magyar vendéglős most hazaérkezett Budapestre és augusztus 11-én, szombaton teljesen átalakítva megnyitotta az Andrássy-úti Drexler-pincét. Az étterem belsejének művészi kiképzése most készült el és a neves zsűri néhány tagjának kíséretében megtekintettük azt. A képzőművészeti főiskola legtehetségesebb növendékeinek munkái a Drexler-pince freskói, amelyeken tényleg szívesen pihen meg a napi munkájában kifáradt és az asztalhoz ülő ember szeme. Az éhes és szomjas vendégekre a magyar népélet ismert figurái mosolyognak és hangolják egy másodperc alatt vidámra. Drony József ötlete, különösen magyar volta miatt, feltétlenül nagy elismerést érdemel. Azonban nemcsak éttermének külsősége és kiállítása, hanem speciálitás lesz a Drexler-pince konyhája is, amelynek vezetésénél Drony József vendéglős minden nagyszerű külföldi tapasztalatát felhasználja. Megemlítésre méltó, hogy kizárólag a magyar királyi Állami Pincegazda• ság borait fogja éttermében felszolgálni és hogy sörben is, a hazai sörben, a legkiválóbbat és legjobbat adja.
